"Tudományirányítási kísérlet" folyik - sorra jelennek meg az MTA mellett kiálló nyilatkozatok

Publikálás dátuma
2019.02.06 17:31
MTA, illusztráció
Fotó: Bohanek Miklós
A közös fellépés lehetőségét vetíti előre az ELTE Történeti Intézet munkatársainak kiállása.
"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia" - írja az MTA mellett kiálló szolidaritási nyilatkozatában az ELTE BTK Történeti Intézete. Mint arra a figyelmet felhívja a nyilatkozat, hiába, hogy az Akadémia költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják,
a most tervbe vett átalakítások kockára teszik mindezt, és így nem a tudomány fejlődését, nem Magyarország javát szolgálják.
"Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné" - olvasható a nyilatkozatban. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy az ELTE munkatársai első kézből tapasztalhatják már évek óta, hogy milyen, amikor külső megszorítások lehetetlenítik el a minőségi tudományos munkát. "Kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük" - fogalmaz a nyilatkozat, majd hozzáteszi:
"javasoljuk az akadémiai dolgozóknak, hogy kezdjük meg az érdekeink egyeztetéséről való közös gondolkodást".

Nemzeti érdek a társadalomkutatás finanszírozása

"követeljük a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát érintő átalakítás azonnali leállítását, az érintett szereplőkkel történő érdemi tárgyalások haladéktalan megkezdését" - írja nyilatkozatában a Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT), mely az Akadémiai Dolgozók Fórumának oldalán jelent meg. Mint kifejtik,
az MTA kutatóhálózatának kormányzati átalakításának "oka és célrendszere részben ismeretlen", a folyamat ráadásul szembe megy az alkotmánnyal is.
Az Alaptörvény szerint ugyanis “Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. (X. cikk 2. és 3. bek.)”.
Külön foglalkozik az MPTT az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának egzisztenciális ellehetetlenítésével. Mint írják, foglalkozni kell a politikai rendszerek kellően megalapozott és átfogó, társadalomtudományos eszközöket is alkalmazó kutatásával. Nemzeti érdek, hogy erre legyen elég forrás.

Az ELTE-vel is elbánt a kormány

Januárban derült ki: megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek. A helyzet az egyetemen kísértetiesen hasonlít a 2013-as leépítésre.
Az ok lényegében ugyanaz, mint az MTA esetében: az Orbán-kormány kizárólag piaci érdekek mentén hajlandó a tudományokkal foglalkozni, a vállalati érdekeket és a vélt munkáltatói szempontokat tartva szem előtt.

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.