Kötelező marad a nyelvvizsga a felvételihez

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi nem értesült arról, amiről a Magyar Hírlap. A döntés egyébként 2020-tól majdnem minden második felvételiző továbbtanulását megakadályozhatja.
Várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, írta meg kedden a Magyar Hírlap. Bár a hír a kormányhoz igen közel helyezkedő, így annak szándékait illetően remekül tájékozott helyen jelent meg, mégsem bizonyult igaznak:

az értesülést határozottan cáfolja az Emmi.

"Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület" - írta az emberminisztérium a hvg.hu kérdésére válaszul.
A döntés egyébként a mostani adatok alapján a felvételizők nagyjából 40 százalékát fogja kizárni a felsőoktatásból. Különösen rossz helyzetben lesznek például a szegényebb diákok, akik kevésbé színvonalas iskolák tanulóiként, esetleg munka, házimunka mellett készülve veszik fel a versenyt a szerencsésebb helyre született társaikkal. Vagyis az Orbán-kormány ezzel is egy a társadalmi mobilitást korlátozó döntést hozott. Ráadásul teljesen értelmetlenül: a munkáltatók jellemzően nem a nyelvvizsga-papírt, hanem a valós tudást kérik számon. A papír csak az államnak kell.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 18:58

"Tudományirányítási kísérlet" folyik - sorra jelennek meg az MTA mellett kiálló nyilatkozatok

Publikálás dátuma
2019.02.06. 17:31
MTA, illusztráció
Fotó: Bohanek Miklós
A közös fellépés lehetőségét vetíti előre az ELTE Történeti Intézet munkatársainak kiállása.
"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia" - írja az MTA mellett kiálló szolidaritási nyilatkozatában az ELTE BTK Történeti Intézete. Mint arra a figyelmet felhívja a nyilatkozat, hiába, hogy az Akadémia költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják,

a most tervbe vett átalakítások kockára teszik mindezt, és így nem a tudomány fejlődését, nem Magyarország javát szolgálják.

"Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné" - olvasható a nyilatkozatban. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy az ELTE munkatársai első kézből tapasztalhatják már évek óta, hogy milyen, amikor külső megszorítások lehetetlenítik el a minőségi tudományos munkát. "Kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük" - fogalmaz a nyilatkozat, majd hozzáteszi:

"javasoljuk az akadémiai dolgozóknak, hogy kezdjük meg az érdekeink egyeztetéséről való közös gondolkodást".

Nemzeti érdek a társadalomkutatás finanszírozása

"követeljük a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát érintő átalakítás azonnali leállítását, az érintett szereplőkkel történő érdemi tárgyalások haladéktalan megkezdését" - írja nyilatkozatában a Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT), mely az Akadémiai Dolgozók Fórumának oldalán jelent meg. Mint kifejtik,

az MTA kutatóhálózatának kormányzati átalakításának "oka és célrendszere részben ismeretlen", a folyamat ráadásul szembe megy az alkotmánnyal is.

Az Alaptörvény szerint ugyanis “Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. (X. cikk 2. és 3. bek.)”.
Külön foglalkozik az MPTT az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának egzisztenciális ellehetetlenítésével. Mint írják, foglalkozni kell a politikai rendszerek kellően megalapozott és átfogó, társadalomtudományos eszközöket is alkalmazó kutatásával. Nemzeti érdek, hogy erre legyen elég forrás.

Az ELTE-vel is elbánt a kormány

Januárban derült ki: megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek. A helyzet az egyetemen kísértetiesen hasonlít a 2013-as leépítésre.
Az ok lényegében ugyanaz, mint az MTA esetében: az Orbán-kormány kizárólag piaci érdekek mentén hajlandó a tudományokkal foglalkozni, a vállalati érdekeket és a vélt munkáltatói szempontokat tartva szem előtt.

Szerző

Több mint mesés fizetéssel honorálja a KDNP-s képviselő a "24 órás szolgálatot"

Publikálás dátuma
2019.02.06. 16:43
Aradszki András (bal oldalt) a törökbálinti kormányablak átadásán
Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Államtitkároknál, sőt még a miniszterelnöknél is jobban keresett Aradszki András asszisztense, aki még a - vélhetően a többiek rosszallása miatti - fizetéscsökkentése után is havi 1,2 milliót vihet haza.
"Hogy úgy mondjam, 24 órás szolgálatban vagyok: ha hétvégén, éjjel, ünnepnapon, vagy bármikor szükség van rám, akkor készen kell állnom. Képviselő úrnak mindenféle képviselőséggel kapcsolatos dolgát én intézem" - így válaszolt Eőry Zsolt a hvg.hu-nak arra a kérdésére, Aradszki András KDNP-s országgyűlési képviselő asszisztenseként miért kap havi 1,2-1,6 millió forintos fizetést.

A portál már novemberben is arról írt, a Pest megyei 1-es számú választókörzet (központja: Érd) egyéni képviselőjének titkára az Országgyűlés Hivatalának adatai szerint 1,63 milliót keres, azaz többet, mint a miniszterelnök. A csillagászati fizetésről először Aradszkinál érdeklődtek, de - egy menetrendszerű "sorosozás" után - csak addig jutottak, hogy

"a képviselői segédmunkatársnak vannak olyan feladatai, amiket el kell végezni, és ezt ő maximálisan elvégzi. Mindenben segíti a munkámat, gyakorlatilag 24 órás szolgálatot lát el."

A hvg.hu ezt követően elérte magát Eőry Zsoltot is, aki jóval közlékenyebb volt, és a cikk elején már idézett "munkaköri leírást" adta, kiegészítve azzal, hogy: "a beszédek megszerkesztésétől a programok egyeztetésén át mindent nekem kell csinálni. És még a választókerületi irodát is vezetem." Elmondása szerint fizetése azért is ilyen magas - még Aradszki másik asszisztenséhez képest is, aki 150 ezret keres - mert a felelősségmegosztás aránytalanságának jegyében minden ő koordinál.

Ha valaki esetleg sokallná az említett, nagyjából havi másfél milliós fizetést, érdemes tudni, hogy Eőry felhozta, " ebben a munkakörben egyébként nincs semmiféle egyéb juttatás, tehát se ruhapénz, se benzin, se telefon, se cafeteria, mindent magamnak kell megoldanom,

pedig hát ugye a ruházkodásra is oda kell figyelni, és nyomtatópapírt, tintapatront kell venni."

Bár azt a portál is belátja, a képviselő jogszerűen alkalmazza még ilyen összegért is a titkárát, ennek ellenére információik szerint az ügy rosszallást váltott ki a KDNP köreiben. Úgy tudják, azóta Harrach Péter frakcióvezető is megkérte Aradszkit, hogy mérsékelje asszisztense fizetését, és ha szeretné, inkább alkalmi jutalomfizetéssel ismerje el segítője munkáját. Ezt egyébként a friss adatok szerint meg is tette, így lett 1,6-ból 1,2 milliós a bér.

Talán azért még ebből is futja nyomtatópapírra és tintapatronra...
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 16:56