A jogállam sínyli meg, ha az ÁSZ-é az utolsó szó

Publikálás dátuma
2019.02.06. 14:40

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Alkotmányossági problémát vet fel, a hogy a Számvevőszék döntéseire nincs jogorvoslat – mondja több általunk megkérdezett szakértő. A megbüntetett pártok kiskapukat keresnek, de nincs sok esélyük a volt fideszes képviselő vezette testülettel szemben.
Érdemes vitatkozni valakivel, akiről törvény mondja ki, hogy mindig igaza van? Persze, hogy nem, négy ellenzéki párt – a Momentum, a Párbeszéd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Jobbik – viszont mégis egy ilyen parttalan és egyenlőtlen vitahelyzetbe kényszerül az Állami Számvevőszékkel szemben.

Az is gyanús, aki késik

A volt fideszes politikus, Domokos László vezette testület ugyanis a legdurvább szankciókat: az állami források felfüggesztését, illetve visszafizetését rótta ki rájuk, szabálytalan kampányköltésekre és tiltott kampánytámogatás elfogadására hivatkozva. Emiatt a Jobbikot már szó szerint a felszámolás fenyegeti, a Kutyapártnak pedig azért kell bűnhődnie, mert az előírt öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudták benyújtani számláikat. A megkésett elszámolást a Számvevőszék nem fogadta el, majd éppen a visszadobott bizonylatok hiányára hivatkozva kijelentette, hogy a viccpárt szabálytalanul költötte el a kampányforrásokat. 
A szankciókban az a legijesztőbb, hogy nincs ellenük jogi védelem. Az Állami Számvevőszék ugyanis nem közigazgatási hatóság, hanem (hivatalosan) a kormánytól független felügyeleti szerv, – ami azt is jelenti, hogy jelentéseik bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

A demokratikus alapokat feszegetik

A helyzet alapvető alkotmányossági problémát jelent – ebben mind egyetértettek a Népszavának nyilatkozó szakértők. Nagy Attila Tibor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy jogállamban minden állampolgárnak, jogi személynek lehetősége van a közigazgatási szervek döntése ellen fellebbezni – ez az ÁSZ által ellenőrzött pártoknak nem adatik meg, pedig törvényi garanciát jelentene, ha bíróság elé vihetnék a vitás elszámolási ügyeket.
A kockázat azért különösen nagy, mert a számvevőszék ítélete – mint a Jobbik esetében látjuk – konkrétan pártok megszűnéséhez vezethet. Márpedig ezek a demokratikus intézményrendszer elemei: az egykor radikális, később néppártosodó szervezet pedig több mint egymillió ember véleményét képviselte a 2018-as országgyűlés választásokon. A pártok működése pont úgy hozzátartozik a demokráciához, mint a szólásszabadság, vagy a közadatok átláthatósága - mondta lapunknak Fleck Zoltán jogász, aki szerint aki kormány kétharmados felhatalmazásával könnyűszerrel alakította át politikai fegyverré a Számvevőszéket.

Domokosnak „rossz optikája” van

Az ÁSZ büntetései mögött álló politikai töltetet egyik megkérdezett sem vitatta: Fleck egyenesen törvényes keretek közé bujtatott, nyers bosszúállásról beszélt, amit pártkatonák hajtanak végre.
Nagy Attila Tibor ennél visszafogottan fogalmazott, de szerinte is „rossz optikája van annak”, hogy Domokos László vezeti az ÁSZ-t. „Ha egy tekintélyes, független szakember lenne, nem Orbán korábbi híve, akkor jóval kevesebb kétely merülne fel a pártatlansággal kapcsolatban” – vélekedett az alkotmányjogász, megjegyezve: 
nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani.

Kiskapura játszhatnak

A szankcionált pártok jelenleg csak jogi kiskapukban, végső soron pedig Alkotmánybíróság döntésében bízhatnak. Hogy milyen lehetőségeik vannak, arról Szabó Attilát, a Társaság a Szabadságjogok szakértőjét is megkérdeztük:
  • Bár az ÁSZ döntése ellen nincs apelláta, az érintettek beperelhetik a döntést technikailag végrehajtó Magyar Államkincstárat, ezzel támadva meg forrásaik felfüggesztését.
  • A pártok a közigazgatási bírósághoz is fordulhatnak, arra hivatkozva, hogy jogállamiságot sértő helyzet, ha egy nem közigazgatási döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ekkor a közigazgatási bíróság az Alkotmánybíróság álláspontját kéri, és ha az Ab kimondja, hogy a jogorvoslat hiánya alkotmányellenes, akkor a közigazgatási testület is felülbírálhatja a pártra kirótt szankciót.
  • Ha a közigazgatási bíróság visszautasítja a párt beadványát, akkor ezt az elutasító döntést megtámadva lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
  • Végül, ha minden kötél szakad, a pártok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak; ez is elhúzódó jogi procedúrát jelentene, és nincs garancia arra, hogy az eljárás sikerrel végződik.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszosokkal ért egyet, akkor is csak egyedi, adott helyzetre vonatkozó döntés születhet, ami nem befolyásolja a számvevőszéki jogszabályokat sem – magyarázta a TASZ munkatársa. 
Ahhoz, hogy maga a problémás alaphelyzet – az ÁSZ felülbírálhatatlansága – megváltozzon, az Ab-nek kellene felhívnia az Országgyűlés figyelmét a visszásságra, ami eddig nem történt meg.

A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem

Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt  következmények nélkül a 24. hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. A testület az ügy kapcsán hangsúlyozta, a történtek idején még csak jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhették, ügynökségek, reklámcégek számláit nem kaphatták meg. Azóta nem is történt hasonló zavar az erőben, az ÁSZ szerint rendben volt a Fidesz 2014-2015, valamint 2016-2017 közötti gazdálkodása, sőt, 2018-as kampányköltekezése is. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 14:41

Influenzajárvány: egyre többen betegszenek meg itthon

Publikálás dátuma
2019.02.06. 13:52
Illusztráció: AFP
Múlt héten már több mint 77 ezren fordultak orvoshoz a tüneteikkel. A legtöbb beteg Tolna, Hajdú-Bihar és Heves megyében volt.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdai összesítése szerint tovább nőtt az influenzaszerű megbetegedés miatt orvoshoz fordulók száma: múlt héten, azaz január 28. és február 3. között húsz százalékkal több, 77 500 beteget regisztráltak, mint egy héttel korábban - írja az MTI. A fővárosban és 15 megyében emelkedett, három megyében nem változott, egy megyében csökkent az influenzaszerű megbetegedések száma - közölték. A legtöbb beteg Tolna, Hajdú-Bihar és Heves megyében volt. A betegek korösszetételében nincs változás: 41,4 százalékuk 15-34 éves, 35,5 százalékuk gyerek, 29,3 százalékuk tartozik a 35-59 évesek korcsoportjába, 9,5 százalékuk pedig 60 éven felüli.

A laboratóriumi vizsgálatok szerint többségében az influenza A vírus okozta a megbetegedéseket, de - az idei szezonban először - a múlt héten influenza B vírus okozta fertőzést is diagnosztizáltak.

Majdnem 4 évet késtek tavaly a vonatok Magyarországon (és válaszolt a MÁV is)

Publikálás dátuma
2019.02.06. 13:44
Illusztráció
Fotó: TÓTH GERGŐ / TGE
Az országban 2018-ban több mint egymillió személyvonat közlekedett, ezek 13%-a nem érkezett meg menetrend szerint a célállomására.
"Az országos vasúthálózaton 2018-ban több mint egymillió személyszállító vonat közlekedett, ezek 87 százaléka menetrend szerint érkezett a célállomásra" - közölte a MÁV az mfor.hu érdeklődésére. Mivel a vasúttársaság azt is hozzátette, hogy az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt, így ebből és a fentebb említett járatszámból kiderül, hogy a késés összesen legalább 2 millió perc, azaz átszámítva 3,8 év volt - ráadásul mivel a MÁV "több mint" egymillió vonatot említett, így a szám valamivel magasabb is lehet.


A késések tehát az összes személyvonat 13 százalékát érintették, ez az arány egy évvel korábban pedig még valamivel alacsonyabb, 12 százalék volt.

Az mfor.hu megjegyzi, hogy noha egy év alatt minimális romlás mutatkozott, még mindig sokkal jobb a helyzet, mint 2012-2013-ban volt: akkor a közlekedő vonatok 17-18 százaléka nem tudta tartani a menetrendet. A MÁV szerint egyébként a statisztika tavalyihoz képesti enyhe romlása többek között annak köszönhető, hogy több frekventált elővárosi vonalon (pl. Budapest-Pusztaszabolcs, Budapest-Hatvan) felújítási munkák zajlanak, amelyek gyakran késést eredményező korlátozásokkal járnak.

Bár gyakran éri kritika a MÁV-ot az utazási körülmények, késések, fennakadások miatt, az utasszámban ez nem mutatkozik meg. A cég tájékoztatása szerint az elmúlt három évben országos viszonylatban - a díjmentesen utazókat nem számolva - mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma.
Az év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a Budapest-Déli-Tatabánya szakaszon volt,

ahol 24 százalékkal több ember választotta a közlekedés eme formáját. Itt közel 4,8 millióan utaztak tavaly egész évben. Az esztergomi és székesfehérvári vonalon 22-22 százalékos volt a növekedés, a MÁV szerint mindkettő esetében rekordszámban vásároltak menetjegyet - előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utasról számoltak be.

A 2018-ban közlekedő 1.031.081 személyszállító vonat közlekedési ideje 159 év volt – ehhez érdemes viszonyítani az MFOR-tól átvett cikkben megjelent 3,8 évnyi késést. A vonatok 87%-a menetrend szerint érkezett a célállomásra, az összes járatra vetített késés átlagosan 2 perc volt. Fontos megjegyezni, hogy a vonatok késési adatai nem jelentik azt, hogy az utasok összességében ennyit késtek volna, mert a késések összesített adatában olyan járatok is szerepelnek, amelyek utasait a késést eredményező ok felszámolását megelőzően eljuttattuk a célállomásra. A 2017. évhez képes kedvezőtlenebb múlt évi adatok többnyire a rekonstrukcióval érintett pályaszakaszokat érintik, ugyanis 2018-ban két frekventált elővárosi vasútvonalat (Budapest–Pusztaszabolcs és Budapest–Hatvan) érintő átépítés kezdődött el. A felújítás alatt álló, 80a jelzésű, Budapest–Hatvan szakasz hatással van a Budapest–Hatvan–Miskolc–Nyíregyháza vonalra és mellékvonalaira, a 40a jelzésű, Kelenföld–Pusztaszabolcs vonalszakasz közlekedése pedig hatással van a teljes, Budapest–Pusztaszabolcs–Pécs vonal késési adataira, sőt, az érintett szakasz felújítása miatti kerülő útvonalra terelt személy- és teherforgalom miatt a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa vonalon keletkezett késésekre is. A vasúttársaság azt várja a Kelenföld–Százhalombatta és a Budapest–Hatvan vonalszakasz teljes felújítása után, hogy stabilabb, kiszámíthatóbb lesz a menetrend, a nagyobb pályasebesség révén csökken az elővárosi vonatok menetideje, az átmeneti kényelmetlenségek után pedig magasabb színvonalú szolgáltatást vehetnek igénybe az utasok és az áruszállító vasúti társaságok. A szolgáltatási színvonal fejlesztése a jövőben sem áll meg: az új járműbeszerzések révén az elővárosban szinte teljes mértékben modern motorvonatok szállítják majd az utasokat, a váci és a ceglédi vonalon év végétől új, nagykapacitású, emeletes motorvonatok szállítják majd az utasokat. A járatpontossággal kapcsolatos adatok egyértelműen tükrözik a már felújított és az éppen felújítás alatt álló vonalak menetrendszerűségre gyakorolt hatását. A pályarekonstrukciónak és járműpark-korszerűsítésnek köszönthető szolgáltatásminőség-javulást a múlt évi számok egyértelműen igazolják. A felújított Budapest–Esztergom vonalon 2017-hez képest 31,5%-kal nőtt a pontos vonatok száma, míg az egyik legforgalmasabb szakaszon, Budapest és Győr között 1,5%-kal emelkedett a járatpontosság. A percben mért fajlagos késés mindkét példaként említett vonal esetében csökkent: Budapest–Esztergom viszonylatában kevesebb mint a felére esett vissza, de Budapest–Győr vonal tekintetében is 10%-kal csökkent a fajlagos késés mértéke. A kialakított menetrendeknek, a jegyértékesítés korszerűsítésének, a pályafejlesztéseknek, a felújított kocsiknak és az új motorvonatoknak köszönhetően az elmúlt három évben országos viszonylatban mintegy 4 millióval nőtt a MÁV-START utasszáma, a növekedés leginkább a nagy elővárosi forgalmat lebonyolító szakaszokon kiugró. A tavaly év végi adatok alapján a legjelentősebb utasforgalom-emelkedés az elővárosban a fent említett, Budapest-Déli–Tatabánya szakaszon volt, ahol tavaly 24 százalékkal választották többen a kötöttpályás közlekedést, egész évben közel 4,8 millióan utaztak. Az esztergomi és a székesfehérvári vonalon 22–22 százalékos a növekedés, mindkettőn rekordszámban vásároltak menetjegyet – előbbi esetében 3,9, utóbbinál 9,4 millió utas. A kunszentmiklós-tassi vonalon – a modern FLIRT motorvonatok közlekedésének is köszönhetően – szintén jelentős, 21 százalékos volt az emelkedés 2017 és 2018 negyedik negyedévét összehasonlítva; tavaly – a teljes évre vonatkoztatva – közel 1,9 millió utazást regisztráltak. (Ezen utasszámadatokban nincsenek benne a jogszabály alapján díjmentesen utazók, pl. 65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok, valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használók. Az egyes vonalaknál kimutatott számok azokat az utasokat jelzik, akik viszonylatos menetjeggyel vagy bérlettel utaztak az adott vonalon.)

Szerző
Frissítve: 2019.03.01. 18:44