Bár Németország torkig van, Merkel mégis békülni jött, de a jelek szerint hiába

Publikálás dátuma
2019.02.07 19:55

Fotó: Miniszterelnöki sajtóiroda
Barátkozni érkezett a kancellár Pozsonyba, de nem sok együttműködési készséget tapasztalhatott a V4-ek kormányfői részéről.
Felettébb kényes látogatást tett Pozsonyban, a visegrádi országok csúcstalálkozóján Angela Merkel kancellár. Mint az osztrák Kleine Zeitung találóan megfogalmazta, legkeményebb ellenfeleivel találkozott. S bár a német kormány feje a megbékélés szándékával érkezett a szlovák fővárosba, politikája teljességgel különbözik akár Orbán Viktor magyar, akár Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökétől. Pozsony azért e két államnál jóval józanabb politikát folytat, de Prága is igyekszik lavírozni Berlin és a V4-ek két keményvonalasa, Varsó és Budapest között. Morawiecki még a találkozó előtt harciasan jegyezte meg: együtt erősek. A lengyel kormányfő korábban a német-francia tengely ellensúlyát látta a V4-ekben. Más kérdésekben is jelentősek az eltérések, így az Oroszországgal kapcsolatos viszonyt illetően. Merkel elsősorban Budapest Kremlhez fűződő viszonya miatt aggódik. Berlin emellett erős fenntartásokkal szemléli azon lengyel terveket, mely szerint amerikai katonai bázist telepítenének az országba. Berlin kezd torkig lenni azzal is, hogy Magyarország megakadályozza  közös uniós külpolitikai állásfoglalások elfogadását is. Merkel azonban szakértők szerint Pozsonyban inkább el akarta ásni a csatabárdot, a látogatással gesztust tett a térség államainak: bár Franciaországgal néhány hete barátsági szerződést írt alá, ez nem jelenti azt, hogy ne viselné szívén a visegrádiak sorsát. Mint a Deutschlandfunk írta, a kancellár azt akarja megakadályozni, hogy a visegrádiak Németországgal szembeni lépéseket tegyenek. Túl sok békülékenységet és kompromisszumkészséget azonban nem tapasztalhatott a kancellár a szlovák fővárosban. Orbán Viktor miniszterelnök immár sokadszorra jelentette ki, hogy a májusi európai parlamenti választás után megváltozik az Európai Unió, de arról a tagállamok polgárai döntenek, merre halad tovább, a liberális vagy az illiberális irányba. Úgy fogalmazott, „ha nem vesszük figyelembe az európai polgárok akaratát, nem leszünk Unió, s oda térünk vissza, ahol harminc éve elkezdtük”. Mint mondta, a visegrádiak amiatt lázadtak fel, hogy ne kelljen véghezvinni egyetlen szereplő akaratát – idézte a Sme honlapja a magyar miniszterelnököt. Mint mondta, minden nagy döntéssel meg kell várni az EP voksolást. Orbán Viktor az MTI jelentése szerint kiemelte: az EP-választás után folytatni kell a V4 és Németország együttműködését, amelyet most is "a pozitív hangvétel és őszinte hangvétel" jellemzett. A miniszterelnök úgy látja, a mostani találkozón az EU magállamai vettek részt, mert Európa magját azok az országok adják, amelyek a teljesítményükkel kiemelkednek. Márpedig az államadósság, a költségvetési hiány, az export, a munkanélküliségi ráta, a bankrendszer és a strukturális reformok alapján ezek Európa magálllamai, a V4 Németországgal kiegészülve pedig a Európa gazdasági motorja - vélekedett Orbán Viktor. Andrej Babis cseh kormányfő szerint Európában sokkal kevesebbet kellene beszélni az euróövezetről, illetve a kétsebességes Európáról, úgy véli, ehelyett inkább a schengeni övezetről kellene több szót ejteni. Szerinte az EP választás után alakuló Európai Bizottságnak jobban figyelembe kellene vennie az uniós polgárok akaratát. Reményét fejezte ki, hogy az új Bizottság döntéseit az eddigieknél jobban befolyásolhatják a kisebb államok. Angela Merkel kiemelte, meg kell erősíteni a schengeni határ védelmét, ugyanakkor jó viszonyt kell kialakítani az EU szomszédaival, köztük Marokkóval. Ezért a V4-ek a következő hónapokban Németországgal közös programot indítanak útjára Marokkó támogatására, hogy visszaszorítsák az illegális bevándorlást. Részletekkel a következő hetekben szolgálnak majd.

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hónapokkal azt követően, hogy először beszélt ennek lehetőségéről, Joe Biden csütörtökön egy videóüzenetben bejelentette: indul a 2020-as amerikai elnökválasztáson – derül ki a CNN cikkéből. Obama egykori alelnöke „a nemzet lelkéért való küzdelemként” jellemezte az elnökválasztást. Úgy fogalmazott: „alapvető értékeink, a világban betöltött szerepünk, a demokráciánk, minden, ami Amerikát Amerikává tette, kockán forog”.

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.