Teknőspáncél ihlette inzulintűt fejlesztettek

Publikálás dátuma
2019.02.08 15:15
Illusztráció
Fotó: pixabay/
Szederméretű, injekciót tartalmazó kapszulát fejlesztettek ki amerikai tudósok, amely a gyomron át juttatja a vérbe az inzulint. A kapszula formáját a leopárdteknős páncélja ihlette.
A kapszula apró, összepréselt inzulintűt tartalmaz, így a tabletta felválthatja az injekciót, melyet a 2-es típusú cukorbetegek naponta adnak be maguknak - számolt be a medicalxpress.com a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) tudósai vezette kutatásról. A kis inzulintű akkor fejti ki hatását, amikor a kapszula a gyomorba ér. Állatkísérletekben kimutatták, hogy a kapszulával elég inzulin jut a szervezetbe a vércukorszint olyan csökkentéséhez, mint amilyet a bőrön át adott injekcióval érnek el. Azt is bizonyították, hogy az eszköz más gyógyszerek beadásához is átalakítható.
"Reméljük, hogy az újfajta kapszula segíthet majd azoknak, akik ma csak injekcióban vagy infúzióban juthatnak orvosságukhoz"
- mondta Robert Langer, a MIT David H. Koch Intézetének professzora, a tanulmány egyik vezető szerzője.
 A kutatók sok évvel ezelőtt kifejlesztettek egy apró tűk borította tablettát, amellyel a gyomor és a vékonybél falába tudtak gyógyszer injekciózni. Az új kapszulát úgy alakították ki, hogy csak egyetlen tűt tartalmazzon. Azt akarták elkerülni, hogy a gyógyszer a gyomor belsejébe jusson, ahol a gyomorsavak lebontanák, mielőtt kifejti a hatását.
A tű hegye majdnem 100 százalékban összepréselt, fagyasztott és szárított inzulinból készül ugyanazzal a módszerrel, ahogy a tablettákat gyártják. A tű szára - amelyik nem hatol a gyomorfalba - lebomló anyagból készül. A kapszulán belül a tűt egy összenyomott rugóhoz erősítik, amelyet egy cukorkorong tart a helyén. Ahogy a beteg lenyeli a kapszulát, a gyomorfolyadék feloldja a cukrot, az elengedi a rugót és belövi az injekciót a gyomorfalba. A gyomorfal nem tartalmaz fájdalomreceptorokat, ezért a tudósok reményei szerint a páciens nem érez ilyenkor fájdalmat. Úgy tervezték a készüléket, hogy mindegy, milyen pozícióban jut a gyomorba a kapszula, úgy fordul, hogy a tű érintkezzen a gyomorfallal.
A kapszula működéséhez a leopárdteknős nyújtotta az ihletet. Az Afrikában élő teknőst magas, kupolás páncéljának gördülése segíti, hogy lábra álljon, ha a hátára esne. A kutatók számítógépen szimulálták a leopárdteknős páncéljának gördülését, hogy a kapszula alakját olyanra tervezzék, amivel a folyton mozgó gyomorban is "talpra állhat". A tudósok azt is meg tudják határozni a tervezés során, hogy az inzulin milyen ütemben szívódjon fel a vérben, amint a tű belefúródott a gyomorfalba. Ebben a kutatásban nagyjából egy óra kellett, hogy az összes inzulin a vérbe kerüljön.
Szerző
Témák
inzulin
2019.02.08 15:15
Frissítve: 2019.02.08 15:15

Így védi a szívet egy jó éjszakai alvás

Publikálás dátuma
2019.02.16 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
Amerikai kutatók közelebb kerültek annak a rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miként védi a szívet a minőségi alvás.
Egérkísérleteikben felfedeztek egy eddig ismeretlen mechanizmust az agy, a csontvelő és az erek között, amely véd az érelmeszesedés, az artériák megkeményedésének kialakulásától, de csak akkor, ha az alvás teljes és mély. 
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték, hogy ennek az útnak a felfedezése rávilágít az elégséges mennyiségű, minőségi alvás fontosságára az szív-és érrendszer egészségének fenntartása érdekében, valamint új célokat jelölhet ki a szívbetegségek elleni harcban. A szív- és érrendszeri betegségek vezető halálozási ok a nők és a férfiak körében az Egyesült Államokban.
"Azonosítottunk egy mechanizmust, amelyben egy agyi hormon kontrollálja a gyulladásra hajlamos sejtek termelődését a csontvelőben oly módon, hogy segít megvédeni az ereket a károsodástól. Ezt a gyulladás elleni mechanizmust az alvás szabályozza, és ha rendszeresen széttöredezett az alvás, vagy rossz annak minősége, a folyamat megszakad. Ez egy nagyobb kirakójáték egy kicsiny darabja"
- magyarázta Filip Swirski, a tanulmány vezető szerzője, a Harvard Egyetem orvostudományi karának adjunktusa.
Közelmúltbeli kutatások összefüggést találtak az alváshiány és bizonyos alvászavarok, mint az alvási apnoe, valamint az elhívás, a diabétesz, a rák és a szívbetegségek megnövekedett kockázata között. De a kutatók még keveset tudnak arról a sejt-és molekuláris mechanizmusról, amely magyarázattal szolgálhat az alvás és szív-és érrendszeri egészség közötti kapcsolatra. 
A rossz és kevés alvás jelentős közegészségügyi probléma, amely több millió embert érint minden korosztályban. Tanulmányok mutatták ki, hogy a minőségi alvás megfelelő időben létfontosságú az egészség számára, de az Egyesült Államokban például az felnőttek kevesebb mint fele alszik hét-nyolc órát naponta.
Szerző
2019.02.16 10:10
Frissítve: 2019.02.16 10:10

Őskori hajósok terjeszthették el a Stonehenge-hez hasonló megalitokat

Publikálás dátuma
2019.02.15 09:09
Illusztráció
Fotó: AFP/ CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING
Közös eredetük lehet az angliai Stonehenge-hez hasonló őskori európai kőemlékeknek (megalitok), amelyek egy új kutatás szerint Franciaország mai területéről erednek.
Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat mintegy hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában. Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről - olvasható a Live science tudományos hírportálon. A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak mintegy 4700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
Az első megalitok megépítése után mintegy 400 évvel, Kr.e. 4300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2400 éve építették. Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
Több kutató egyért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.
Szerző
2019.02.15 09:09
Frissítve: 2019.02.15 09:09