Egész erdőket irt ki a kormány csepeli sportprogram kedvéért

Több mint 12 hektár erdő és nádas kivágása árán épülhet meg a csepeli evezős központ. A beruházást eredetileg a budapesti olimpiához szánták – olimpia nem lesz, de a központ így is elkészül.

Komoly pusztítást végeznek a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében. A Dunai Evezős Központ előzetes vizsgálati dokumentációja szerint: Csepelnél 6,8 hektárnyi erdőt vágnak ki, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el -írja a 24.hu.

Mint hozzáteszik, a beruházás Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint, de ez csak a Duna vízfelületének helyi szakaszára vonatkozik.

Olimpiai beruházás, olimpia nélkül

A portál felidézi, a kormány 2018 júniusában döntött a 4,3 milliárdból tervezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program megvalósításáról. . Ez az a program, amelynek részeként a reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények többsége megépül az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része, így jöhet létre a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.

A cél, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson és színvonalas edzéslehetőséget kínáljon a fővárosban, de törekednek arra, hogy az evezős központot a sportolók mellett a lakosság is használhassa. A versenypályán a tervek szerint 2-3 évente, 7-10 nap alatt tartják meg a kiemelt nemzetközi versenyeket, és évente néhányszor várhatóan hazai, néhány napos viadalokat is rendeznek majd itt. Ez viszont sokba kerül a városnak: az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint ugyanis 2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.

Pusztul a nádas, oda az élővilág

A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd:

• az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás,

• az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás,

• a vízparti táj- és településkép változása,

• az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.

Pozitív hatásként említik viszont:

• a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást,

• a befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható,

• a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép,

• az evezős pálya létrejöttét, ami az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat.

A dokumentumban arra is kitértek, hogy a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek.

Azt a vizsgálati dokumentumban is elismerik, hogy a növényzetirtás tájvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb következménye a tervezett beruházásnak. Mint írják, ennek során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90 százaléka megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. E mellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.