Medián: három hónap alatt több mint félmillió szavazót vesztett a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.02.06. 14:41
Békemenet Fotó: Németh András Péter
A közvélemény-kutató intézet szerint a csökkenés oka jó eséllyel a rabszolgatörvény elfogadása. Közben 50% fölé nőtt azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok az országban.
Több mint félmillió szimpatizáns pártolt el a Fidesztől három hónap alatt, derül ki a Medián januári felméréséből, amelyet a HVG e heti száma közöl részletesen, addig pedig a hvg.hu ad belőle ízelítőt. Az adatok alapján a kormánypártot jelenleg a szavazókorú népesség 38 százaléka támogatja, ez a mutató októberben még 45, decemberben pedig 41 százalékon állt.

A portál szerint a változások jó eséllyel a decemberben elfogadott túlóratörvény szokatlanul széles körű társadalmi elutasításához köthetők, a jogszabályt ugyanis még a kormánypártra szavazók relatív többsége is helyteleníti. Jóval inkább megosztja a közvéleményt annak megítélése, miként viselkedett az ellenzék a parlamentben a szavazás napján. A kormánypárti szavazók túlnyomó többsége szerint ez a viselkedés megengedhetetlen, míg
az ellenzéki szavazók nagy része feltétlenül díjazza önmagában a tiltakozás tényét is.

Ennek dacára az ellenzéki pártok közül számottevő javulást csak az LMP tud felmutatni, amely a teljes népesség körében ismét elérte az öt százalékot. A biztos szavazók között a Fidesz a Medián felmérésében 56%-on áll, míg a Jobbik 13, az MSZP 12, a DK 9, az LMP pedig 5 százalék voksára számíthat. A parlamenten kívüli pártok közül a Momentumnak van a legnagyobb esélye elérni a küszöböt, a mostani kutatásban 3%-ot mértek nekik.

A vizsgálat érdekessége, hogy miközben a teljes népesség 30%-ának nincs pártja, addig három hónap alatt 43-ról 52 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban rossz irányba mennek a dolgok.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 14:47

A jogállam sínyli meg, ha az ÁSZ-é az utolsó szó

Publikálás dátuma
2019.02.06. 14:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alkotmányossági problémát vet fel, a hogy a Számvevőszék döntéseire nincs jogorvoslat – mondja több általunk megkérdezett szakértő. A megbüntetett pártok kiskapukat keresnek, de nincs sok esélyük a volt fideszes képviselő vezette testülettel szemben.
Érdemes vitatkozni valakivel, akiről törvény mondja ki, hogy mindig igaza van? Persze, hogy nem, négy ellenzéki párt – a Momentum, a Párbeszéd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Jobbik – viszont mégis egy ilyen parttalan és egyenlőtlen vitahelyzetbe kényszerül az Állami Számvevőszékkel szemben.

Az is gyanús, aki késik

A volt fideszes politikus, Domokos László vezette testület ugyanis a legdurvább szankciókat: az állami források felfüggesztését, illetve visszafizetését rótta ki rájuk, szabálytalan kampányköltésekre és tiltott kampánytámogatás elfogadására hivatkozva. Emiatt a Jobbikot már szó szerint a felszámolás fenyegeti, a Kutyapártnak pedig azért kell bűnhődnie, mert az előírt öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudták benyújtani számláikat. A megkésett elszámolást a Számvevőszék nem fogadta el, majd éppen a visszadobott bizonylatok hiányára hivatkozva kijelentette, hogy a viccpárt szabálytalanul költötte el a kampányforrásokat. 
A szankciókban az a legijesztőbb, hogy nincs ellenük jogi védelem. Az Állami Számvevőszék ugyanis nem közigazgatási hatóság, hanem (hivatalosan) a kormánytól független felügyeleti szerv, – ami azt is jelenti, hogy jelentéseik bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

A demokratikus alapokat feszegetik

A helyzet alapvető alkotmányossági problémát jelent – ebben mind egyetértettek a Népszavának nyilatkozó szakértők. Nagy Attila Tibor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy jogállamban minden állampolgárnak, jogi személynek lehetősége van a közigazgatási szervek döntése ellen fellebbezni – ez az ÁSZ által ellenőrzött pártoknak nem adatik meg, pedig törvényi garanciát jelentene, ha bíróság elé vihetnék a vitás elszámolási ügyeket.
A kockázat azért különösen nagy, mert a számvevőszék ítélete – mint a Jobbik esetében látjuk – konkrétan pártok megszűnéséhez vezethet. Márpedig ezek a demokratikus intézményrendszer elemei: az egykor radikális, később néppártosodó szervezet pedig több mint egymillió ember véleményét képviselte a 2018-as országgyűlés választásokon. A pártok működése pont úgy hozzátartozik a demokráciához, mint a szólásszabadság, vagy a közadatok átláthatósága - mondta lapunknak Fleck Zoltán jogász, aki szerint aki kormány kétharmados felhatalmazásával könnyűszerrel alakította át politikai fegyverré a Számvevőszéket.

Domokosnak „rossz optikája” van

Az ÁSZ büntetései mögött álló politikai töltetet egyik megkérdezett sem vitatta: Fleck egyenesen törvényes keretek közé bujtatott, nyers bosszúállásról beszélt, amit pártkatonák hajtanak végre.
Nagy Attila Tibor ennél visszafogottan fogalmazott, de szerinte is „rossz optikája van annak”, hogy Domokos László vezeti az ÁSZ-t. „Ha egy tekintélyes, független szakember lenne, nem Orbán korábbi híve, akkor jóval kevesebb kétely merülne fel a pártatlansággal kapcsolatban” – vélekedett az alkotmányjogász, megjegyezve: 
nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani.

Kiskapura játszhatnak

A szankcionált pártok jelenleg csak jogi kiskapukban, végső soron pedig Alkotmánybíróság döntésében bízhatnak. Hogy milyen lehetőségeik vannak, arról Szabó Attilát, a Társaság a Szabadságjogok szakértőjét is megkérdeztük:
  • Bár az ÁSZ döntése ellen nincs apelláta, az érintettek beperelhetik a döntést technikailag végrehajtó Magyar Államkincstárat, ezzel támadva meg forrásaik felfüggesztését.
  • A pártok a közigazgatási bírósághoz is fordulhatnak, arra hivatkozva, hogy jogállamiságot sértő helyzet, ha egy nem közigazgatási döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ekkor a közigazgatási bíróság az Alkotmánybíróság álláspontját kéri, és ha az Ab kimondja, hogy a jogorvoslat hiánya alkotmányellenes, akkor a közigazgatási testület is felülbírálhatja a pártra kirótt szankciót.
  • Ha a közigazgatási bíróság visszautasítja a párt beadványát, akkor ezt az elutasító döntést megtámadva lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
  • Végül, ha minden kötél szakad, a pártok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak; ez is elhúzódó jogi procedúrát jelentene, és nincs garancia arra, hogy az eljárás sikerrel végződik.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszosokkal ért egyet, akkor is csak egyedi, adott helyzetre vonatkozó döntés születhet, ami nem befolyásolja a számvevőszéki jogszabályokat sem – magyarázta a TASZ munkatársa. 
Ahhoz, hogy maga a problémás alaphelyzet – az ÁSZ felülbírálhatatlansága – megváltozzon, az Ab-nek kellene felhívnia az Országgyűlés figyelmét a visszásságra, ami eddig nem történt meg.

A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem

Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt  következmények nélkül a 24. hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. A testület az ügy kapcsán hangsúlyozta, a történtek idején még csak jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhették, ügynökségek, reklámcégek számláit nem kaphatták meg. Azóta nem is történt hasonló zavar az erőben, az ÁSZ szerint rendben volt a Fidesz 2014-2015, valamint 2016-2017 közötti gazdálkodása, sőt, 2018-as kampányköltekezése is. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 14:41

Influenzajárvány: egyre többen betegszenek meg itthon

Publikálás dátuma
2019.02.06. 13:52
Illusztráció: AFP
Múlt héten már több mint 77 ezren fordultak orvoshoz a tüneteikkel. A legtöbb beteg Tolna, Hajdú-Bihar és Heves megyében volt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdai összesítése szerint tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma: múlt héten, azaz január 28. és február 3. között húsz százalékkal több, 77 500 beteget regisztráltak, mint egy héttel korábban - írja az MTI. A fővárosban és 15 megyében emelkedett, három megyében nem változott, egy megyében csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma - közölték. A legtöbb beteg Tolna, Hajdú-Bihar és Heves megyében volt. A betegek korösszetételében nincs változás: 41,4 százalékuk 15-34 éves, 35,5 százalékuk gyerek, 29,3 százalékuk tartozik a 35-59 évesek korcsoportjába, 9,5 százalékuk pedig 60 éven felüli.

A laboratóriumi vizsgálatok szerint többségében az influenza A vírus okozta a megbetegedéseket, de - az idei szezonban először - a múlt héten influenza B vírus okozta fertőzést is diagnosztizáltak.