Visszanyernék a bíróságok nemzeti karakterét

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:49

Fotó: AFP
Trócsányi László igazságügyi miniszter mellett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, Handó Tündével, illetve az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival is találkozott tegnap az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság (VB) delegációja. A VB-t még Trócsányi - a testület korábbi tagja - kérte fel tavaly, hogy vizsgálja meg a közigazgatási bíróságokról szóló kormányzati tervezetet, ám a törvény elfogadásával a magyar kormány nem várta meg a testület állásfoglalását - így a VB a már hatályban lévő szabályt vizsgálja. Erről a miniszter lapunknak két hete annyit mondott a VB vizsgálatról: "véleményüket meg fogom fontolni".
A tegnapi találkozón a tárca közlemény szerint Trócsányi azt mondta: "a bírói függetlenség garanciái valamennyi bíró, így a közigazgatási bírók esetében is változatlanul érvényesülnek, a bírói jogállás egységes. Minden közigazgatási perben ítélkező bíró továbbra is bíró marad, választása szerint hivatását a közigazgatási bíróságokon vagy a rendes bírósági szervezetben gyakorolhatja". A 2020-ban induló közigazgatási bíróságok igazgatásága kapcsán kiemelte, annak modellje "alkalmas a hatékonyság, átláthatóság és a számon kérhetőség biztosítására. Egyúttal széles jogkörökkel ruházza fel a bírósági önigazgatási szerveket."
Ismert, az új különbíróságoknak, amelyek az állampolgár és az állami szervek közötti jogvitákban döntenek majd, nem az OBH elnöke, hanem a mindenkori igazságügyi miniszter lesz az igazgatási vezetője. Ő dönt a bírák kinevezéséről és felmentéséről, s a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne csak mai bírák, hanem a közigazgatásban dolgozók is bírói kinevezést kapjanak az új különbíróságokon.
Az OBT közleménye szerint a testületet tagjainak a jelenlegi bírósági igazgatási modellel kapcsolatos tapasztalataira és a 2020-ban felálló új közigazgatási bíróságok önigazgatási kérdéseivel kapcsolatos véleményére volt kíváncsi a VB. Az OBT felhívta a figyelmet és képpel is illusztrálta, hogy a tanács a VB-delegációt "az OBH elnöke által biztosított új irodájában fogadta, majd a találkozó érdemi része az OBH méltóbb elhelyezést biztosító tárgyalóhelyiségében folytatódott". Ezzel arra utaltak, hogy az OBT-nek, mivel Handó nem írta alá, nincs idei költségvetése, s ezért méltatlan körülmények között dolgoznak.
A megbeszélésen az OBT részéről dr. Fatalin Judit elnök, dr. Rochlitz Zoltán elnökhelyettes és dr. Matusik Tamás OBT tag vett ré
Az OBH elnökének közleménye szerint a VB-delegáció az igazságszolgáltatás működéséről és a közigazgatási bíróságok átalakításáról tájékozódott az OBH-ban. Handó a találkozón a különbíróságokról azt mondta: "A most zajló reform lényege éppen az, hogy az elmúlt 30 év eredményeinek megőrzése mellett a bírósági rendszer nemzeti karakterét is visszanyerje."
Pedig Handó korábban ellenezte az önálló közigazgatási bíróságok létrehozását. Mint a bírói posztjáról tavaly év végén lemondott Keviczki István a Válasznak felidézte: "Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja." Szerinte "ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik",  s nem vet "jó fényt a bírói karra, hogy az elnöknél kiborult a bili, miután a tavaly felálló új bírói tanács nekiállt ellátni a törvénybe foglalt feladatát". Keviczki hozzátette: Handó "vitathatja a tanács működésének jogszerűségét, de biztosan nem ő az a személy, aki mellőzheti, mert épp őt ellenőrzi ez a testület." Kitért arra is, hogy mai, szerdai ülésén az OBT megtárgyalja azt az eseti bizottsági jelentést, amely ellenőrizte: változtatott-e az egyes bírói és vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatán 2018. május 3. után az OBH elnöke. Handó korábbi kinevezési gyakorlatát már tavaly május 2-i határozataiban kifogásolta az OBT, ám az OBH-elnök vitatja a bírói tanács legitimitását, ezért jelentéseiket nem fogadja el. Keviczki szerint így "törvénytelen bírósági kinevezések történnek, vagy a szolgálati bíróságok tagjait sem tudja a tanács kinevezni". Az újságíró kérdésére, hogy ez elvezethet-e oda, hogy az OBT kéri Handó felmentését a parlamenttől, amihez kétharmados többség szükséges, a lemondott bíró azt mondta: "Egy tökéletes jogállamban (...) a tanács egy ilyen indítványa órási bukás lenne a hivatal elnökének. Nálunk nem fogják leváltani, ebben egészen biztos vagyok."

"Az ügyészség politikai alapon szelektál"

Keviczki Istvánnak volt bíróként illene tudnia, hogy komoly állítását komoly érvekkel kell alátámasztania - reagált a Legfőbb Ügyészség (LÜ) a lemondott bíró nyilatkozatára. Keviczki a Válasznak azt mondta: "Gazdasági ügyekben ítélkezem, és a Polt Péter-féle ügyészség politikai alapon főként ezen a területen szelektál, hogy miből lesz büntetőeljárás és miből nem". Példaként az Elios ellen bűncselekmény hiányában megszüntetett nyomozást említette, mondván: "Előre látható volt, hogy egyetlen kollégám elé sem kerül ez az ügy, hogy ők mondhassák ki, történt-e bűncselekmény. Ha pedig nincs vádemelés, nincs ítélet."
Az LÜ szerint a képtelen állítás - az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között - alátámasztására, amely "súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet", nem hangzott el érv. "Meglehetősen furcsa, írta az LÜ, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt (...) Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást." Keviczki ugyanakkor pont " az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozásról" beszélt, hozzátéve: "Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján."

Szerző

Európa kedvenc turista-célpontjának választották Budapestet

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:37
Budapest - Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A nyertes egy éven keresztül használhatja a „legjobb európai úti cél” címet és logót.
Az év turisztikai célpontjának választották Budapest a European Best Destinations szavazáson, írja közleményében a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK). A magyar főváros – megelőzve Athént, Bragát, Berlint, Bécset, Brüsszelt, Dinant, Londont, Genfet, Párizst, Pozsonyt, Metzet, Sainte-Maximet, Cavtatot, Monte Isolát, Firenzét, Kotort, Malagát, Rigát, Poznant – 62 128 szavazattal került az élre. Összesen nagyjából félmillióan szavaztak. Az EBD arra hívja fel a figyelmet:
korábban egyik díjnyertes európai úti cél sem részesült ilyen nemzetközi támogatásban.

A Budapestre voksolók szavazatainak 77%-a Magyarországon kívüli országból származik, főként az Egyesült Királyságból, USA-ból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból.
A European Best Destinations – amelynek célja az európai turizmus és kultúra népszerűsítése – már 10 éve dolgozik turisták tízmillióinak útbaigazításán, szorosan együttműködve a kontinens turisztikai hivatalaival és az Európai Bizottság által létrehozott EDEN hálózattal. A nyertes egy éven keresztül használhatja a „legjobb európai úti cél” címet és logót.

A "legjobb európai úti cél"

A Budapestre lelkesen szavazó turisták vélhetően nem tudják, de egyébként 2019. július elsejétől a magyarországi szállásadónak rögzítenie kell a megszálló vendég nevét, születési adatait, nemét, anyja nevét, személyazonosításra alkalmas okmányának számát (külföldieknél útlevél), valamint a várható tartózkodás idejét, mely személyes adatok végül a kormány egy cégénél fognak kikötni. Vagyis a kormány adatbázist épít arról, hogy ki, mikor és kivel nyaral az országban.
Azt már nagyobb eséllyel tudják, hogy a turisztikai ipar fejlődése komoly szerepet játszik a Budapesten az utóbbi években kialakult lakhatási válságban. A probléma ugyanis Európa összes nagyobb városában jelen van: az elérhető árú lakásokat befektetők vásárolják fel, akik többek közt szálláshelyekké alakítják őket, a lakók pedig szép lassan kiszorulnak városaikból. Budapesten csak néhány önkormányzat foglalkozik valamennyit a problémával, kerületi szinten.
Szerző

Újragondolta az orvosi kamara, azonnali tárgyalásokat követel a kormánnyal

Publikálás dátuma
2019.02.05. 16:32
Népszava fotó
Megértő politikájának kudarcaként értékeli az orvosi kamara az egészségügy elmúlt egy évében történteket, ezért újra fogalmazza követeléseit, és azonnal tárgyalni akar a kormánnyal. Az erről szóló közleményüket teljes terjedelmében idézzük:

Felhívás felelős döntéshozóknak

A Magyar Orvosi Kamara hosszú évek óta az egészségügyi kormányzat korrekt szakmai tárgyalópartnere. A 2016-2017-ben elért eredmények rámutattak a tárgyalásos módszer eredményességére. Az elmúlt, napjainkig tartó egy esztendő viszont sajnos rácáfol erre. A sorra jelentkező orvosi és fogorvosi csoportok közzétett megnyilvánulásai, kritikái az egészségügy állapotával kapcsolatban megalapozottak. Követeléseik jogosak! Az általuk vázolt problématérkép minden egyes elemét a Magyar Orvosi Kamara testületi dokumentumaiban, tanulmányokban deklarálta, nyilatkozataiban, tárgyalási alkalmai során kivétel nélkül rögzítette, sürgősen megoldandó feladatként. Immár 15 éve! Úgy tűnik, mindhiába. Az egészségügyben a munkaerőhelyzet továbbra is kritikus. A mindennapi gyógyításban és ápolásban nélkülözhetetlen, nyugdíjasként is munkát vállaló kollégáink megalázott helyzetét nemhogy nem orvosolják, de január 1-től példátlan anyagi diszkrimináció is sújtja őket. Éppen kétszer annyi közterhet vonnak a bérükből, mint a más területen dolgozó nyugdíjasoktól. Mindeddig hiába minden írásos és szóbeli tiltakozásunk! A mindenkit sújtó paraszolvenciahelyzet megszüntetésére tett többszöri határozott indítványunk rendre érdemi visszhang nélkül marad, hangzatos szólamokon túl érdemi intézkedésre mutató jelet nem látunk. A korábban elért bérfejlesztés eredményeit rohamosan emészti fel az évenkénti jelentős minimálbér-emelés. A kompenzáció elmarad, orvosi bérfelzárkóztatásról már gyakorlatilag szó sem esik. A következő esztendőkre nyilvánosságra került költségvetési számok az egészségügy további mellőzését jelzik, holott az alapvető problémák végleges és rendszerszerű orvoslására a megfelelő gazdasági-pénzügyi helyzet adott. Az egészségügyi ágazat hazai közállapotokhoz mérten elfogadhatatlan lemaradása nemcsak európai mércével mérve, de a környező országokhoz képest is jelentős. A haladéktalan felzárkóztatás nemzeti közérdek! Tárgyalási készségünk fenntartása mellett követelünk: 
  • a Magyar Orvosi Kamara Országos Küldöttközgyűlésének 2018. novemberi határozatában foglaltak végrehajtásáról haladéktalan és érdemi tárgyalásokat
  • a tárgyalások lebonyolításához a szükséges politikai és gazdasági kompetenciával felruházott kormányzati tárgyalófelet
  • a nyugdíjas munkavállalóink számára valamennyi korlátozás haladéktalan megszüntetését, az MT hatálya alá tartozókkal mindenben azonos bánásmódot és feltételeket
  • az egészségügy valamennyi munkásának – beleértve a teljes alapellátást és a gazdasági-műszaki háttérszemélyzetet is – a társadalmi megbecsülés rangsorában elfoglalt helyüknek megfelelő méltó bérezést
  • az, hogy az ágazat méltatlan helyzetének rendezése elmarad, politikai szempontból több mint bűn, hiba – írták végül
Szerző