Az Uniót is veszélyeztetik az olasz lépések

Publikálás dátuma
2019.02.09 12:00
Luigi Di Maio hangsúlyozza, hogy az Öt Csillag Mozgalom vezetőjeként találkozott a francia testvérpárt elnökével, amihez joga va
Nur Photo
Egyre riasztóbb az a hangnem, ami – elsősorban a populista olasz kormány nyilvánvaló, szándékos provokációi miatt – Párizs és Róma között kialakul.
Komoly feltűnést keltett, hogy Franciaország csütörtökön konzultációkra visszahívta Olaszországba akkreditált nagykövetét. Ez a lépés azonban már az olasz vezetést is megosztotta. Többen teszik fel a kérdést: meddig lehet feszíteni a húrt? Milyen következményei lesznek az Európai Unióra nézve, ha még jobban elmérgesedik a két ország közötti viszony? Sajnos a józan hangok messze nem elég erőteljesek. Matteo Salvini belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga elnöke és a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője, Luigi Di Maio, Emmanuel Macron francia elnököt kiáltotta ki legfőbb ellenségnek. Látható azonban, hogy ez egyre kellemetlenebb nemcsak Sergio Mattarella államfő, hanem Giuseppe Conte miniszterelnök számára is. Utóbbi közölte, Di Maio nem kormányfőhelyettesként, vagy miniszterként, hanem az M5S elnökeként járt a napokban a Macron ellen rendszeres tiltakozó akciókat tartó sárga mellényesek egyik vezetőjével. Conte azt is közölte, jó viszonyra törekednek Franciaországgal. Sergio Mattarella elnök arra figyelmeztetett, helyre kell állítani a bizalmat a két ország között. Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök, a Forza Italia jobbközép párt elnöke pedig annak a véleményének adott hangot, hogy Róma ezzel a fellépésével egyre jobban elszigeteli magát Európában. Hiába azonban az elnök és a kormányfő józan megnyilatkozásai, ha Di Maio és Salvini folytatják a francia elnökkel szembeni nyílt konfrontációt. Márpedig a jelek szerint a május végén esedékes európai parlamenti választásig nem várható jelentősebb változás a kabinet radikális retorikájában. Salvini azt közölte, nem akarnak vitázni senkivel, „csak az olaszok érdekeit tartjuk szem előtt” – hangoztatta. Ezért azt követelik a francia elnöktől, hogy Franciaország ne fordítsa vissza a menekülteket a határról - ahogy fogalmazott -, fejezze be Párizs az együttműködést az olasz terroristákkal. Szerinte 15 olyan személyről van szó, akiket elítéltek Itáliában, de „vígan” élnek Franciaországban. „Elég abból is, hogy megkeserítik azon honfitársaink életét, akik tőlünk járnak át dolgozni Franciaországba és naponta érik atrocitások őket a határon” – hangoztatta a jobboldali radikális Liga elnöke. Luigi Di Maio, az M5S vezetője megvédte, hogy találkozott a sárgamellényesen vezetőjével, szerinte ez politikai szempontból teljesen legitim volt. Úgy vélte, törvényes az, ha egy francia politikai erővel folytat párbeszédet, ez olyan, mint amikor Macron pártja az ellenzéki Demokrata Párt (PD) képviselőivel találkozik. Di Maio arra nem utalt Facebook-bejegyzésében, hogy a sárga mellényeseket is megosztotta találkozója. Ingrid Levavasseur, aki a mozgalom listavezetőjeként indul az EP választáson, felháborodva jegyezte meg, az utolsó pillanatban értesült arról, hogy Christophe Chalencon találkozót szervez Di Maióval, amit egyébként ő maga hevesen ellenzett. A francia sajtó mind jobban aggódik a kialakult helyzet miatt. Több lap, így a Le Monde és a Libération, valamint a France 24 hírtelevízió is megjegyezte, utoljára 1940-ben, a második világháború idején kényszerült Párizs arra, hogy visszahívja nagykövetét az akkor még Benito Mussolini által uralt Itáliából, sőt a mostani hangnem még vészesebbnek is tűnik. Mi várható? Az EP választásig nagy változás semmiképpen. A populista olasz koalíciót éppen az élteti, hogy rendre ellenségképeket kreál. Eddig a menekültek voltak Salviniék célkeresztjében, most pedig – ahogy a belügyminiszter nem egyszer fogalmazott – a „bevándorláspártiak” élén álló Emmanuel Macron. Ami különösen aggasztó, hogy ez a retorika egyelőre népszerű az olaszok körében: ha előrehozott választást rendeznének, a Liga és az M5S együttesen 57-58 százalékos szavazati arányt érne el. Igaz, a Liga már mintegy tíz százalékkal áll a „csillagosok” előtt. Ugyanakkor Macron is kovácsolhat politikai tőkét a jelenlegi helyzetből, a francia közvéleménynek aligha tetszik, hogy a sárga mellényesek Di Maióval kokettálnak. A francia felmérések meg is erősítik, hogy Macron túlvan a mélyponton, és az utóbbi hónapban mintegy négy százalékkal növelte népszerűségét.
Frissítve: 2019.02.09 12:00

Trump: Ellenségeink már a világűrben vannak

Publikálás dátuma
2019.02.20 07:18
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ NICHOLAS KAMM
Az amerikai elnök utasította a Pentagont, hogy dolgozza ki az űrhaderő felállításához szükséges törvényjavaslat részleteit.
„Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az Ovális Irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára
„az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”.
Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy
„az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem.”
Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – „inkább országunk védelméről beszéljünk”. Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését. Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé. A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót. Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben. Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet. Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Donald Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.
Szerző

Letartóztatták Macron tüntetőket verő biztonsági főnökét

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:59

Fotó: AFP/ Christope Archambult
Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Alexandre Benallát és Vincent Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben. "Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés" - hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét. A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Alexandre Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett. A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. 
Szerző