A talpnyalás is fájhat: fideszes képviselők fakadtak ki a kormánymédiára

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:28
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Nem csak a fél napra felemelt Varga István kritizálta a NER sajtóját: kormánypárti politikusok mondták el a HVG-nek, mennyire idegesítő a baráti lapok szervilizmusa.
„Most mondjam el, hányszor, hányan küzdünk-küzdöttünk ehhez hasonló gondolatokkal?” – válaszolta egy fideszes képviselő kedden a hvg.hu-nak, amikor arról kérdezték, hogyan látja a korábbi frakciótársával, Varga Istvánnal történteket. A hírportál négy fideszest kérdezett meg a témában, akik - természetesen névtelenül – egymásra licitálva bírálták a kormánypárti sajtót. 

Ostoba, bántó szervilizmus

Egyikük bevallotta, hogy előbb olvassa az őt megszólaltató lapot és az Indexet, mint az Origót, ha valóban tájékozódni akar. Társa pedig úgy fogalmazott, hogy tudatosan kerüli azokat az orgánumokat, amelyekben
„azért is megdicsérnek minket, amit még meg se tettünk, vagy még csak ki se gondoltunk.”

Volt politikus, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „a kormányzati mantrát visszabüfögő ostoba egyoldalúság” a nézők, vagyis a választók széles rétege előtt hitelteleníti még azt is, ami a nem kormánypártiak szemszögéből is pozitív lehetne. Hozzátette:
„Nemcsak unom, hanem bánt, bosszant is az a még a mi oldalunkról is megmagyarázhatatlan mértékű propaganda és mérhetetlen szervilizmus és kritikanélküliség, amire Pista is utalt.”

Ha van is véleménye, ne mondja ki

A nyilatkozó politikusok ugyanakkor egybehangzóan „nagy hülyeségnek” nevezték, hogy Varga István a kormány által összegrundolt Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) frissen megválasztott kuratóriumi elnökeként nyíltan kritizálta a kormánybarát lapokat. 
„Én is hasonlókat gondolok a jobboldali sajtóról, sőt, egyes lapokról és újságírókról talán még durvábbakat, de ha jobbá akarnám tenni a munkájukat, nem biztos, hogy azzal kezdeném, hogy lehülyézem őket”

- jegyezte meg a nyilatkozók egyike. Eközben L. Simon László is megszólalt Varga István lemondása ügyében. A volt kulturális államtitkár kedden, a Klubrádióban a barátjának nevezte a fideszes sajtóholding lemondott vezetőjét, ám azt is hangsúlyozta, hogy Varga szerinte hibázott. Azt tanácsolta neki, forgassa a Figyelőt, és más jobboldali lapot, és akkor majd megtalálja bennük az értéket.
„Én Varga Istvánnal régi barátságban vagyok. Ma reggel beszélgettem vele, és azt mondtam neki, hogy szerintem hibát követett el. És nem azért, mert nem lehet az embernek szabad véleménye a sajtó ilyen vagy olyan részének a működéséről, hanem azért, mert ha valaki elvállalja egy ilyen, javarészt kormánypárti médiaalapítvány vezetését, akkor nyilván ennek megfelelően kell nyilatkoznia. Ráadásul, még egy hibát elkövetett, ami szakmai hiba. Olyan ítéletet mondott, ami szakmailag nem volt megalapozott, hiteles”   - idézi L. Simon László nyilatkozatát honlapján az ATV.
Szerző

Nem is egyszer utazna idén a magyar

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:25
Illusztráció
Fotó: pexels
Összesen 2-3 hétre, autóval, belföldre és hotelben megszállva – ezt tervezik a legtöbben 2019-re. A tendencia nem változott, tavaly is az ilyen utazások voltak a legnépszerűbbek – derült ki a Bónusz Brigád és a GKI Digital kutatásából.
2018-ban a válaszadók 78 százaléka többször is utazott valahová. Ennél is nagyobb arányban utaztak többször egy évben a fővárosiak, közülük 82 százaléknak volt egynél több alkalma utazni. A kérdőív készítői összefüggést találtak az iskolai végzettség és az utazások száma között: az általános iskolai végzettségűeknek mindössze ötöde utazott egynél többször, egyszer a 60 százalékuk, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 87 százaléka utazott több alkalommal is.
Magyarország vonzó úti célnak bizonyult, ugyanis a legtöbben (82 százalék) az országhatárokon belül maradtak. A szomszédos országokba való utazást – egy-egy belföldi kirándulás mellett – a válaszadók több mint fele engedhette meg magának, 44 százalék európai, de nem szomszédos országban járt. Amerika a 18-29 évesek, míg Afrika az 50 éven felüliek körében volt különösen népszerű a GKI Digital és a Bónusz Brigád adatai szerint. 
Úgy tartják, a kikapcsolódáshoz legalább két hétre van szükség, de valódi pihenést és kikapcsolódást három hét alatt lehet elérni. Ezt azonban kevesen tehetik meg; a válaszadók negyede utazott egész évben összesen 21 napnál többet. A legtöbben (31 százalék) egy-két hetet töltöttek összesen pihenéssel. Ha tehetné minden harmadik ember több mint három hetet töltene távol az otthonától, de erre reális esélyt csak minden ötödik válaszadó lát.
Aki egyszer belekóstol az utazás ízébe, rá is kap. Így vannak ezzel a kérdőív kitöltői is: 65 százalékuk nem is csak egyszer, hanem többször is szeretne idén útra kelni. A célpontokat tekintve kétféle irányt mutatott a kutatás: a többség (66 százalék) "bakancslistás" helyre menne, a többiek pedig újra elutaznának oda, ahol jól érezték magukat.  A 30-39 évesek még nagyobb arányban (62 százalék) térnének vissza ismerős helyre, a 18-29 éves fiatalok 76 százaléka pedig inkább új helyet fedezne fel.
A válaszadók 81 százaléka azt tervezi, idén belföldön fog pihenni, de 58 százalékuk európai, nem szomszédos országba is tervez utazást. A kutatásban részt vevők fele szomszédos országba megy. A városlátogatás, a wellnessezés és a vízparti nyaralás továbbra is a három legnépszerűbb programelem – mindháromra 60 százalék körüli arányban voksoltak a megkérdezettek.  A válaszadók több mint fele oda menne, ahová jó ajánlatot kap, azaz nincs konkrét elképzelése arról, hol tölti majd a szabadságát.
„Mindegy, csak pihenjek végre!”

- válaszolta a válaszadók 14 százaléka a programot firtató kérdésre.

A megkérdezettek kétharmada hotelben, 56 százaléka apartmanban, minden ötödik válaszadó pedig magánházban tervez megszállni. Három emberből kettő a párjával utazik, arra a kérdésre, hogy ha nyerne egy nyaralást, az emberek harmada vinné csak el a családját is, a legtöbben kettesben mennének. A nyereményút célpontja a válaszadók 28 százaléka számára európai ország lenne, de közel ugyanennyien választanának ingyenes amerikai utazást is. 
A rengeteg fapados járat ellenére továbbra is legszívesebben autóval kelnek útra az emberek. Sokak számára ez biztosít kellő szabadságot: nem kell menetrendekhez igazodni, reptereken várakozni, és nem csak egy bőröndbe lehet csomagolni. A válaszadó 73 százaléka autós útra készül, repülős útra pedig 64 százalék vállalkozna. Nem tűnnek népszerűnek az utazási irodák szervezett útjai: csupán minden negyedik ember bízza magát rájuk, a válaszadók 68 százaléka mindent maga szervez: önállóan keres programokat. Az információk beszerzésének fő forrásai a blogok, internetes turisztikai oldalak. A válaszadók 10 százaléka lazán utazik: a helyszínen dönt mindenről.
Szerző

Azbeszthalál: felelős lehet az állam

Publikálás dátuma
2019.02.06. 12:23

A korábbinál szigorúbb szabályok figyelembevételével új eljárás lefolytatását kérte a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki azbeszt okozta mellhártyadaganatban halt meg 2014-ben.
A korábbi bírósági ítéletek hatályon kívül helyezésével új eljárást kezdeményezett szerdán a Kúria annak a férfinak az ügyében, aki egy korábban állami tulajdonban lévő eternitgyárból származó mérgező anyag, az azbeszt miatt betegedett meg és hunyt el 2014 decemberében. A kétgyermekes, betegsége tüneteinek jelentkezésekor mindössze 37 éves családapa születésétől kezdve a Heves megyei Zagyvaszántón élt – a település és a szomszédos Lőrinci határában évtizedekig működött az azbesztfeldolgozással foglalkozó üzem. A férfival mezotelióma, vagyis azbeszt miatt kialakult, szinte gyógyíthatatlan mellhártyadaganat végzett. A család 2014 nyarán indított pert az állam ellen. Noha az 1960-as években alapított üzem 1996 után magántulajdonba került, azt megelőzően állami tulajdonban volt – a betegség lappangási ideje pedig 20-50 év is lehet. Így amikor György Zsolt tüdejébe bekerültek a halálos azbesztrostok, a gyár még az államhoz tartozott. A család 100 millió forintos kártérítésért perel – a férfi ügyét özvegye, György Sándor Judit vitte tovább. A perben 2017 novemberében született másodfokú ítélet: a bíróság elutasította a keresetet arra hivatkozva, hogy a korabeli jogszabályok értelmében a gyár az előírásoknak megfelelően működött, így az állam felelősségét nem lehet megállapítani a megbetegedésekkel kapcsolatban – merthogy György Zsolton kívül több más lőrinci és zagyvaszántói lakos is megbetegedett. A családapán kívül még heten indítottak pert 2014-ben, ma már egyikőjük sincs életben. A Kúria szerint viszont a megbetegedések és halálozások már önmagukban feltételezik a jogellenességet, az alsóbb fokú bíróságok tényállása pedig megalapozatlan. Kifogásolták, hogy a korábbi ítéletekben csak a férfi születési évétől, vagyis 1976-tól 1985-ig terjedő időszakot vizsgálták, holott a legvalószínűbb, hogy György Zsolt megbetegedése ezt követően, 1992. december 31-ig bezárólag történhetett. A tanácselnök ezért alaposabb vizsgálatot kért, hiszen „a bíróság nem hozhat olyan döntést, amely kételyeket vet fel a felperes kárára”. Elrendelte azt is, hogy az állam felelősségének vizsgálatánál a korábbinál szigorúbb kimentési szabályokat kell alkalmazni. – Ez azt jelenti, hogy az államot valóban felelősség terhelheti – nyilatkozta lapunknak a család ügyvédje, Igyártó Gyöngyi. Mint mondta, a Kúria határozata pozitív fejlemény az ügy szempontjából. A megismételt eljárás tiszta vizet önthet a pohárba, és minden bizonnyal nem fog olyan sokáig húzódni, mint az eddigi döntések. Felhívta a figyelmet arra is: egy másik, a Komárom-Esztergom megyei nyergesújfalui eternitgyár működésével kapcsolatban is nyomozás indult halált előidéző gondatlan közveszély okozása miatt. Az ügyvédnő azt kéri, akik érintettek lehetnek az ügyben (Nyergesújfalun laknak, mellhártyadaganattal küzdenek) jelentkezzenek nála a betegek és áldozatok nagyságrendjének pontosabb meghatározása érdekében. 
Szerző