Komoly feltűnést keltett, hogy Franciaország csütörtökön konzultációkra visszahívta Olaszországba akkreditált nagykövetét. Ez a lépés azonban már az olasz vezetést is megosztotta. Többen teszik fel a kérdést: meddig lehet feszíteni a húrt? Milyen következményei lesznek az Európai Unióra nézve, ha még jobban elmérgesedik a két ország közötti viszony? Sajnos a józan hangok messze nem elég erőteljesek. Matteo Salvini belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga elnöke és a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, Luigi Di Maio, Emmanuel Macron francia elnököt kiáltotta ki legfőbb ellenségnek. Látható azonban, hogy ez egyre kellemetlenebb nemcsak Sergio Mattarella államfő, hanem Giuseppe Conte miniszterelnök számára is. Utóbbi közölte, Di Maio nem kormányfőhelyettesként, vagy miniszterként, hanem az M5S elnökeként járt a napokban a Macron ellen rendszeres tiltakozó akciókat tartó sárga mellényesek egyik vezetőjével. Conte azt is közölte, jó viszonyra törekednek Franciaországgal. Sergio Mattarella elnök arra figyelmeztetett, helyre kell állítani a bizalmat a két ország között. Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a Forza Italia jobbközép párt elnöke pedig annak a véleményének adott hangot, hogy Róma ezzel a fellépésével egyre jobban elszigeteli magát Európában.
Hiába azonban az elnök és a kormányfő józan megnyilatkozásai, ha Di Maio és Salvini folytatják a francia elnökkel szembeni nyílt konfrontációt. Márpedig a jelek szerint a május végén esedékes európai parlamenti választásig nem várható jelentősebb változás a kabinet radikális retorikájában. Salvini azt közölte, nem akarnak vitázni senkivel, „csak az olaszok érdekeit tartjuk szem előtt” – hangoztatta. Ezért azt követelik a francia elnöktől, hogy Franciaország ne fordítsa vissza a menekülteket a határról - ahogy fogalmazott -, fejezze be Párizs az együttműködést az olasz terroristákkal. Szerinte 15 olyan személyről van szó, akiket elítéltek Itáliában, de „vígan” élnek Franciaországban. „Elég abból is, hogy megkeserítik azon honfitársaink életét, akik tőlünk járnak át dolgozni Franciaországba és naponta érik atrocitások őket a határon” – hangoztatta a jobboldali radikális Liga elnöke.
Luigi Di Maio, az M5S vezetője megvédte, hogy találkozott a sárgamellényesen vezetőjével, szerinte ez politikai szempontból teljesen legitim volt. Úgy vélte, törvényes az, ha egy francia politikai erővel folytat párbeszédet, ez olyan, mint amikor Macron pártja az ellenzéki Demokrata Párt (PD) képviselőivel találkozik. Di Maio arra nem utalt Facebook-bejegyzésében, hogy a sárga mellényeseket is megosztotta találkozója. Ingrid Levavasseur, aki a mozgalom listavezetőjeként indul az EP választáson, felháborodva jegyezte meg, az utolsó pillanatban értesült arról, hogy Christophe Chalencon találkozót szervez Di Maióval, amit egyébként ő maga hevesen ellenzett.
A francia sajtó mind jobban aggódik a kialakult helyzet miatt. Több lap, így a Le Monde és a Libération, valamint a France 24 hírtelevízió is megjegyezte, utoljára 1940-ben, a második világháború idején kényszerült Párizs arra, hogy visszahívja nagykövetét az akkor még Benito Mussolini által uralt Itáliából, sőt a mostani hangnem még vészesebbnek is tűnik.
Mi várható? Az EP választásig nagy változás semmiképpen. A populista olasz koalíciót éppen az élteti, hogy rendre ellenségképeket kreál. Eddig a menekültek voltak Salviniék célkeresztjében, most pedig – ahogy a belügyminiszter nem egyszer fogalmazott – a „bevándorláspártiak” élén álló Emmanuel Macron. Ami különösen aggasztó, hogy ez a retorika egyelőre népszerű az olaszok körében: ha előrehozott választást rendeznének, a Liga és az M5S együttesen 57-58 százalékos szavazati arányt érne el. Igaz, a Liga már mintegy tíz százalékkal áll a „csillagosok” előtt. Ugyanakkor Macron is kovácsolhat politikai tőkét a jelenlegi helyzetből, a francia közvéleménynek aligha tetszik, hogy a sárga mellényesek Di Maióval kokettálnak. A francia felmérések meg is erősítik, hogy Macron túlvan a mélyponton, és az utóbbi hónapban mintegy négy százalékkal növelte népszerűségét.
