Érdemes vitatkozni valakivel, akiről törvény mondja ki, hogy mindig igaza van? Persze, hogy nem, négy ellenzéki párt – a Momentum, a Párbeszéd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Jobbik – viszont mégis egy ilyen parttalan és egyenlőtlen vitahelyzetbe kényszerül az Állami Számvevőszékkel szemben.
Az is gyanús, aki késik
A volt fideszes politikus, Domokos László vezette testület ugyanis a legdurvább szankciókat: az állami források felfüggesztését, illetve visszafizetését rótta ki rájuk, szabálytalan kampányköltésekre és tiltott kampánytámogatás elfogadására hivatkozva. Emiatt a Jobbikot már szó szerint a felszámolás fenyegeti, a Kutyapártnak pedig azért kell bűnhődnie, mert az előírt öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudták benyújtani számláikat. A megkésett elszámolást a Számvevőszék nem fogadta el, majd éppen a visszadobott bizonylatok hiányára hivatkozva kijelentette, hogy a viccpárt szabálytalanul költötte el a kampányforrásokat.
A demokratikus alapokat feszegetik
A helyzet alapvető alkotmányossági problémát jelent – ebben mind egyetértettek a Népszavának nyilatkozó szakértők. Nagy Attila Tibor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy jogállamban minden állampolgárnak, jogi személynek lehetősége van a közigazgatási szervek döntése ellen fellebbezni – ez az ÁSZ által ellenőrzött pártoknak nem adatik meg, pedig törvényi garanciát jelentene, ha bíróság elé vihetnék a vitás elszámolási ügyeket.
A kockázat azért különösen nagy, mert a számvevőszék ítélete – mint a Jobbik esetében látjuk – konkrétan pártok megszűnéséhez vezethet. Márpedig ezek a demokratikus intézményrendszer elemei: az egykor radikális, később néppártosodó szervezet pedig több mint egymillió ember véleményét képviselte a 2018-as országgyűlés választásokon. A pártok működése pont úgy hozzátartozik a demokráciához, mint a szólásszabadság, vagy a közadatok átláthatósága - mondta lapunknak Fleck Zoltán jogász, aki szerint aki kormány kétharmados felhatalmazásával könnyűszerrel alakította át politikai fegyverré a Számvevőszéket.
Domokosnak „rossz optikája” van
Az ÁSZ büntetései mögött álló politikai töltetet egyik megkérdezett sem vitatta: Fleck egyenesen törvényes keretek közé bujtatott, nyers bosszúállásról beszélt, amit pártkatonák hajtanak végre.
Nagy Attila Tibor ennél visszafogottan fogalmazott, de szerinte is „rossz optikája van annak”, hogy Domokos László vezeti az ÁSZ-t. „Ha egy tekintélyes, független szakember lenne, nem Orbán korábbi híve, akkor jóval kevesebb kétely merülne fel a pártatlansággal kapcsolatban” – vélekedett az alkotmányjogász, megjegyezve:
Kiskapura játszhatnak
A szankcionált pártok jelenleg csak jogi kiskapukban, végső soron pedig Alkotmánybíróság döntésében bízhatnak. Hogy milyen lehetőségeik vannak, arról Szabó Attilát, a Társaság a Szabadságjogok szakértőjét is megkérdeztük:
Bár az ÁSZ döntése ellen nincs apelláta, az érintettek beperelhetik a döntést technikailag végrehajtó Magyar Államkincstárat, ezzel támadva meg forrásaik felfüggesztését.
A pártok a közigazgatási bírósághoz is fordulhatnak, arra hivatkozva, hogy jogállamiságot sértő helyzet, ha egy nem közigazgatási döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ekkor a közigazgatási bíróság az Alkotmánybíróság álláspontját kéri, és ha az Ab kimondja, hogy a jogorvoslat hiánya alkotmányellenes, akkor a közigazgatási testület is felülbírálhatja a pártra kirótt szankciót.
Ha a közigazgatási bíróság visszautasítja a párt beadványát, akkor ezt az elutasító döntést megtámadva lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
Végül, ha minden kötél szakad, a pártok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak; ez is elhúzódó jogi procedúrát jelentene, és nincs garancia arra, hogy az eljárás sikerrel végződik.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszosokkal ért egyet, akkor is csak egyedi, adott helyzetre vonatkozó döntés születhet, ami nem befolyásolja a számvevőszéki jogszabályokat sem – magyarázta a TASZ munkatársa.
A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem
Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt következmények nélkül a 24. hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. A testület az ügy kapcsán hangsúlyozta, a történtek idején még csak jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhették, ügynökségek, reklámcégek számláit nem kaphatták meg.
Azóta nem is történt hasonló zavar az erőben, az ÁSZ szerint rendben volt a Fidesz 2014-2015, valamint 2016-2017 közötti gazdálkodása, sőt, 2018-as kampányköltekezése is.
