Akasztós Vargából a jobboldal árulója

Varga István esete elrettentésül szolgál a fideszeseknek: senkinek eszébe se jusson nyilvánosan bírálni a kormányoldalt, még kevésbé dicsérni az ellentábort.

Korábban is akadtak erősen necces megnyilvánulásai Varga István ügyvédnek, de – mivel nem a saját táborát gyengítette – ezekből semmiféle baja nem származott. Most azonban, amikor arról beszélt, hogy inkább a „másik oldalon” lát igényes, jó tollú újságírókat, Népszavával kezdi a napot, valamint Indexet, Élet és Irodalmat, Magyar Narancsot olvas, azonnal menesztették a fideszes médiaholding éléről.

A jól odamondogató antikommunista Varga Istvánt pillanatok alatt kinevezték a jobboldal árulójává. Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerint „tényleg sok Népszavát, Indexet és Magyar Narancsot olvashat Varga István, talán így ivódott bele az »odaátiak« oktalan felsőbbrendűség-kultusza”.

Varga István 1994–2002 között az MDF, majd 2010–2014 között a Fidesz parlamenti képviselője volt. 2010 őszén közölte a parlamentben, hogy azért is van szükség új alkotmányra, mert ugyanazon a napon, amikor Orbán Viktor letette kormányfői esküjét, 1205-ben királlyá koronázták azt a II. Andrást, akihez az Aranybulla fűződik. Utólag elmagyarázta, hogy nem Orbán Viktort és II. Andrást kívánta összehasonlítani, pusztán érdekességként említette az egybeesést.

Az Indexnek adott akkori interjújában az is szóba került, hogy a rendszerváltás után tagja volt a Justitia albizottságnak, ami a kommunista bűnök elszámoltatására jött létre. A kérdésre, hogy emiatt kapta-e az „akasztós” jelzőt, Varga elmondta: „Még Antall József nevezett el így egy kormányülésen. Büszke vagyok rá, azóta is így hívnak. Antall úgy mondta, hogy tudjátok, az az orosházi ügyvéd, a Justitia albizottságban, tudjátok, az az akasztós Varga Pista, aki szerette volna a kommunistákat fölakasztani, de hát ugye a kommunisták többen vannak, így ők akasztottak inkább minket.”

Megnyugtatásul hozzátette, hogy valójában nem akart ő senkit felakasztani.

Varga István több mint húsz éve szívügyének tekinti, hogy az „utókor szolgáltasson igazságot” Hóman Bálintnak. Érvelése szerint a mai eszünkkel nem tudunk belehelyezkedni a korabeli állapotokba. A Népszabadságnak 2016-ban nyilatkozva nem vitatta, hogy Hóman Bálint antiszemita nézeteket vallott, de „mindenkinek vannak hibái. Akkoriban egész Európa tele volt antiszemita politikusokkal”.

Felidézte, hogy parlamenti interpellációban készült felhívni a figyelmet Hóman Bálint ügyére, felszólalását azonban Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter „egyszerűen lehúzta a listáról, mindenféle indoklás nélkül”. Varga a frakcióülésen szóvá tette a történteket, és azt is bejelentette, hogy perújítást szeretne kezdeményezni Hóman rehabilitációja érdekében. Orbán Viktor támogatta az ötletet: „Csináld csak!”

Aztán a kormány kihátrált a projekt mögül, a tiltakozások hatására a Fidesz arról is letett, hogy Hóman Bálintnak szobrot emeljenek Székesfehérváron. Részben talán a kompenzáció szándéka is közrejátszott abban, hogy Varga István lett a fideszes sajtóalapítvány kuratóriumi elnöke.

Nem mintha amúgy hiányt szenvedett volna állami megbízásokból. Varga István mostanában ügyvédi minőségében szerepelt lapunkban: ő képviseli a magyar államot a Politikatörténeti Intézet (PTI) elleni perben. Szeretné elérni, hogy a baloldali szellemiségű intézmény zárós határidőn belül, mindenfajta kompenzáció nélkül távozzon az évtizedek óta székhelyéül szolgáló Alkotmány utcai épületrészből.