Megalakult a sztrájkbizottság, a kormány hirtelenjében tárgyalni akar

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:25

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Már nem zárkózik el mereven a hatalom attól, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a közszféra sztrájkbizottságot alakító szakszervezeteivel.
Választ kapott a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) a miniszterelnöknek címzett bejelentésre, hogy három területen is megalakították a sztrájkbizottságot és megfogalmazták sztrájkköveteléseiket. A központi igazgatásban, az önkormányzati hivatalokban és a szociális ágazatban leírt javaslataik esetében is tudják, kivel fognak tárgyalni, és a kormányzati tárgyalópartnerekkel már az első technikai levélváltáson is túljutottak- mondta el lapunknak a szakszervezet elnöke. Boros Péterné hangsúlyozta, hogy hétezer munkahelyre juttatták el egy sztrájk megszervezéséhez és lebonyolításához szükséges dokumentumaikat a lakossági tájékoztatóktól a komplett forgatókönyvekig, de ezeket csak akkor „élesítik”, ha van elég támogatója a munkabeszüntetésnek. - Nekünk nincs más utunk, mint a tárgyalások kikényszerítése vagy a sztrájk, mert ezek a közszolgálati munkahelyek ellehetetlenülnek – jelentette ki, hozzátéve, hogy sokfelől jelzik a kollégák a munkahelyi vezetők nyomásgyakorló próbálkozásait, de nem törődnek ezekkel. A minisztériumokban a megfélemlítés ellenére tart a dolgozók akaratának rögzítése, itt kell a legjobban sietni, mert jövő szerdán hivatalosan is be kell jelenteni a tárcák vezetőinek, ha az ott dolgozók csatlakoznának a március 14-ére meghirdetett munkabeszüntetéshez. A pedagógusok sztrájkra való hajlandóságának is tart még az összeírása, de közben jóval a törvényben megszabott ötnapos határidőn túl mégis kapott kormányzati választ a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár levelét azonban furcsának minősítette a Népszavának Szűcs Tamás elnök, aki a minisztérium tárgyalási szándékaként értelmezi a majdani tárgyalópartnerek megnevezését a levélben, de nem talál rá magyarázatot, hogy a kiválasztott vezetők miért nem reagáltak eddig a javaslatra, hogy a jövő héten hétfőn, kedden vagy szerdán tárgyaljanak először. Hozzátette azt is, hogy ha mégsem kezdődnek el szerdáig a tárgyalások, azt a szakszervezet úgy tekinti, jogszerűen szervezhet sztrájkot, ha a pedagógus társadalom ezt akarja. A versenyszférában munkahelyenként változnak a bértárgyalások és több helyen is az Audihoz hasonló sztrájkhelyzet alakul ki. A műszakban lévő közel ötszáz fizikai dolgozó zöme részt vett például tegnap délelőtt kilenctől tizenegy óráig az „Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete” (ÉTMOSz) által meghirdetett két órás figyelmeztető sztrájkban a miskolci S.E.G.A. gyárban. Az önindítókat és generátorokat gyártó, a BOSCH-tól kínai tulajdonoshoz került kétezer fős miskolci üzem helyi alapszervezete 12,5 százalékos általános alapbér-emelést, havi bruttó 2000 forintos lojalitási bónuszt, a munkába járás költségeinek megtérítését, jubileumi és karácsonyi jutalmat követelt., ráadásként pedig nőnapi ajándékot és garanciát a családi nap megszervezésére. Janik Tamás, a szakszervezet elnöke szerint ezt egyfajta biztosítéknak szánták, tavaly ugyanis a telephely tőszomszédságában a BOSCH egyik gyárában már „megégették magukat” - a bérkövetelést ugyan teljesítették, de „cserébe” törölték a családi napot és a nőnapi ünnepséget. Ez kicsinyes visszavágásnak tűnt, s ezt elkerülendő kértek most a garanciát az ellenkezőjére. A munkabérek itt a miskolci átlagnál is alacsonyabbak, emiatt nagy az elvándorlás. - Egy operátornak alig érdemes megjegyezni a mellette dolgozó nevét vagy arcát, mert a munka nehézsége és az érte járó bér láttán legtöbben elég gyorsan távoznak – jegyezte meg Janik Tamás. A miskolci gyár tíz százalékos béremelést kínált, de abból csak hat járna automatikusan, s további négy százalékról az adott részlegvezetők döntenének. Ezt az érdekvédők „pofapénznek” hívják, s a munkavállalókhoz hasonlóan nagyon nem szeretik. A munkavállalók tegnap arra biztatták a szakszervezetet, hogy készüljenek fel akár egy tartósabb munkabeszüntetésre is a követelések érvényesítéséhez.
Témák
szakszervezet

Ha szegény vagy, kirekesztenek - legalábbis ezt érzik az emberek

Publikálás dátuma
2019.02.08. 06:00

Fotó: Vajda József
A felnőtt lakosság csaknem 40 százaléka érezte már úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri. Tavaly a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek.
Nagyjából ezer panaszbeadvány érkezett tavaly az Egyelő Bánásmód Hatósághoz (EBH) diszkriminációs ügyekben – tudtuk meg a hatóság elnökétől, Honecz Ágnestől. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább két-három, esetenként ennél is több panaszos fordul az EBH-hoz. A beadványok mintegy 40 százalékában tudtak érdemi eljárást indítani. Az elnök szerint a szám nem kirívó a korábbi évek adataihoz képest, ugyanakkor egyértelmű tendencia figyelhető meg a sikeres eljárások tekintetében: tavaly 36 esetben állapítottak meg jogsértést, ami hattal több, mint az azt megelőző évben. Az elutasító határozatok száma 112-ről 80-ra csökkent. A fennmaradó ügyek rendszerint közigazgatási végzéssel zárulnak – ezekre akkor kerül sor, amikor az eljárás során kiderül, a hatóságnak nincs érdemi hatásköre vagy az ügyben bírósági eljárás is indult – két párhuzamos eljárás ugyanis nem futhat. – Mindebből arra következtetünk, javul az emberek jogtudatossága – vélekedett az elnök. Ugyanakkor még mindig van hova fejlődni: a hatóság legutóbbi, 2017-es felmérése szerint a 18 éven felüli lakosság körében 38 százalék a személyesen megélt diszkrimináció aránya. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi diszkriminációs cselekmény történik, hanem azt, hogy ennyien veszik észre, hogy valamilyen hátrányos megkülönböztetés érte őket. Honecz Ágnes elmondása szerint a panaszosok leginkább magánszemélyek, egyéni panaszokkal, de gyakran előfordul, hogy civil szervezetek fordulnak hozzájuk, elsősorban közérdekű igényérvényesítéssel. A tavalyi évben a leggyakrabban előforduló panaszok valamilyen fogyatékosságot érintettek. Egy szülő például azért fordult a hatósághoz, mert a biztosító nem volt hajlandó balesetbiztosítást kötni autista gyermeke számára, mondván, „köztudott”, hogy az autisták gyakrabban szenvednek balesetet. – Semmilyen háttérinformációt, orvosi papírt nem szereztek be, előítéletek alapján utasították el a biztosítás megkötését. Ilyen nem fordulhatna elő – fogalmazott a hatóság elnöke. A foglalkoztatással kapcsolatban is sok panasz érkezik, számos esetben már az álláshirdetések is diszkriminatívak, elsősorban az életkor, a nem és a roma származás tekintetében. Jellemző, hogy a próbaidő alatt lévő munkavállaló jogviszonyát megszüntetik, kirúgják, ha megtudják, hogy gyermeket vár. – Holott az anyaság, a terhesség olyan nevesített védett tulajdonság, ami miatt nem diszkriminálni, hanem támogatni kellene a nőket – hangsúlyozta. A hatóság kutatása szerint 2013-2017 között a vagyoni helyzet, valamint a társadalmi származás voltak a hátrányos megkülönböztetés legdinamikusabban növekvő okai. Az elmúlt években emelkedett a roma származás és a szexuális irányultság miatt benyújtott diszkriminációs panaszok száma is. Fajsúlyos ügyeknek számítanak az iskolai szegregációval, telepfelszámolásokkal kapcsolatos panaszok. Emellett vannak „furcsa” ügyek is: tavaly például egy fürdővel szemben járt el a hatóság, ahol különösebb indoklás nélkül megszüntették az elkülönített férfi naturista napozóhelyiséget, míg a nők ezt a szolgáltatást igénybe tudták venni továbbra is. Ha a hatóság megállapítja a jogsértést, szankciókat alkalmazhat. Ezek közé tartozik a jogsértő tevékenységtől való eltiltás, bírság kiszabása, valamint kötelezhetik a jogsértést elkövető szervezetet, munkáltatót, hogy a hatóság döntését tegyék nyilvánossá a weboldalukon. – Ennek jelentős preventív hatása van, a cégek többsége nem szereti a honlapján reklámozni, hogy diszkriminál – mondta Honecz Ágnes. A pénzbüntetés 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedhet. A tavalyi évben összesen 6,1 millió forint bírságot szabott ki az EBH. Egy-egy ügyben a legnagyobb bírság 5-600 ezer forintra tehető. – A jogérvényesítés lehetőségét nem látom akadályozottnak. Ugyanakkor fontos lenne, ha nagyobb figyelem irányulna a tevékenységünkre, jelenlétünkre – mutatott rá az EBH elnöke. A hatóság felmérése szerint a lakosság 42 százaléka előtt ismert, hogy ha valamilyen hátrányos megkülönböztetés éri, az EBH-hoz fordulhat segítségért.
Szerző

A CEU és az MTA közös matematikus képzése sem maradhat Budapesten

Publikálás dátuma
2019.02.07. 21:11

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Ignatieff közölte az érintettekkel, hogy nem tudnak új hallgatókat felvenni.
Levélben tudatta Michael Ignatieff CEU-rektor az érintettekkel, hogy az egyetem matematikus képzése nem tud új hallgatókat felvenni – írja a 24.hu. A portál szerint a levélből kiderül, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Kutatóintézetével közös képzést azért nem tudja folytatni az egyetem, mert a magyar kormány döntése értelmében nem adhatnak ki amerikai diplomát Budapesten. A rektor reményét fejezte ki, hogy a bécsi CEU a jövőben is együtt tud majd működni a kutatóintézettel. A levél szerint azok, akik megkezdték a matematikus képzést, a tervek szerint még be is fejezhetik azt.
Szerző
Témák
CEU MTA