Csaták a munkahelyen: több multicégnél is maradt a feszültség a bérviták miatt

Publikálás dátuma
2019.02.07. 06:45
A sztrájkolók miatt késhet a kilépőkkel való elszámolás, az új dolgozók felvétele, bejelentése és a fizetés is
Fotó: Vajda József / Népszava
Elbocsátásokkal való fenyegetés az egyik oldalon, sztrájk, és munkabeszüntetés kilátásba helyezése a másikon.
A majd’ 2500 Metro dolgozó közül akár 200 veszítheti el a munkáját, ha a munkavállalók nem hajlandók engedni bérköveteléseikből, legalábbis ezt kommunikálta a cég vezetése a dolgozóknak a Népszava információi szerint. Erről a feltételről az áruházláncnál működő szakszervezet hivatalosan még nem kapott értesítést. A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) jelenleg is felméri a dolgozók sztrájkhajlandóságát és annak ismeretében döntenek majd a folytatásról. A munkavállalóktól  konkrét, írásban megfogalmazott érveket vár az érdekvédelmi szervezet, hogy ne azzal az általánosnak tűnő érvvel üljön legközelebb tárgyalóasztalhoz  a munkáltatóval, hogy az emberek keveslik a fizetésüket. Arra már kénytelenek reagálni a tárgyalóasztal másik oldalán is, ha azt írják a munkatársak, hogy a versenytársnál dolgozó kolléga hasonló munkakörben és a cégnél eltöltött idővel, jóval többet visz haza – mondta a Népszavának Karsai Zoltán, a KASZ elnöke. A dolgozók követelése a legalább 210 ezer forintos alapbér, mert a meglévő 13., 14. havi fizetéssel és a különböző pótlékokkal már elérhető a havi bruttó 240 ezer forintos átlag alapbér. Ez már versenyképes lenne a konkurens kereskedelmi láncok béreivel – tette hozzá Karsai. Az álláspontok azonban megmerevedtek. A vállalat menedzsmentje azt közölte a szakszervezet képviselőivel, hogy jelenleg nincs a tarsolyukban kompromisszumos javaslat és azt sem tudni, mikor ülnek a felek újra tárgyalóasztalhoz. A Metrónál talán még elkerülhető a sztrájk, ha a a dolgozók elfogadható ajánlatot kapnak, míg a Tesco eddig Győrben működő bérszámfejtői és társadalombiztosítási szakemberei kedden 14-16 óráig tartó 2 órás figyelmeztető sztrájkot tartottak, ám mivel követeléseikről nem sikerült megegyezni a cég közép-európai elnökével sem, tegnaptól határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdtek. Emiatt fennállt a veszélye, hogy a kiskereskedelmi lánc több, mint 17 500 munkatársa nem kapja meg időben a bérét. Lapunk érdeklődésére a cég kommunikációs osztálya közölte, „a Tesco a január havi fizetéseket az összes munkatársa számára szerdán átutalta, egy nappal korábban az eredetileg tervezett ütemezésnél”. Azt azonban nem tudni, hogy mi lesz holnap és holnapután, azaz a kilépők el tudnak-e számolni a vállalattal, illetve zavartalan marad-e az új belépők felvétele és bejelentése valamint más ügyek intézése a bérszámfejtő és tb-iroda sztrájkja alatt. A munkáltató a tegnapi tárgyaláson a sztrájkbizottságot arra kérte, hogy módosítsa javaslatát. A sztrájkbizottság ezt visszautasította – tájékoztatta lapunkat Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. A Tesco bérszámfejtő irodájának munkatársai azért sztrájkolnak, mert nem sikerült megállapodni arról, milyen támogatásokat nyújt a nemzetközi vállalat a hamarosan távozó dolgozóknak, miután feladataikat az újonnan felálló Tesco Business Services központjába, Budapestre helyezi át. A győri dolgozók - érthető okokból – nem vállalták sem a napi ingázást, sem a lakhelyváltást. Egyebek mellett méltánytalannak tartja a szakszervezet azt is, hogy a június 14-től, illetve július 19-től a cégtől távozó 10-15 éves tapasztalatra szert tett irodai dolgozókra hárulna a feladat, hogy a felmondási idő alatt a napi feladatok mellett tanítsák be az új központban a helyükbe lépő munkatársakat - jegyezte meg a KDFSZ elnöke. A munkaidőn túli elfoglaltsággal is járó munkáért a felmondási időre kétszeres munkabért tartanának tisztességesnek, ahogyan ez több versenytársnál is gyakorlat, sőt a 12 havi végkielégítés sem ritka - tette hozzá. A Tesco álláspontja szerint a törvényi előírások teljesítésén felül további jelentős - ám nem részletezett - pénzügyi juttatási csomagot ajánlott fel, hogy az átállási és a munkakereső időszakot támogassa, és csalódott, hogy a tárgyalás helyett a munkabeszüntetést választotta a sztrájkbizottság - írta a cég, amely folytatni akarja az egyezkedést. 

A Bosch-nál közel a megállapodás

Jövő hétfőn aláírhatják a 2019. évi bérfejlesztésről szóló megállapodást a Robert Bosch Elektronika Kft. hatvani gyárában - tudta meg lapunk Ficzere Ferenctől, a magyarországi Bosch-csoport kommunikációs igazgatójától. A cég képviselői lényegében megegyeztek a helyi szakszervezettel, amelynek ezt még meg kell szavaztatnia a munkavállalókkal, mert az új számok eltérnek attól, amire a 7 ezer alkalmazottól mandátumuk volt. A kommunikációs igazgató elmondta azt is, hogy a Bosch többi gyárában már aláírták a megállapodást, de annak tartalmáról addig a cég nem nyilatkozik, amíg Hatvanban tart az egyezkedés. A Bosch autóiparban betöltött szerepe miatt egy esetleges sztrájknak még a győri Audi-dolgozók munkabeszüntetésénél is nagyobb hatása lenne az iparágban. B. M.

Szerző

Csúcson az országos üzemanyagigények

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:21
Illusztráció: Népszava
Tavaly 6,4 százalékkal 5,3 milliárd literre nőtt a hazai töltőállomások üzemanyagforgalma – számítható ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) most frissített kimutatásából.
Az országos igények az azt megelőző három évhez hasonlóan tavaly is csúcsot döntöttek. Ezen belül a kereslet a benzin esetében 3,9 százalékkal 1,9 milliárd, a gázolajnál pedig 7,8 százalékkal 3,5 milliárd literre ugrott. A dízeligények - 2014 óta zsinórban - szintén rekordszintre ugrottak. A benzin esetében viszont a csúcsdöntés immár 11 éve várat magára. Az ismert hazai láncok 2018-ban összesen 3,7 milliárd köbmétert értékesítettek, ami 7,4 százalékos bővülés – tette közzé két hete a nagy hazai olajcégeket tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ). Itt a benzin esetében 5, a gázolajnál pedig 8,9 százalékos élénkülést mértek. A kettő különbségéből az is kiszámítható, hogy a körülbelül 2 ezer hazai nyilvános kút közel felét kitevő márkátlan - „fehér” - töltőállomás tavalyi, 1,6 milliárd literes forgalma mindössze 3,6 százalékos emelkedést mutatott. Míg e körben a gázolaj iránt 6,4 százalékkal bővült a kereslet, benzinből a márkátlan kutakon 2,8 százalékkal még kevesebbet is értékesítettek. A márkás láncok népszerűsége tehát némiképp nőtt. Fordulatról ugyanakkor még nem beszélhetünk, hisz négy éve a "névtelen" töltőállomások forgalma a márkásokénál nagyobb ütemben bővül. Igaz, egy-egy "fehér" kúton átlagosan feleannyi gázolajat és harmadannyi benzint tankolunk, mint a márkások esetében. A NAV adatai arról is tanúskodnak, hogy a környezetkímélő E85 típusú üzemanyag 2010-ben még 31 millió literes forgalma - szakértők szerint az Orbán-kormány adóemelései miatt - tavaly 18 ezer literre apadva lényegében elillant. Kapcsolódó hír, hogy péntektől 3, illetve 2 forinttal, számításunk szerint átlag 346, illetve 384 forintra drágul a benzin és a gázolaj. A nemzetközi olajpiac alig változik, amit jól jellemez, hogy a két tarifa a múlt héten még 3-3 forinttal csökkent.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 21:10

Ismét napirenden a devizahitelesek gondjai

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:35
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A szocialisták törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésben, amely felszólítja az Orbán-kormányt, hogy mondja fel a 2015-ben az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bankkal (EBRD) megkötött paktumot - jelentette be szerdán az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese.
Szakács László a Hiteles Szövetséggel tartott, közös sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy a törvényjavaslat megszavazásával a fideszes képviselők is bebizonyíthatják, hogy szuverén magyar kormányt akarnak. Kiemelte: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok alatt is voltak devizahitelek, de arról nem szabad megfeledkezni, hogy 2008-ban a főbb devizák árfolyama még stabil volt. Azonban 2010 után a devizások helyzete folyamatosan romlott, a már említett 2015-ös EBRD-paktum után pedig a bankok jelentős extraprofitra tettek szert. Az MSZP-kormányok ilyen megállapodást azonban nem kötöttek, szemben Orbán Viktorral.  A 2018-as esztendő - a devizában felvett lakáshitelek miatt is – kilakoltatási rekordév volt - mondta Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője. A novemberi kilakoltatás moratóriumot megelőzően összesen 2274 esetben kényszerítette családokat otthonaik elhagyására. Az utóbbi három évben a kilakoltatottak száma közel 10 ezerre tehető. Szabó József emlékeztetett arra is, hogy hozzávetőleg 300 ezer devizahitelre kötött szerződés van jelenleg is érvényben Magyarországon. A Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank éppen múlt héten kezdett tárgyalásokat arról, hogyan, milyen feltételek mellett lehetne gyorsítani a forintosított devizahitelek fix kamatozásúvá tételét. A Fidesz úgy reagált a Szakács László által elmondottakra, hogy "a szocialisták több mint egymillió családot taszítottak devizahitelbe". A jelenlegi kormánypárt azonban arról megfeledkezik, hogy a devizaalapú hitelezést a Fidesz-kisgazda kormány időszaka alatt tették lehetővé. 
Szerző
Témák
devizahitel