Már több mint száz áldozata van a fagyhalálnak

Publikálás dátuma
2019.02.06. 09:31

Fotó: Népszava
101-re nőtt a fagyhalál áldozatainak száma – tudatta a Magyar Szociális Fórum.
A szervezet a késő őszi-téli időszakban rendszeresen közli a fagyhalál következtében elhunytak számát, ám azt, hogy honnan veszi az adatokat, nem teszi publikussá. Szerdai közleményük szerint "az emberéletben keletkezett veszteség 2018. szeptemberének hideg napjai és 2019. február 3. között következett be".
A hajléktalantörvény október 15-i életbelépése óta 94-en fagytak meg

- írta a Magyar Szociális Fórum. Az elhunytak többsége fűtetlen lakásokban hűlt ki végzetesen, továbbá kórházba szállítás közben és odaérkezés után, mert már nem tudtak rajta segíteni. A szervezet egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavaly február 4-ig 114-en szenvedtek fagyhalált. Az idei adat szerint tehát valamivel kevesebb áldozata van a hidegnek, mint tavaly.
Szerző

Nem heveny felindulásból savazta Varga István a jobboldali sajtót - előre megkapta a kérdéseket

Publikálás dátuma
2019.02.06. 08:00

Fotó: Tóth Gergő
Az inkriminált interjút készítő szerkesztőség tagjait semmilyen retorzió nem érte - és szeretik az országos hírverést.
A fideszes pártközlöny szerepét is betöltő Magyar Idők gyakorlatilag megerősítette, amit lapunk még csak feltételezésként írt: Varga István ügyvéd nem önszántából távozott, hanem nagy feltűnést keltő nyilatkozata miatt menesztették a több száz kormánypárti sajtóterméket magába olvasztó Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány éléről. A kuratóriumi elnök a békéscsabai behir.hu-nak adott interjújában – idézzük a kedden utoljára megjelent Magyar Időket, amely mától Magyar Nemzet néven jelenik meg – „a valóságtól elrugaszkodó állításokat fogalmazott meg a konzervatív média helyzetéről”. Varga lemondását Liszkay Gábor alapító elfogadta.
A hivatkozott interjúban, ahogyan arról beszámoltunk, Varga István arról beszélt, hogy keresztény, konzervatív, kormánypárti ember létére Élet és Irodalmat, Indexet, Magyar Narancsot és Népszavát olvas. Igényes, jó tollú újságírókat ugyanis – mondta – inkább a „másik oldalon”, tehát nem a fideszes sajtóban lát.
Azt, hogy a kormánypárti sajtótáborban mekkora felzúdulást keltett a nyilatkozat, Varga István gyors eltávolításán túl Kocsis Máté fideszes frakcióvezető bocsánatkérő levele is mutatja. A pestisracok.hu közlése szerint Kocsis a kormánypárti szerkesztőségeknek írt levelében „méltánytalannak és valótlannak” minősítette Varga István kijelentését.
Kocsis Máté frakcióvezető (bepillantást engedve abba, hogyan képzeli el a sajtó működését) nem győzött hálát adni a fideszes médiamunkásoknak, akikre „a mindennapokban és a leghangosabb politikai csatákban is mindig számíthatunk”. Majd arról biztosította őket, hogy szerinte „döntő többségükben tanultabb, műveltebb, ha úgy tetszik igényesebb újságírók, mint odaát”. Azt is megjegyezte: „Tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele a »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza. Szégyellem magam az általa elmondottak miatt, ezért helyette is bocsánatot kérek Önöktől.”
Értesüléseink szerint a behir.hu-nál, a békéscsabai városi televízió oldalán, ahol Varga István interjúja megjelent, az eset után nem történt retorzió. Éppen ellenkezőleg: a szerkesztőség tagjai büszkék rá, hogy sikerült országos figyelmet kiváltaniuk. Úgy tudjuk, hogy a kérdéseket az interjú előtt elküldték Varga Istvánnak, akit így nem ért váratlanul, milyen témában kíváncsiak a véleményére. Kedden is kerestük a lemondott kuratóriumi elnököt, de ő nem akart nyilatkozni.
Mától egyébként Magyar Nemzet címen jelenik meg a kormánypárti napilap, a Magyar Idők. A lap azonban nemcsak nevet vált, hanem főszerkesztőt is: az újrainduló Magyar Nemzet főszerkesztője - mint ahogyan arról az Azonnali.hu elsőként beszámolt - nem Gajdics Ottó lesz, hanem Ballai Attila. Utóbbi dolgozott az Esti Hírlapnál, a Pesti Hírlapnál, a Népszavánál, a Magyar Nemzetnél, majd a Magyar Időknél. A Nemzeti Sportnak írt publicisztikában korábban azt írta: „Orbán Viktor miniszterelnök környezetéhez nem is mérhető államférfi, de a futball közegében visszavedlik csillogószemű rajongóvá”. Ez önmagában jelzi, a lap mennyire lesz független szellemiségű, bár korábbi információink szerint az újság a Magyar Időkhöz képest szolidabb hangnemet üt majd meg. Gajdics Ottó, a megszűnő Magyar Idők főszerkesztője a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) portfólióján belül kapott új pozíciót: a nemrég lapunk tulajdonosától az alapítványhoz került Szabad Föld főszerkesztője lesz. A hetilap közleménye szerint "az új vezető rendkívüli értekezleten arról biztosította a szerkesztőség tagjait, hogy a lap szellemisége és arculata a jövőben sem változik".
A Magyar Idők elnevezése egyébként mindig is kényszermegoldás volt: miután Simicska Lajos összeveszett korábbi barátjával, Orbán Viktor kormányfővel, a Magyar Nemzetnél megszűnt a korábbi szoros politikai felügyelet és hamarosan egy kifejezetten kormánykritikus szellemű szerkesztőség jött létre. Emiatt gyorsan életre kellett hívni egy kormánypárti napilapot. A frissen felállított szerkesztőséget részben a G-nap után a Magyar Nemzettől távozott, részben máshonnan toborzott újságírók alkották. A lap példányszámát soha nem auditálták, így nem lehetett tudni, hány példányban fogyott, de egyes hírek szerint legfeljebb napi néhány ezer körül adtak el belőle. A lap ettől függetlenül megkerülhetetlen szereplője lett a médiapiacnak, egyszerűen azért, mert a kormányzati közlések, a vezető kormánypolitikusok megszólalásának fórumává vált.
Az ellenzéki választási kudarcot követően Simicska Lajos bedobta a törölközőt, így tavaly április 10-én bezárták a Magyar Nemzetet. Miután Simicska Lajos tavaly júliusban váratlanul minden üzleti érdekeltségét eladta Nyerges Zsoltnak, folyamatosan lehetett hallani a Magyar Nemzet újraindításáról valamilyen formában. Ezt Gajdics Ottó mindig dühödten tagadta.

Frissítve: 2019.02.06. 13:19

Egész erdőket irt ki a kormány csepeli sportprogram kedvéért

Publikálás dátuma
2019.02.06. 07:33
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Több mint 12 hektár erdő és nádas kivágása árán épülhet meg a csepeli evezős központ. A beruházást eredetileg a budapesti olimpiához szánták – olimpia nem lesz, de a központ így is elkészül.
Komoly pusztítást végeznek a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program keretében. A Dunai Evezős Központ előzetes vizsgálati dokumentációja szerint: Csepelnél 6,8 hektárnyi erdőt vágnak ki, a pesti oldalon 4,5 hektár zöldterületet dúlnak fel, és további 1,2 hektár parkosított zöldfelületet, illetve ligetes állományt tüntetnek el -írja a 24.hu. Mint hozzáteszik, a beruházás Natura 2000-es védettség alatt álló területet is érint, de ez csak a Duna vízfelületének helyi szakaszára vonatkozik.

Olimpiai beruházás, olimpia nélkül

A portál felidézi, a kormány 2018 júniusában döntött a 4,3 milliárdból tervezett Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program megvalósításáról. . Ez az a program, amelynek részeként a reménybeli budapesti olimpiára szánt sportlétesítmények többsége megépül az olimpiai pályázat visszavonásától függetlenül. A dél-pesti és észak-csepeli beruházás is ennek a része, így jöhet létre a Ráckevei-Soroksári Duna-ág felső szakaszán tervezett evezős pálya és egy 12 ezres, „Észak-Csepel és Északnyugat-Soroksár elhanyagolt részeit újjáélesztő Diákváros”.
A cél, hogy a Duna nemzetközi evezős versenyek otthonául szolgálhasson és színvonalas edzéslehetőséget kínáljon a fővárosban, de törekednek arra, hogy az evezős központot a sportolók mellett a lakosság is használhassa. A versenypályán a tervek szerint 2-3 évente, 7-10 nap alatt tartják meg a kiemelt nemzetközi versenyeket, és évente néhányszor várhatóan hazai, néhány napos viadalokat is rendeznek majd itt. Ez viszont sokba kerül a városnak: az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint ugyanis  2118 méter hosszúságú vízfelület szükséges a tervezett evezőspályához, amelyet ki is kell szélesíteni, hogy a pálya nyolc, egyenként 12,5 méter széles versenysávból álljon.

Pusztul a nádas, oda az élővilág

A dokumentum szerint negatív hatást okoz majd:  • az iszapkotrás miatti élővilág-sérülés, -pusztulás, • az építési/bontási munkák miatt szükséges növényirtás, • a vízparti táj- és településkép változása, • az építési/bontási munkák ideiglenes levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése.  Pozitív hatásként említik viszont: • a kikerülő iszap és szennyezett föld miatti talaj-, talajvíz- és felszíni vízminőség-javulást, • a befolyó csapadék- és kevert szennyvíz-bevezetések megszüntetése miatt szintén vízminőség-javulás várható, • a terület rendbetétele miatt kedvezőbb lesz a településkép, • az evezős pálya létrejöttét, ami az egészségmegőrzésben is jelentős szerepet kaphat. 
Azt több helyen is leírják, hogy a fakivágások mennyiségét a lehető legkisebbre kell csökkenteni, de még így is több mint 120 ezer négyzetméteren irtják ki a növényzetet.

A dokumentumban arra is kitértek, hogy a szeptember 1. és október 31. közötti időszak a legalkalmasabb a fakivágásokra, mert akkorra a területen található vonuló fajok nagy része távozik, de még nem hibernáltak le – így fakivágás esetén el tudnak menekülni – az ott maradó denevérek. Azt a vizsgálati dokumentumban is elismerik, hogy a növényzetirtás tájvédelmi szempontból az egyik legkedvezőtlenebb következménye a tervezett beruházásnak. Mint írják, ennek során az igénybe vett parti sáv jelenleg meglévő lombtömegének közel 90 százaléka megsemmisül, körülbelül 12,5 hektárnyi összterületen. E mellett mindkét oldalon a part menti nádasok gyakorlatilag teljes eltűnése várható, ami a tájképre is kedvezőtlen hatással lesz.
Szerző