Szerény vagyonnyilatkozatot készített a felcsúti polgármester

Publikálás dátuma
2019.02.11 10:41

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az azonos vezetéknév még nem garancia a gyors gazdagodásra, a települést vezető Mészáros átlagosnak mondható javakat birtokol.
Míg az előző felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc vagyonnyilatkozatát vizsgálva kisült a szem a sok, papírra vetett milliárdtól, addig az új településvezető, Mészáros László bevallása teljesen köznapinak hat – írja a hvg.hu.
Mészáros három ingatlant tulajdonol:   • Marcaliban egy 552 nm-s erdő teljes mértékben az övé, 1994-ben vette, • Jánosházán is van egy erdeje, 2,9418 hektár felerészben az övé. Életjáradékként kapta, 2002-ben, • Felcsúton egy családi ház fele részben az övé, annak méretét nem tüntették fel, csak a hozzá tartozó udvarét, mely 1156 nm. Két nagy értékű ingóság van a nevén, • Az Audi A3 sportback 1.6-os dízelt 2018.augusztusban vette. • Van egy motoros kishajója, MAXUM 2004 cd típusú, ezt tavaly áprilisban vette. (Ilyen típusú kishajót nem találtunk, de újra csekkolva a vagyonnyilatkozatot valóban cd van beírva.) Értékpapírban vagy takarékbetétben elhelyezett megtakarítása nincs, a hathavi illetményalapot meghaladó készpénze •3 millió forint, •számlán 2 millió forintot tart, de ugyanennyivel tartozik is egy banknak. Polgármesterként 242.465 forint a fizetése, a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány alkalmazásában állva havi 138 ezer forintot kap. Cégbirodalma sincs, a Puskás FC ügyvezetője csupán.
Mészáros Lőrinc 2018 áprilisában mondott le polgármesteri tisztségéről arra hivatkozva, hogy cégbirodalma nagy változás előtt áll, így arra akar koncentrálni. Ezzel megszűnt közszereplőnek lenni, így vagyoni helyzete még annyira sem átlátható, mint előtte volt. A cégbirodalmat érintő változás viszont igaz volt, mostanra Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb magyar, több mint 381 milliárd forintos vagyonával.

Tarlós betiltaná az éjszakai repüléseket Ferihegyen

Publikálás dátuma
2019.02.21 22:04
A kép illusztráció
Fotó: Facebook/Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér
A főpolgármester éjszaka öt órára teljes repülésstopot kér, de napközben is csökkentené a környék zajterhelését.
A főpolgármester el akarja érni, hogy éjszakai repülési tilalmat vezessenek be a Liszt Ferenc repülőtéren – erről maga Tarlós István beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Tarlós elmondta, a Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén az egyik legfontosabb kérdés volt a repülőgépek okozta zajszennyezés kezelése.
A főváros a tanács ülésén azt indítványozta, hogy legyen teljes repülési tilalom éjfél és hajnali 5 között, változtassanak a berepülési útvonalon, a zajszennyezést pedig másképp mérjék, és az ellenőrzést vegye át a közlekedési hatóság. Hozzátette: azt reméli, hogy legalább a repülési tilalom megvalósulhat legkésőbb egy éven belül, de lehetőleg jóval hamarabb. A fővárosi kezdeményezés összefügg Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester lobbijával, aki régóta azon dolgozik, hogy a Ferihegyről felszálló gépek ne lakott területek felett, hanem más útvonalon haladjanak, és ne a kerületi lakók legmélyebb álmát zavarják meg.

Tudósok vitáztak a Palkovics-tervről

Publikálás dátuma
2019.02.21 21:05

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Biztosítékok és garanciák nélkül marad a hazai tudományosság, ha a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóhálózata – a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan – alapítványi kézbe kerül – hangzott el az Akadémiai Dolgozók Fórumának csütörtöki rendezvényén, ahol az MTA-t érintő minisztériumi terveket vitatták meg. Múlt héten merült fel, hogy a Corvinus fenntartóváltásához hasonlóan egy új alapítványi forma, egy vagyonkezelő alapítvány működtethetné az Akadémia kutatóközpontjait és intézeteit. A kormány így költségvetési forrásból finanszírozná a működést, cserébe az MTA-nak önként át kellene adnia ingatlanjait, így vagyonának egy jelentős részét az alapítványnak. – Lássuk be, ez nem tűnik egy jó ajánlatnak – mondta Zsoldos Attila, az MTA Történettudományi Intézetének kutatója. Hozzátette: az, hogy az Akadémia csak úgy átadja a vagyonát, minden jelenlegi jogszabálynak és az MTA saját szabályainak is ellentmond. Holott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője, Palkovics László azt tervezi, hogy ennek már akár február végéig meg kellene történnie. – Még ha ez lenne a világ legjobb ajánlata, akkor sem lehetne ilyen gyorsan elintézni – fogalmazott Zsoldos. Körtvélyesi Zsolt, a Politikatudományi Intézet munkatársa arról beszélt, az MTA átalakításáról szóló minisztériumi háttéranyagban hatalmas ellentmondások szerepelnek. Például miközben jó nemzetközi példákat sorol az akadémiai működésre, az MTA alapfinanszírozását elvették – erre a világon sehol nincs példa, ahogy arra sem, hogy egy Tudományos Akadémiának pályázati pénzekből kelljen finanszíroznia például a rezsiköltségeket. A fórumon részt vett Körösényi András is, aki ugyancsak a Politikatudományi Intézetben dolgozik. A kutatónak a Magyar Nemzetté átkeresztelt kormánylapban is megjelent egy véleménycikke, amelyben egyebek mellett arról írt: ha megvalósul a „Palkovics-terv”, azzal kiüresedik az MTA. - Mégis azoknak lesz igazuk, akik szerint az Orbán-kormány összeszerelő üzemmé változtatja az országot? – tette fel a kérdést. A fórumon hangsúlyozta: az ITM által tervezett „hierarchikus kontroll” biztos, hogy nem fogja növelni az ország tudományos teljesítményét. Deák Dániel, a Corvinus oktatója a BCE fenntartóváltásának eddigi tapasztalatairól számolt be. Mint mondta, az egyetemet nyártól fenntartó alapítvány – melynek MOL és Richter részvények biztosítják majd az alaptőkéjét – kuratóriumának összetételéről szinte semmit nem lehet tudni, de az biztos, hogy működése teljesen átláthatatlan lesz a nyilvánosság számára. Hangsúlyozta: a részvény a legkockázatosabb befektetési eszköz, egy közfeladatot ellátó intézménynek biztos tervezése, nem „spekulációkra” lenne szüksége.
Témák
MTA
Frissítve: 2019.02.21 21:48