Trócsányi László igazságügyi miniszter mellett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökével, Handó Tündével, illetve az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival is találkozott tegnap az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság (VB) delegációja. A VB-t még Trócsányi - a testület korábbi tagja - kérte fel tavaly, hogy vizsgálja meg a közigazgatási bíróságokról szóló kormányzati tervezetet, ám a törvény elfogadásával a magyar kormány nem várta meg a testület állásfoglalását - így a VB a már hatályban lévő szabályt vizsgálja. Erről a miniszter lapunknak két hete annyit mondott a VB vizsgálatról: "véleményüket meg fogom fontolni".
A tegnapi találkozón a tárca közlemény szerint Trócsányi azt mondta: "a bírói függetlenség garanciái valamennyi bíró, így a közigazgatási bírók esetében is változatlanul érvényesülnek, a bírói jogállás egységes. Minden közigazgatási perben ítélkező bíró továbbra is bíró marad, választása szerint hivatását a közigazgatási bíróságokon vagy a rendes bírósági szervezetben gyakorolhatja". A 2020-ban induló közigazgatási bíróságok igazgatásága kapcsán kiemelte, annak modellje "alkalmas a hatékonyság, átláthatóság és a számon kérhetőség biztosítására. Egyúttal széles jogkörökkel ruházza fel a bírósági önigazgatási szerveket."
Ismert, az új különbíróságoknak, amelyek az állampolgár és az állami szervek közötti jogvitákban döntenek majd, nem az OBH elnöke, hanem a mindenkori igazságügyi miniszter lesz az igazgatási vezetője. Ő dönt a bírák kinevezéséről és felmentéséről, s a törvény lehetőséget ad arra, hogy ne csak mai bírák, hanem a közigazgatásban dolgozók is bírói kinevezést kapjanak az új különbíróságokon.
Az OBT közleménye szerint a testületet tagjainak a jelenlegi bírósági igazgatási modellel kapcsolatos tapasztalataira és a 2020-ban felálló új közigazgatási bíróságok önigazgatási kérdéseivel kapcsolatos véleményére volt kíváncsi a VB. Az OBT felhívta a figyelmet és képpel is illusztrálta, hogy a tanács a VB-delegációt "az OBH elnöke által biztosított új irodájában fogadta, majd a találkozó érdemi része az OBH méltóbb elhelyezést biztosító tárgyalóhelyiségében folytatódott". Ezzel arra utaltak, hogy az OBT-nek, mivel Handó nem írta alá, nincs idei költségvetése, s ezért méltatlan körülmények között dolgoznak.
Az OBH elnökének közleménye szerint a VB-delegáció az igazságszolgáltatás működéséről és a közigazgatási bíróságok átalakításáról tájékozódott az OBH-ban. Handó a találkozón a különbíróságokról azt mondta: "A most zajló reform lényege éppen az, hogy az elmúlt 30 év eredményeinek megőrzése mellett a bírósági rendszer nemzeti karakterét is visszanyerje."
Pedig Handó korábban ellenezte az önálló közigazgatási bíróságok létrehozását. Mint a bírói posztjáról tavaly év végén lemondott Keviczki István a Válasznak felidézte: "Amikor például az önálló közigazgatási bírósági rendszer ötlete először felvetődött, Handó Tünde még határozott ellenvéleményt fogalmazott meg. Azóta beállt a sorba: támogatja." Szerinte "ma már jól érzékelhetően nyomás alá helyezik a bírókat, nyílt hatalmi háború folyik", s nem vet "jó fényt a bírói karra, hogy az elnöknél kiborult a bili, miután a tavaly felálló új bírói tanács nekiállt ellátni a törvénybe foglalt feladatát". Keviczki hozzátette: Handó "vitathatja a tanács működésének jogszerűségét, de biztosan nem ő az a személy, aki mellőzheti, mert épp őt ellenőrzi ez a testület." Kitért arra is, hogy mai, szerdai ülésén az OBT megtárgyalja azt az eseti bizottsági jelentést, amely ellenőrizte: változtatott-e az egyes bírói és vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatán 2018. május 3. után az OBH elnöke. Handó korábbi kinevezési gyakorlatát már tavaly május 2-i határozataiban kifogásolta az OBT, ám az OBH-elnök vitatja a bírói tanács legitimitását, ezért jelentéseiket nem fogadja el. Keviczki szerint így "törvénytelen bírósági kinevezések történnek, vagy a szolgálati bíróságok tagjait sem tudja a tanács kinevezni". Az újságíró kérdésére, hogy ez elvezethet-e oda, hogy az OBT kéri Handó felmentését a parlamenttől, amihez kétharmados többség szükséges, a lemondott bíró azt mondta: "Egy tökéletes jogállamban (...) a tanács egy ilyen indítványa órási bukás lenne a hivatal elnökének. Nálunk nem fogják leváltani, ebben egészen biztos vagyok."
Az LÜ szerint a képtelen állítás - az ügyészség politikai okokból válogat az ügyek között - alátámasztására, amely "súlyosan sérti az egész magyar ügyészi szervezetet", nem hangzott el érv. "Meglehetősen furcsa, írta az LÜ, hogy Keviczki István volt bíróként nem azokról az ügyekről nyilvánított véleményt, amelyekben ítélkezett és amelyeket így ismert, hanem olyan ügyekről, amelyekben nem vett részt (...) Igaz ez az egyetlen példaként felhozott Elios ügyre is, amelynek kapcsán – az OLAF jelentésére hivatkozva – állítja, hogy büntető eljárást kellett volna folytatni. Ez ugyanakkor megtörtént. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda komoly nyomozást folytatott, amelynek eredményeként megszüntette a nyomozást." Keviczki ugyanakkor pont " az Elios ellen bűncselekmény hiányában novemberben megszüntetett nyomozásról" beszélt, hozzátéve: "Vég nélkül lehetne sorolni a példákat arra, hogy tényfeltáró újságírók próbálják ellátni azt a tevékenységet, ami a nyomozók feladata lenne, és ha a cikkeik alapján bűncselekmény gyanúja vetődik fel, az ügyészség azt mondja: nem járnak el sajtóértesülések alapján."
