A jogállam sínyli meg, ha az ÁSZ-é az utolsó szó

Publikálás dátuma
2019.02.06 14:40

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Alkotmányossági problémát vet fel, a hogy a Számvevőszék döntéseire nincs jogorvoslat – mondja több általunk megkérdezett szakértő. A megbüntetett pártok kiskapukat keresnek, de nincs sok esélyük a volt fideszes képviselő vezette testülettel szemben.
Érdemes vitatkozni valakivel, akiről törvény mondja ki, hogy mindig igaza van? Persze, hogy nem, négy ellenzéki párt – a Momentum, a Párbeszéd a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Jobbik – viszont mégis egy ilyen parttalan és egyenlőtlen vitahelyzetbe kényszerül az Állami Számvevőszékkel szemben.

Az is gyanús, aki késik

A volt fideszes politikus, Domokos László vezette testület ugyanis a legdurvább szankciókat: az állami források felfüggesztését, illetve visszafizetését rótta ki rájuk, szabálytalan kampányköltésekre és tiltott kampánytámogatás elfogadására hivatkozva. Emiatt a Jobbikot már szó szerint a felszámolás fenyegeti, a Kutyapártnak pedig azért kell bűnhődnie, mert az előírt öt nap helyett csak nyolc nap alatt tudták benyújtani számláikat. A megkésett elszámolást a Számvevőszék nem fogadta el, majd éppen a visszadobott bizonylatok hiányára hivatkozva kijelentette, hogy a viccpárt szabálytalanul költötte el a kampányforrásokat. 
A szankciókban az a legijesztőbb, hogy nincs ellenük jogi védelem. Az Állami Számvevőszék ugyanis nem közigazgatási hatóság, hanem (hivatalosan) a kormánytól független felügyeleti szerv, – ami azt is jelenti, hogy jelentéseik bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.

A demokratikus alapokat feszegetik

A helyzet alapvető alkotmányossági problémát jelent – ebben mind egyetértettek a Népszavának nyilatkozó szakértők. Nagy Attila Tibor alkotmányjogász emlékeztetett, hogy egy jogállamban minden állampolgárnak, jogi személynek lehetősége van a közigazgatási szervek döntése ellen fellebbezni – ez az ÁSZ által ellenőrzött pártoknak nem adatik meg, pedig törvényi garanciát jelentene, ha bíróság elé vihetnék a vitás elszámolási ügyeket.
A kockázat azért különösen nagy, mert a számvevőszék ítélete – mint a Jobbik esetében látjuk – konkrétan pártok megszűnéséhez vezethet. Márpedig ezek a demokratikus intézményrendszer elemei: az egykor radikális, később néppártosodó szervezet pedig több mint egymillió ember véleményét képviselte a 2018-as országgyűlés választásokon. A pártok működése pont úgy hozzátartozik a demokráciához, mint a szólásszabadság, vagy a közadatok átláthatósága - mondta lapunknak Fleck Zoltán jogász, aki szerint aki kormány kétharmados felhatalmazásával könnyűszerrel alakította át politikai fegyverré a Számvevőszéket.

Domokosnak „rossz optikája” van

Az ÁSZ büntetései mögött álló politikai töltetet egyik megkérdezett sem vitatta: Fleck egyenesen törvényes keretek közé bujtatott, nyers bosszúállásról beszélt, amit pártkatonák hajtanak végre.
Nagy Attila Tibor ennél visszafogottan fogalmazott, de szerinte is „rossz optikája van annak”, hogy Domokos László vezeti az ÁSZ-t. „Ha egy tekintélyes, független szakember lenne, nem Orbán korábbi híve, akkor jóval kevesebb kétely merülne fel a pártatlansággal kapcsolatban” – vélekedett az alkotmányjogász, megjegyezve: 
nem elég függetlennek lenni, annak is kell látszani.

Kiskapura játszhatnak

A szankcionált pártok jelenleg csak jogi kiskapukban, végső soron pedig Alkotmánybíróság döntésében bízhatnak. Hogy milyen lehetőségeik vannak, arról Szabó Attilát, a Társaság a Szabadságjogok szakértőjét is megkérdeztük:
  • Bár az ÁSZ döntése ellen nincs apelláta, az érintettek beperelhetik a döntést technikailag végrehajtó Magyar Államkincstárat, ezzel támadva meg forrásaik felfüggesztését.
  • A pártok a közigazgatási bírósághoz is fordulhatnak, arra hivatkozva, hogy jogállamiságot sértő helyzet, ha egy nem közigazgatási döntés ellen nem lehet fellebbezni. Ekkor a közigazgatási bíróság az Alkotmánybíróság álláspontját kéri, és ha az Ab kimondja, hogy a jogorvoslat hiánya alkotmányellenes, akkor a közigazgatási testület is felülbírálhatja a pártra kirótt szankciót.
  • Ha a közigazgatási bíróság visszautasítja a párt beadványát, akkor ezt az elutasító döntést megtámadva lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni.
  • Végül, ha minden kötél szakad, a pártok a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulhatnak; ez is elhúzódó jogi procedúrát jelentene, és nincs garancia arra, hogy az eljárás sikerrel végződik.
Ha az Alkotmánybíróság a panaszosokkal ért egyet, akkor is csak egyedi, adott helyzetre vonatkozó döntés születhet, ami nem befolyásolja a számvevőszéki jogszabályokat sem – magyarázta a TASZ munkatársa. 
Ahhoz, hogy maga a problémás alaphelyzet – az ÁSZ felülbírálhatatlansága – megváltozzon, az Ab-nek kellene felhívnia az Országgyűlés figyelmét a visszásságra, ami eddig nem történt meg.

A Fidesznél minden rendben, akkor is, ha mégsem

Miközben a Számvevőszék szabályosan letarolta az ellenzéket, a Fidesznél hosszú évek óta nem találtak súlyosabb problémákat - és ami ki is derült, ott sajnálkozva tárták szét kezüket. Így maradt  következmények nélkül a 24. hu értesülése, hogy kormánypárt 2010-es országgyűlési választások plakátköltségeiről csak harmadakkora kifizetést jelentett le az ÁSZ-nak, mint amekkora összegű számlát arról kiállítottak. A testület az ügy kapcsán hangsúlyozta, a történtek idején még csak jelölő szervezetek elszámolását ellenőrizhették, ügynökségek, reklámcégek számláit nem kaphatták meg. Azóta nem is történt hasonló zavar az erőben, az ÁSZ szerint rendben volt a Fidesz 2014-2015, valamint 2016-2017 közötti gazdálkodása, sőt, 2018-as kampányköltekezése is. 
Frissítve: 2019.02.06 14:41

Kazahsztán, Kína: otthonos keleti diktatúrákba látogat Orbán Viktor

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:50
Orbán Viktor a kazah miniszterelnökkel, Karim Maszimovval. A diktatúrának számító Kazahsztánban is otthon érezte magát a kormány
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
A miniszterelnök elugrik az önként távozó diktátor után frissen átnevezett kazah fővárosba, hogy aztán Pekingben írjon alá kétoldalú megállapodásokat.
Orbán Viktor kedden Kazahsztánba utazik, ahol hivatalos látogatást tesz, majd április 25-28. között Pekingben Kína vezetőivel tárgyal, és részt vesz a második Egy övezet, egy út fórumon - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár szombaton az MTI-t.
A magyar miniszterelnök a kazah fővárosban, Nurszultanban megbeszélést folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel és Askar Mamin miniszterelnökkel, valamint a tervek szerint találkozik Nurszultan Nazarbajevvel, Kazahsztán első elnökével is. Tegyük hozzá: Nazarbajev több mint három évtizeden keresztül diktátorként vezette a 18 milliós országot, személyisége pedig annyira rányomja bélyegét a kazah mindennapokra, hogy önkéntes visszavonulása után a parlament róla nevezte át a fővárost, a korábbi Asztanát is. 
Ez olyan, mintha a fideszes kétharmad hálája jeléül egyszerűen Orbánnak vagy Orbániumnak keresztelné át Budapestet.
Kazahsztán tehát továbbra is diktatúra, de mit tegyünk, ha Orbán inkább otthon érzi magát ott, mint Brüsszelben - ahogy ezt már egy 2015-ös látogatása során is elismerte.
Nurszultáni látogatása után Orbán Viktor csütörtökön Pekingben Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd kétoldalú egyezményeket írnak alá. A magyar kormányfőt Hszi Csin-ping kínai elnök is fogadja. Pénteken kezdődik Pekingben a második Egy övezet, egy út (One belt One Road, OBOR) fórum , amelyre 37 kormány-, illetve államfő, valamint más vezető jelezte részvételét. Kína külügyminisztere korábban elmondta: az eseményen olyan témák kerülnek a figyelem középpontjába, mint az összeköttetések fejlesztése, a növekedés új forrásainak feltárása, újabb együttműködési formák kialakítása és a fenntartható fejlődés.  Magyarország fő, az OBOR-hoz kapcsolódó projektje a Budapest- Belgrád vasútvonal megépítése lesz, ami több mint 700 milliárd forintos áron épülhetne meg. A projektre a kínai állam ad hitelt, ám azt nehéz lenne megmondani, hogy miért éri meg mindez: egy becslések szerint 130 évbe telne, míg a vasúti összeköttetés gazdaságilag megtérülne Magyarországnak, 
Frissítve: 2019.04.20 10:54

Több mint 5700-an szavaznának külföldön az EP-választáson

Publikálás dátuma
2019.04.20 10:04
llusztráció
Fotó: Népszava
A legtöbben a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan voksolnának Brüsszelben, Münchenben, Berlinben, Bernben, Hágában és Stuttgartban is.
Négy héttel a határidő lejárta előtt már több mint 5700-an jelezték, hogy az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a 134 külképviselet valamelyikén akarnak voksolni – írja az MTI. Az EP-választáson azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a voksolás napján, május 26-án nem tartózkodnak Magyarországon, az ország 134 külképviseletén – nagykövetségén és konzulátusán – szavazhatnak. Ehhez május 17-én 16 óráig kell kérniük a külképviseleti névjegyzékbe vételt a lakóhely szerinti jegyzőtől. A kérelem benyújtható személyesen, levélben vagy a www.valasztas.hu oldalon.  A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A külképviseleteken a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között lehet voksolni, kivéve az amerikai kontinens külképviseleteit, mert ott – az időeltolódás miatt – május 25-én, szombaton lesz a szavazás. A Nemzeti Választási Iroda internetes tájékoztató oldala szombat reggeli adatai szerint
eddig 5707-en jelezték, hogy a külképviseletek valamelyikén kívánnak voksolni az EP-választáson.
A legtöbben, 483-an a londoni külképviseletet jelölték meg, de sokan szavaznának Brüsszelben (474), Münchenben (274), Berlinben és Bernben (231-231), Hágában (229) és Stuttgartban (210) is. Még senki nem jelentkezett szavazásra Luandában és Havannában. A 2014-es EP-választáson 98 külképviseleten lehetett szavazni, most már 134-en. A 2018-as országgyűlési választáshoz képest új külképviselet nyílt az ázsiai kontinensen Kambodzsában (Phnompen), a Közel-Keleten Ománban (Maszkat), Afrikában Ugandában (Kampala) és Szudánban (Kartúm). Az amerikai kontinensen új külképviselet nyílt Kanadában (Vancouver), az Egyesült Államokban (Houston és Miami), Panamában (Panamaváros) valamint Uruguayban (Montevideo). A legtöbb új külképviselet Európában nyílt, összesen hét: Ausztriában (Innsbruck), Cipruson (Nicosia), Észtországban (Tallinn), Franciaországban (Lyon), Lengyelországban (Wroclaw), Luxemburgban (Luxembourg) és Máltán (Valletta).   2014-ben egy hónappal a voksolás előtt valamivel kevesebb, mint ezren voltak a külképviseleti névjegyzékben, a szavazás napjára ez a szám 7572-re nőtt.
Frissítve: 2019.04.20 10:06