A csúnyán veszteséges és kifizetőhelynek használt kereskedőházak után a kormány előállt a partnerirodákkal

Néhány hónappal az alapítása után máris tendert nyert az Európa Ázsia Kft. Kínai gazdasági kapcsolatokat építenek majd, talán kisebb veszteséggel, mint a kereskedőházak.

Jó érzékkel alapították a Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft-t: a bejegyzése után néhány hónappal máris megnyert egy tendert. A tavaly augusztus közepén regisztrált cég a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) által pár nappal korábban kiírt Exportfejlesztési és Promóciós Partneriroda létrehozásáról szóló pályázati kiírásán indult, s egyedüli indulóként azonnal meg is nyerte a tendert - derült ki az uniós közbeszerzési értesítőből. A budapesti céget a cégbírósági bejegyzések tanúsága szerint egy régóta itt dolgozó kínai üzletember, bizonyos Teng Wei Na vezeti. Az MNKH - az uniós közbeszerzési portál szerint - 23 millió forintot ad arra a vállalkozásnak, hogy külpiacokra segítse a magyar vállalatokat, különösen kis- és középvállalkozásokat, valamint üzleti lehetőségeket kutasson fel számukra nemzetközi partnerhálózat segítségével Kínában, Malajziában, Szingapúrban és Indonéziában.

A kereskedőház zrt. ugyanis már korábban bejelentette, hogy több közbeszerzésben csaknem négymilliárd forintot költenének ázsiai kereskedelemfejlesztési partnerirodák létrehozására.

Ennek szellemében a kínai mellett kiválasztották már a japán partnerirodát üzemeltető vállalkozót is, szintén 1,1 milliárdos összegért. Itt egy japán székhelyű cég, a Tokióban bejegyzett Garyu Trading International nyerte el a tendert, szintén egyedüli indulóként. Az ismeretlen hátterű cég három, szintén japán alvállalkozóval próbál majd piacot teremteni a magyar kis-és középvállalkozások számára Japán mellett Kambodzsában, Laoszban, Mianmarban, Thaiföldön, Vietnámban, Fülöp-szigeteken és Dél-Koreában. A korábban már bejelentett tervek szerint újabb közbeszerzések jönnek: a külügy 1,1 milliárdot költene el egy orosz és bő hatszázmilliót egy balkáni partnerirodára.

A külügy azután döntött az irodák létrehozásáról, hogy a korábban a keleti, majd déli nyitás támogatásának céljával 41 partnerországban létrehozott magyar nemzeti kereskedőházak súlyos veszteséget halmoztak fel: 2012-es alapításuktól három év alatt 8,3 milliárd forintnyi üzemi veszteséget produkáltak, csak a 2015-ös évet 5,9 milliárdos mínusszal zárták. A kereskedőház-rendszer nemcsak közpénztemetővé vált - bevétele töredéke volt a jókora, adófizetőket is terhelő veszteségeknek –, de jó néhány gyanús ügy is belengte. Így belekeveredett a Quaestor-ügybe a kereskedőház, amely a bedőlt pénzügyi vállalkozásnál tartotta a közpénzeik egy részét. Ezt a csőd előtt furcsa módon az utolsó pillanatban vették ki onnan.

Emellett kiderült, hogy számos kormányközeli üzleti szereplőnek is kifizetőhelyei voltak. A 24.hu szerint a kereskedőházakat összefogó Zrt. szerződésben állt többek között Orbán Viktor török barátjának számító Adnan Polattal, az azóta kegyvesztetté lett Kuna Tiborral, és a terrorátvilágításon megbukott Zaid Naffa tiszteletbeli jordán konzullal is. Miután a kereskedőházak csúfos kudarcot vallottak, a külügy végül tavaly nyáron úgy döntött, bezárja azokat, az MNKH-t pedig egy leányvállalattal összevonva új társaságot hoz létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven. A mostani döntésnek az a magyarázata, hogy a kínai és japán partnerirodákról szóló közbeszerzést még az MNKH írta ki.