Megint megússzák a kamupártok: milliárdokkal tartoznak, a NAV pedig csak 8 ezret hajtott be

Publikálás dátuma
2019.02.06. 19:23
Illusztráció
Fotó: Népszava
Jelöltenként egymillió forint közpénzt vettek fel, 2,6 milliárddal tartoznak, az összeg 0,0003 százalékának nyúlt utána az állam.
Összesen 2,6 milliárddal tartoznak a kamupártok, ebből eddig 8169 forintot sikerült behajtani tőlük - írja a 444.hu. A tavaly áprilisi választás alkalmából osztott állami támogatásokért rengeteg kamupárt állt sorba. Közülük - mint Szél Bernadett kérdésére elárulta a NAV - 17 szervezet tartozását tartja számon az adóhivatal.
"A NAV által indított végrehajtási eljárások egy esetben, a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt estében vezettek eredményre 8169 forint összeget érintően"

- írta a NAV Szélnek válaszul. A közel egy év alatt behajtott összeg a teljes tartozás 0,0003 százaléka.
A kamupártok elterjedését lehető tévő választási rendszert a Fidesz hozta létre a 2010-es győzelem után, és politikai értelemben ők is profitáltak belőle. A szisztéma lényege, hogy az állam jelöltenként egymillió forintot ad kampányra minden olyan politikai formációnak, amelyik össze tudja gyűjteni az induláshoz szükséges mennyiségű aláírást, miközben a papírokat nem ellenőrzik alaposan, emiatt nagyon könnyű csalni. A kamupártok - sokszor az ellenzéki szereplők neveit utánozva - rengeteg szavazatot vittek el tavaly is és 2014-ben is, olyan körzetekben, ahol néha csak 50-100 szavazaton múlt a fideszes jelölt győzelme.
A 2014-es választás után az ÁSZ még feljelentett egy sor kamupártot, amiért azok nem tudtak elszámolni a kampánytámogatással, de az ügyészség szép csendben megszüntette az eljárások egy részét. A 2018-as választás után annyit változott a helyzet, hogy az ÁSZ már nem is ellenőrzi a kamupártokat.
Szerző

Kötelező marad a nyelvvizsga a felvételihez

Publikálás dátuma
2019.02.06. 18:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Emmi nem értesült arról, amiről a Magyar Hírlap. A döntés egyébként 2020-tól majdnem minden második felvételiző továbbtanulását megakadályozhatja.
Várhatóan mégsem lesz kötelező 2020-tól a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez, írta meg kedden a Magyar Hírlap. Bár a hír a kormányhoz igen közel helyezkedő, így annak szándékait illetően remekül tájékozott helyen jelent meg, mégsem bizonyult igaznak:
az értesülést határozottan cáfolja az Emmi.

"Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület" - írta az emberminisztérium a hvg.hu kérdésére válaszul.
A döntés egyébként a mostani adatok alapján a felvételizők nagyjából 40 százalékát fogja kizárni a felsőoktatásból. Különösen rossz helyzetben lesznek például a szegényebb diákok, akik kevésbé színvonalas iskolák tanulóiként, esetleg munka, házimunka mellett készülve veszik fel a versenyt a szerencsésebb helyre született társaikkal. Vagyis az Orbán-kormány ezzel is egy a társadalmi mobilitást korlátozó döntést hozott. Ráadásul teljesen értelmetlenül: a munkáltatók jellemzően nem a nyelvvizsga-papírt, hanem a valós tudást kérik számon. A papír csak az államnak kell.
Szerző
Frissítve: 2019.02.06. 18:58

"Tudományirányítási kísérlet" folyik - sorra jelennek meg az MTA mellett kiálló nyilatkozatok

Publikálás dátuma
2019.02.06. 17:31
MTA, illusztráció
Fotó: Bohanek Miklós
A közös fellépés lehetőségét vetíti előre az ELTE Történeti Intézet munkatársainak kiállása.
"A tudomány hatékony működéséhez elengedhetetlen az autonómia" - írja az MTA mellett kiálló szolidaritási nyilatkozatában az ELTE BTK Történeti Intézete. Mint arra a figyelmet felhívja a nyilatkozat, hiába, hogy az Akadémia költségvetését az érvényben lévő törvények szavatolják,
a most tervbe vett átalakítások kockára teszik mindezt, és így nem a tudomány fejlődését, nem Magyarország javát szolgálják.

"Mi, az ELTE BTK Történeti Intézetének dolgozói méltánytalannak tartjuk, hogy egy szakmai szempontból hibás tudományirányítási kísérlet több ezer kutató, akadémiai dolgozó munkáját és megélhetését sodorja veszélybe egyik napról a másikra, és ezzel számos értékes kutatást tesz lehetetlenné" - olvasható a nyilatkozatban. Arra is emlékeztet a dokumentum, hogy az ELTE munkatársai első kézből tapasztalhatják már évek óta, hogy milyen, amikor külső megszorítások lehetetlenítik el a minőségi tudományos munkát. "Kiállunk akadémiai kollégáink mellett, és szolidaritást vállalunk velük" - fogalmaz a nyilatkozat, majd hozzáteszi:
"javasoljuk az akadémiai dolgozóknak, hogy kezdjük meg az érdekeink egyeztetéséről való közös gondolkodást".

Nemzeti érdek a társadalomkutatás finanszírozása

"követeljük a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeti hálózatát érintő átalakítás azonnali leállítását, az érintett szereplőkkel történő érdemi tárgyalások haladéktalan megkezdését" - írja nyilatkozatában a Magyar Politikatudományi Társaság (MPTT), mely az Akadémiai Dolgozók Fórumának oldalán jelent meg. Mint kifejtik,
az MTA kutatóhálózatának kormányzati átalakításának "oka és célrendszere részben ismeretlen", a folyamat ráadásul szembe megy az alkotmánnyal is.

Az Alaptörvény szerint ugyanis “Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia tudományos és művészeti szabadságát. (X. cikk 2. és 3. bek.)”.
Külön foglalkozik az MPTT az Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának egzisztenciális ellehetetlenítésével. Mint írják, foglalkozni kell a politikai rendszerek kellően megalapozott és átfogó, társadalomtudományos eszközöket is alkalmazó kutatásával. Nemzeti érdek, hogy erre legyen elég forrás.

Az ELTE-vel is elbánt a kormány

Januárban derült ki: megtakarítási okokból 64 munkatársától válik meg az ország egyik vezető egyeteme, az ELTE. A bölcsészkar dékánja szerint „már nem volt hova hátrálni”, a Természettudományi Kar professzorai pedig úgy vélik, a megszorítások „helyrehozhatatlan hanyatláshoz” vezetnek. A helyzet az egyetemen kísértetiesen hasonlít a 2013-as leépítésre.
Az ok lényegében ugyanaz, mint az MTA esetében: az Orbán-kormány kizárólag piaci érdekek mentén hajlandó a tudományokkal foglalkozni, a vállalati érdekeket és a vélt munkáltatói szempontokat tartva szem előtt.

Szerző