Bár Németország torkig van, Merkel mégis békülni jött, de a jelek szerint hiába

Publikálás dátuma
2019.02.07 19:55

Fotó: Miniszterelnöki sajtóiroda/
Barátkozni érkezett a kancellár Pozsonyba, de nem sok együttműködési készséget tapasztalhatott a V4-ek kormányfői részéről.
Felettébb kényes látogatást tett Pozsonyban, a visegrádi országok csúcstalálkozóján Angela Merkel kancellár. Mint az osztrák Kleine Zeitung találóan megfogalmazta, legkeményebb ellenfeleivel találkozott. S bár a német kormány feje a megbékélés szándékával érkezett a szlovák fővárosba, politikája teljességgel különbözik akár Orbán Viktor magyar, akár Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökétől. Pozsony azért e két államnál jóval józanabb politikát folytat, de Prága is igyekszik lavírozni Berlin és a V4-ek két keményvonalasa, Varsó és Budapest között. Morawiecki még a találkozó előtt harciasan jegyezte meg: együtt erősek. A lengyel kormányfő korábban a német-francia tengely ellensúlyát látta a V4-ekben. Más kérdésekben is jelentősek az eltérések, így az Oroszországgal kapcsolatos viszonyt illetően. Merkel elsősorban Budapest Kremlhez fűződő viszonya miatt aggódik. Berlin emellett erős fenntartásokkal szemléli azon lengyel terveket, mely szerint amerikai katonai bázist telepítenének az országba. Berlin kezd torkig lenni azzal is, hogy Magyarország megakadályozza  közös uniós külpolitikai állásfoglalások elfogadását is. Merkel azonban szakértők szerint Pozsonyban inkább el akarta ásni a csatabárdot, a látogatással gesztust tett a térség államainak: bár Franciaországgal néhány hete barátsági szerződést írt alá, ez nem jelenti azt, hogy ne viselné szívén a visegrádiak sorsát. Mint a Deutschlandfunk írta, a kancellár azt akarja megakadályozni, hogy a visegrádiak Németországgal szembeni lépéseket tegyenek. Túl sok békülékenységet és kompromisszumkészséget azonban nem tapasztalhatott a kancellár a szlovák fővárosban. Orbán Viktor miniszterelnök immár sokadszorra jelentette ki, hogy a májusi európai parlamenti választás után megváltozik az Európai Unió, de arról a tagállamok polgárai döntenek, merre halad tovább, a liberális vagy az illiberális irányba. Úgy fogalmazott, „ha nem vesszük figyelembe az európai polgárok akaratát, nem leszünk Unió, s oda térünk vissza, ahol harminc éve elkezdtük”. Mint mondta, a visegrádiak amiatt lázadtak fel, hogy ne kelljen véghezvinni egyetlen szereplő akaratát – idézte a Sme honlapja a magyar miniszterelnököt. Mint mondta, minden nagy döntéssel meg kell várni az EP voksolást. Orbán Viktor az MTI jelentése szerint kiemelte: az EP-választás után folytatni kell a V4 és Németország együttműködését, amelyet most is "a pozitív hangvétel és őszinte hangvétel" jellemzett. A miniszterelnök úgy látja, a mostani találkozón az EU magállamai vettek részt, mert Európa magját azok az országok adják, amelyek a teljesítményükkel kiemelkednek. Márpedig az államadósság, a költségvetési hiány, az export, a munkanélküliségi ráta, a bankrendszer és a strukturális reformok alapján ezek Európa magálllamai, a V4 Németországgal kiegészülve pedig a Európa gazdasági motorja - vélekedett Orbán Viktor. Andrej Babis cseh kormányfő szerint Európában sokkal kevesebbet kellene beszélni az euróövezetről, illetve a kétsebességes Európáról, úgy véli, ehelyett inkább a schengeni övezetről kellene több szót ejteni. Szerinte az EP választás után alakuló Európai Bizottságnak jobban figyelembe kellene vennie az uniós polgárok akaratát. Reményét fejezte ki, hogy az új Bizottság döntéseit az eddigieknél jobban befolyásolhatják a kisebb államok. Angela Merkel kiemelte, meg kell erősíteni a schengeni határ védelmét, ugyanakkor jó viszonyt kell kialakítani az EU szomszédaival, köztük Marokkóval. Ezért a V4-ek a következő hónapokban Németországgal közös programot indítanak útjára Marokkó támogatására, hogy visszaszorítsák az illegális bevándorlást. Részletekkel a következő hetekben szolgálnak majd.
2019.02.07 19:55

Folytatódtak a hamis bombariadók: Putyinnak adta ki magát az üzenetek feladója

Publikálás dátuma
2019.02.17 17:54
Illusztráció
Fotó: AFP/ SEFA KARACAN / ANADOLU AGENCY
Moszkvában két bevásárlóközpontot, Szentpéterváron pedig egy színházat kellett kiüríteni.
Folytatódott a hétvégén a hamis bombariadók sorozata Moszkvában és Szentpéterváron: Oroszország fővárosában vasárnap két bevásárlóközpontot, az „északi fővárosban” pedig a Mariinszkij színházat kellett kiüríteni, de robbanószerkezetet nem találtak. Szombaton mindkét nagyvárosban üzletközpontokkal kapcsolatban érkeztek alaptalannak bizonyult fenyegetések. A Fontanka című szentpétervári hírportál és az RBK gazdasági napilap egybehangzó értesülése szerint a postán befutott üzenetek feladója Vlagyimir Putyin orosz elnöknek adta ki magát. Korábban, a hét folyamán Moszkvában hasonló ok miatt irodákat, szerkesztőségeket és börtönöket kellett kiüríteni. Február 5-én a fővárosban és környékén több mint 30 ezer embert evakuáltak a hatóságok közintézményekből. Tavalyelőtt Oroszország-szerte több millió embert kellett kimenekíteni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető, külföldről érkezett telefonhívások miatt. A riasztások akkor is hamisnak bizonyultak. A fenyegetések idén januárban újrakezdődtek.
Szerző
2019.02.17 17:54

Benjámin Netanjahu megvált a külügyi tárcától

Publikálás dátuma
2019.02.17 17:38
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök
Fotó: AFP/ SEBASTIAN SCHEINER / POOL
Az izraeli miniszterelnök megbízott külügyminisztert nevezett ki.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megbízott külügyminiszterré nevezte ki Jiszráel Kac közlekedési és hírszerzési minisztert – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. Eddig Netanjahu töltötte be a külügyminiszteri tisztséget is. A kormányfő négy év után, ötvenkét nappal az április 9-én esedékes parlamenti választások előtt a legfelsőbb bíróság határozatának engedve vált meg a külügyminiszteri tárcától. A lépést a közélet tisztaságáért harcoló egyik civil szervezet legfelsőbb bírósághoz benyújtott keresete kényszerítette ki, amelyben kétségbe vonták, hogy Netanjahu egy időben el tudja látni a védelmi, az egészségügyi, a külügyminiszteri és a miniszterelnöki feladatokat is. A védelmi tárca csak tavaly novemberben került a kormányfőhöz, amikor Avigdor Liberman addigi védelmi miniszter lemondott, tiltakozásul amiatt, hogy az izraeli hadsereg szerinte túl enyhén lépett fel a Gázai övezet határvidékén zavargó palesztinokkal szemben. Jiszráel Kac a Likud párt február eleji előválasztásán a párt listáján Netanjahu és Juli Edelstein kneszet elnök után az előkelő harmadik helyet szerezte meg, és ezzel a tagság körében ő bizonyult legnépszerűbbnek a Likud jelenlegi miniszterei közül.
Szerző
2019.02.17 17:38