Megbukhatott a nemzetbiztonsági átvilágításon Demeter Márta

Publikálás dátuma
2019.02.08 19:20

Fotó: Tóth Gergő
Az LMP társelnöke nem válaszolt egyértelműen az ezzel kapcsolatos kérdésere, de közölte: szerinte a mostani helyzet abba a támadássorozatba illeszkedik, amit a Fidesz a legkeményebb ellenfelei ellen indított.
Újabb elemmel bővült az ellenzéki képviselőkkel szembeni támadások sora. Kövér László útján tudatták Demeter Mártával, hogy veszélyt jelent a NER-re, és nem tűrik, hogy belelásson az embereket megkárosító játékaikba. Mindenféle ürügybe belekapaszkodva próbálják azt megakadályozni, hogy az ellenzék a zavaros és törvénytelen kormányzati ügyekről tájékoztathassa a magyar embereket. Nem fogadjuk el a nyilvánvalóan politikai megrendelésre készült, alaptalan megállapításokat Demeter Márta munkáját illetően, ezért az ügyben a szükséges jogi lépéseket megtesszük. Minden leszámolási kísérlet dacára folytatjuk a munkát és nem hagyunk fel a Fidesz leleplezésével és a NER felszámolásával” – ez állt az LMP csütörtök esti közleményében. Az Azonnali pénteken ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: ez vajon jelentheti-e, hogy Demeter megbukott az átvilágításon. Demeter tavaly egy parlamenti írásbeli kérdésében azt állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egyik lányát utaztatta haza Ciprusról az egyik honvédségi repülőgép. A Honvédelmi Minisztérium viszont közölte, hogy valójában egy ENSZ-missziót teljesítő Orbán L. nevű százados tért vissza Ciprusról, ő kapott engedélyt arra, hogy a miniszterelnök lányáéval megegyező nevű kislánya a gépen vele utazhasson. Az ügy miatt Kósa Lajos, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke kezdeményezte Kövér László házelnöknél, hogy ismét világítsák át Demetert, aki szerintük nemzetbiztonsági kockázat. A portál a közleménnyel összefüggésben megkereste Demetert és az LMP szóvivőjét is, de egyiküktől sem kaptak egyértelmű választ arra, megbukott-e az LMP társelnöke az átvilágításon. Demeter az Azonnalival közölte, hogy az elmúlt években két alkalommal is átesett nemzetbiztonsági átvilágításon, a szakmai szempontú eljárás során semmilyen kockázatot nem állapítottak meg. A harmadik átvilágításról csak annyit írt: „a mostani helyzet abba a támadássorozatba illeszkedik, amit a Fidesz a legkeményebb ellenfelei ellen indított.” Szerinte minden konkrétum nélkül és kellő homályossággal megismételték a pontosan meg nem határozott nem nyilvános adathoz való viszonyulását.

Az EU minden tagállamban vizsgálná a jogállam működését, akár kényszerítő intézkedéseket is hozna

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:45
Tüntetés a civilekért
Fotó: Népszava/ TÓTH GERGŐ
Az Európai Uniónak a jövőben minden tagállamban rendszeresen vizsgálnia kellene a jogállam működését, szükség esetén pedig kényszerítő intézkedéseket hoznia a normák tiszteletben tartására. Az Európai Bizottság (EB) a tervek szerint kedden fogja elfogadni és nyilvánosságra hozni az erről szóló közleményét — tudta meg a Népszava. A dokumentum tartalmát ismerő EU források szerint a kommüniké felsorolja, hogy a huszonnyolcak közösségének jelenleg milyen lehetőségei vannak az uniós értékeknek és elveknek fittyet hányó országok megrendszabályozására. Többen, köztük az Európai Parlament, régóta elégtelennek ítélik ezeket, és további lépéseket sürgetnek. Az EB friss közleményében megoldási javaslatokat vázol fel, és egyben felkéri a többi EU-s intézményt, a tagállamokat, a nemzetközi jogvédő és civil szervezeteket, valamint a széles közvéleményt, hogy vegyenek részt a jogállamiságot biztosító eszközrendszer megerősítéséről szóló közös gondolkodásban. Az Európai Bizottság a konzultációkat követően, idén júniusban szándékozik letenni az asztalra javaslatát a jogszabályi változtatásra. Értesüléseink szerint az uniós ellenőrző és végrehajtó testület a közleményben leszögezi: a demokrácia, a jogállam és az alapvető értékek védelmében egy olyan mechanizmust kellene létrehozni, amely elősegíti az ezekkel kapcsolatos jogi és politikai tudnivalók megismerését és elterjesztését a tagállamokban, hozzájárul a kockázatok kialakulásának megelőzéséhez és végül erőteljesen fellép a normák megsértőivel szemben. Ennek érdekében az EB rendszeres párbeszédet javasol a tagállamokkal, amely felölelné egyebek mellett a fékek és ellensúlyok rendszeréről, az igazságszolgáltatás függetlenségéről és a korrupció elleni harc hatékonyságáról szóló információnyújtást. A véleménycserében minden ország részt venne, de különösen intenzív dialógus folyna azokkal, amelyekkel szemben már felmerültek bizonyos aggályok. Az EU-s testület a riasztó jelek közé sorolná például a törvényeket vagy a kormányzati döntéseket ellenőrző intézmények, így az alkotmánybíróság, meggyengítését, az átláthatatlan törvényalkotást, a magas szintű korrupciót és a sorozatos hivatali visszaéléseket csakúgy, mint a független médiára és a civil szférára való állami nyomásgyakorlás minden formáját. A tagállamokkal zajló párbeszéd során az EU technikai és egyéb támogatást nyújtana a jogállamisággal összefüggő reformok kidolgozásához és megvalósításához, valamint a kapcsolódó közösségi jogszabályok végrehajtásához. Információink szerint az Európai Bizottság megfontolásra ajánlja egyebek között, hogy a tagországok gazdaságpolitikai koordinációjára szolgáló, úgynevezett európai szemeszter keretében az uniós intézmények értékeljék a jogállamiság működését is. Javasolja azt is, hogy az igazságszolgáltatás hatékonyságát minősítő éves jelentés véleményezze a bíróságok függetlenségét.
Frissítve: 2019.03.25 06:45

Közös jelöltekkel verhető a Fidesz

Publikálás dátuma
2019.03.25 06:00

Fotó: Népszava/ Vajda József
Négy ellenzéki párt összefogásával már megszorítható, ötpárti együttműködéssel pedig stabilan verhető a Fidesz a fővárosban az önkormányzati választáson – derült ki a ZRI Zavecz Research felméréséből.
Érdemi párhuzam fedezhető fel az európai parlamenti és az önkormányzati választás között. Az előbbi esetében egyre többen gondolják úgy (februárban már a választók 63 százaléka), hogy a közös lista a legjobb módszer a szavazatok maximalizálására, ám egyre kevésbé hiszik, hogy megvalósulhat az együttműködés ezen formája. Az idő megmutatta, hogy a kételkedőknek volt igazuk. Ami pedig az önkormányzati-, pontosabban a főpolgármester-választást illeti: miközben a fővárosi szavazók 53 százaléka szeretné, ha Tarlós István nem újrázhatna, jelenleg csak 31 százalék gondolja úgy, hogy leváltható a főpolgármester – derült ki a ZRI Zavecz Research Intézet kutatásából. Az állampolgári hitetlenség okát pedig a pártok magatartásában érdemes keresni – a választók ugyanis egyre kevésbé tartják valós alternatívának a teljes együttműködést.
Ahhoz tehát, hogy az ellenzék „csúcsjelöltje” többséget tudjon szerezni, elsősorban lélektani fordulatra van szükség. A fővárosban mintegy 1,4 millió lakosnak van szavazati joga, jelenleg pedig a következő az erősorrend: 44 százalékos támogatottsággal Tarlós István áll az élen, Karácsony Gergelyt mögött a budapestiek 38 százaléka áll – míg Puzsér Róbertnek még sokat kell építkeznie, egyelőre ugyanis csak 5 százalékos a tábora. Csakhogy az ellenzéknek Budapesten van egy komoly mozgósítási előnye – nevezetesen az előválasztás. Ennek első fordulóját az MSZP szervezte meg, az év elején pedig majdnem 40 ezer ember nyilvánította ki akaratát. A számok azt mutatják, hogy a választók értékelik, ha a politika bevonja őket a döntéshozatalba, ugyanis a Závecz Intézet azt mérte: ha lesz második forduló, akkor már a budapestiek 26 százaléka vesz rajta részt biztosan (további 22 százalék pedig azt mondta, hogy valószínűleg elmegy). A 350 ezer előválasztó valószínűleg túlzás, ám azt jól mutatja, hogy a főváros megmozdult – egyebek mellett azért, mert gyakorlatilag az összes párt deklarálta, hogy kötelezőnek ismeri el magára nézve a kiválasztási folyamat végeredményét. (Emlékeztetőül: az MSZP, a Párbeszéd és a Demokratikus Koalíció jelöltje Karácsony Gergely, az LMP és a Jobbik Puzsér Róbert mögött sorakozott fel, a Momentum nem nevezett meg senkit, viszont vállalta, hogy beáll a győztes mögé.) Az persze egyelőre kérdéses, hogy a pártok mozgását automatikusan követik-e a szavazótáborok. Ugyanis egy Karácsony-Tarlós mérkőzésen az LMP-sek mintegy 29 százaléka, a jobbikosoknak pedig 55 százaléka tartaná hatalomban a főpolgármestert. (Ha pedig a meccs – bár a kutatások alapján ez valószínűtlen – Tarlós és Puzsér között zajlana, akkor valamennyi ellenzéki párt hívei a regnáló városvezetőt támogatnák.) Azonban a pártszimpatizánsok esetleges szétszavazását bőséggel ellensúlyoznák a bizonytalanok – legalábbis Karácsony esetében. Az összefogás a közvélemény-kutatás szerint egyértelműen balra mozgatná a pártot eddig nem választókat. Hogy ez több egy hipotézisnél, jól mutatják a különböző önkormányzati választási modellek. Amennyiben – akárcsak az EP – megmérettetésen – külön indulnak a pártok, akkor a ősszel Budapesten a Fidesz 33 százalékos összesített eredményt mutatna fel, az MSZP-DK-Párbeszéd szövetség 25 százalékot kapna, a többi kis párt pedig 1-4 százalékkal szerénykedhetne. És mindehhez jön 26 százaléknyi bizonytalan, aki nem szavaz, vagy még nem tudja, hogy melyik pártra. Amennyiben viszont az LMP betársul a „balos hármashoz”, akkor a Fidesz eredménye 32 százalékra szelídül, az MSZP, a Párbeszéd, a DK, illetve az LMP pedig összesen 33 százalékra izmosodik. A feltételezett nyolc százalékos növekedés nagy részét a bizonytalanok adnák, ugyanis ebben a modellben, arányuk 20 százalékra csökkenne. Azaz jól látszik, hogy az LMP szavazók ugyan nem szavaznának át teljesen, viszont az összefogás szívóhatása működik. (Arról, hogy az LMP miképp fut rá a budapesti választásokra, arról a párt illetékes fóruma a hét második felében alakítja ki álláspontját.) Ha a Momentum is beszállna ötödiknek a fővárosi koalícióba, akkor az ellenzék tovább – 36 százalékra – növelhetné eredményét, azaz érdemben vezethetne. A kutatás szerint egyébként ez lenne az optimális modell. Ugyanis amíg a Jobbik vidéken az együttműködés felhajtó erejének számít, addig Budapesten nem. Az a modell amelyik úgy kalkulál, hogy a Jobbik is az ellenzéki szövetség tagja, szerényebb ellenzéki előnyt mutat. Egész pontosan ebben az esetben a Fidesz 34 százalékot érne el, a fővárosi koalíció 34 százalékot, és a bizonytalanok aránya 22 százalékra hízna. Ez két dolgot jelent: a Jobbik szavazói ez esetben nagyobb arányban voksolnának a kormánypártra, az alapvetően balra húzó budapesti bizonytalanok pedig visszahőkölnének egy teljesen közös listától.
Frissítve: 2019.03.25 06:00