Húszévnyi kép

Publikálás dátuma
2019.02.12 13:00

Húszéves fennállását ünnepli idén a Godot Galéria, melynek vezetőjével, Kozák Gáborral beszélgettünk.
Izgalmas múltat és jó pár meghökkentő kiállítást tudhat magának az idén húsz éves Godot Galéria. A rendszerváltás utáni másik két meghatározó kiállítótér, az acb és a Várfok mellett az újbudai Godot ugyanis a magyar művészeti élet egyik megkerülhetetlen találkozóhelye és viszonyítási pontja. Pedig az indulás korántsem volt egyszerű. A két alapító, Sáfár Zoltán és Kaucsek Bálint vállalkozók a galéria 1999-es alapításakor ugyanis még nem rendelkeztek se erős művészi körrel, se meghatározott profillal. Az akkor még a Madách téren működő intézmény ráadásul egy volt szerszámipari cég telephelyén kezdett üzemelni, és akkoriban még csak országos tárlatok rendezésében és zsűrizésekben segédkezett. A két vállalkozó viszont egy dologban biztos volt: galériájukkal olyan fontos szerepet akartak betölteni a kortárs magyar képzőművészetben mint a Godot-ra várva című dráma az irodalomban – így kapta a galéria a nevét. Aztán teltek az évek, és az alapítók, akár Samuel Beckett drámájának két főhőse várták a beteljesülést, és Godot érkezését, aki végül Kozák Gábor galerista képében jelentkezett. Kozák addigra már otthonosan mozgott a művészvilágban, korábban a Várfok és a Csók István Galériáknál dolgozott, valamint 1996-tól vezette az Illárium Művészeti Galériát, melyet édesanyja, a keramikus Illár Erzsébet alapított. A volt Köztársaság téren működő térben számos fiatal képzőművész, író és médiaszemélyiség fordult meg, így Kozák hamar beletanult abba, hogyan kell eseményt szervezni. A Madách téri Godot-ban viszont neki sem volt egyszerű a helyzete, de az első nagyobb kiállítók, úgymint Szurcsik József, Gaál József és Kopasz Tamás érkezése után a galéria kezdett szárnyra kapni. A már befutott alkotók mellett Kozák a fiatalabb, pályakezdő művészeknek is lehetőséget adott, de több alkalommal kellett rádöbbennie, hogy az ifjak nem minden esetben tartják a színvonalat. Így maradtak az idősebbek, akiknek a galéria viszont teljes szabadságot adott. – Mi a legjobbakkal dolgozunk együtt, és maximális teret biztosítunk nekik. Ilyenkor jönnek a meglepetések – így Kozák. A meglepetések pedig sorra érkeztek a Godot történetében, ugyanis a később az újbudai Bartók Béla körútra költözött galéria rendszeresen hívta fel magára a hírportálok és napilapok figyelmét a rendhagyó tárlataival. Tereskova például az első Godot-kiállításán egy sirató falat állított fel a galériában, és rendezte meg saját temetését, így tiltakozva az alacsony képárak ellen. Egy másik emlékezetes dobása a 2014-ben megrendezett Portéfestést vállalok című kiállítás volt, melyen a miniszterelnök sokszorosított képmását állította ki Andy Warhol stílusában. A tárlat ambivalens voltát jól jelezte, hogy az ötvenhétezer forintért árult Orbán-képekből mindkét politikai oldal szimpatizánsai vásároltak, és az egész sorozat egy hét alatt elfogyott. Tereskova még további két alkalommal „gyártotta le” a már megemelt árú képeket, melyek aztán az utolsó darabig elkeltek.
Ugyancsak emlékezetes volt Bukta Imre 2017-ben megrendezett Apám romantikája eladó című tárlata, mellyel vidéki hangulatot hozott a galériába. A kiállítás alkalmából egy kisebb felhőkarcoló makettjét installálta a galéria terébe, melyet drótkerítéssel kerített el, a kerítés mögé pedig mezőszemerei otthonából hozta el tyúkjait. – Az élő installáció minket is ledöbbentett – meséli Kozák –, az első héten még tojtak is a tyúkok.  
A Godot persze nemcsak a figyelemfelkeltésre hajt, mint kereskedelmi galéria előszeretettel kölcsönöz képeket időszaki kiállításokra, és fő feladatának tartja a raktárában a növekvő számú műtárgyak eladását. Az utóbbi időben azonban a vásárlók inkább az aktuális tárlatok képeit veszik. – A műkedvelők manapság az eseményközpontú vásárlást szeretik – mondja Kozák. A galéria alkalmazkodik is a trendhez, májusban rendezik az első aukciójukat, és a jövőben az óbudai Goldberger- gyár területén alapítják meg a Godot Kortárs Intézetet, ahol már a fiatalabb, pályakezdő generáció is lehetőséget kap a bemutatkozásra. Természetesen Kozák nemcsak árulja, de maga is vásárolja a képeket, otthonában jelentős gyűjteménnyel rendelkezik. Úgy gondolja, csak akkor lehet hiteles egy galerista, ha maga is igényes alkotásokat gyűjt. Kozák viszont elismeri más galeristák munkáját is, ezért a gyűjteményébe szívesen válogat a kollégák kínálatából is. – Számára a művészet nemcsak üzlet, de szenvedély is – vallja.

Szülinapos galéria

 A Godot Galéria a húsz éves fennállását a legfontosabb művészeinek kiállításaival ünnepli, melyeken az alkotók legfrissebb munkái lesznek láthatók. Első alkalommal a közönség Gaál József Corpus Hystericum című tárlatát nézheti meg, mely február 15-én este 6 órakor nyílik. Őt követik drMáriás és feLugossy László festőművészek.

Frissítve: 2019.02.12 17:15

Kortársakkal ünnepel az Aba-Novák Galéria

Aba-Novák Vilmos festőművész születésének 125. évfordulójának alkalmából, március 15-én 25 kortárs művész alkotásából nyílik kiállítás a leányfalui Aba-Novák Galériában. A galériát a névadó unokája, Kováts Kristóf alapította 2010-ben és ez a kiállítás lesz a századik a nyitás óta. A jubileumi tárlaton nem lesz Aba-Novák-kép a falon, a koncepció szerint a galériában korábban már bemutatkozó művészek alkotásaival idézik fel Aba-Novák Vilmos szellemiségét. A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt, a művészi színvonal – fogalmazott Kováts Kristóf a kiállítás beharangozóján. Kieselbach Tamás művészettörténész-galerista arról beszélt, hogy Aba-Novák életműve még mindig nincs a helyén, holott annak nagyon sok rétege rengeteg üzenetet hordoz a társadalom számára. Az 1945. utáni évtizedekben hamis értelmezés fedte el a művész valódi arcát. A galéria is sokat tett Aba-Novák életművének, iskola és közösségteremtő munkásságának bemutatásáért – tette hozzá Molnos Péter művészettörténész, az Aba-Novák Vilmos monográfia szerzője. 
Frissítve: 2019.02.22 13:22

Dzsemboriznak - közös koncertet ad a PASO és a Kéknyúl

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:30
PASO - A Pannonia Allstars Ska Orchestra kis klubokból jutott a legnagyobb fesztiválokra
Fotó: Imre Barta photography
A hazai popzenei két innovatív csapata, a PASO és a Kéknyúl – történetükben először – közös koncertre vállalkozik. A két frontember, KRSA (Tóth Kristóf) és Premecz Mátyás beszél a részletekről.
„Hasonló a két zenekar felállása: erős a fúvósok jelenléte, meghatározó elem a Hammond-orgona. Mindkét zenekarra jellemző, hogy ritmusvezérelt vintage műfajokból indul ki, azokat értelmezi újra. A közös koncert ötlete már korábban megszületett, de az is erősítette, hogy pár hónapja a Kéknyúl beköltözött a próbatermünkbe – ennél fogva bármi elképzelhető, rövid és hosszabb távú együttműködés is” – mondja KRSA, a PASO (vagyis Pannonia Allstars Ska Orchestra) énekese. Premecz Mátyás, a Kéknyúl orgonistája és vezetője szerint „a PASO mindig is komoly inspirációs forrás volt. Régóta ismerjük a tagokat, sok fesztiválon összeakadtunk, koncertjeiket is láttuk. Ezeken az alkalmakon feltűnt, hogy kiállásukban, hangszerelésben, lendületben, zenei üzenetben igazán sok közös vonás van a két csapat között. Nekem nagyon fontos, hogy a zene mindig életigenlő, felemelő dolog legyen. Olyan különleges időtöltés, ami ajándék nekünk (akik játsszuk), és remélhetőleg azoknak is, akik hallgatják. Ezt a könnyed életigenlést hallom a PASO zenéjéből is, és azt gondolom, a két zenekar közönsége örömmel fogadja majd a másik bandától is ezeket az energiákat.” Tavaly mindkét zenekar születésnapot ünnepelt: a PASO tizenöt, a Kéknyúl tíz éve működik. KRSA és Premecz Mátyás is nehezen tud mérföldköveket sorolni, mert megszámlálhatatlanul sok szép élmény érte őketk. A PASO „a kis klubok deszkáiról” eljutott a legnagyobb fesztiválokra: Európa 22 országában több mint ezer koncertet játszottak, és szerződtette őket a legnevesebb amerikai ska-kiadó, a Megalith Records. A Müpában elsőként adtak egész estés szimfonikus koncertet, 2018-ban egy big band-formációt is színpadra állítottak. A Kéknyúlnak most készül a negyedik nagylemeze, és a hazai koncertek, fesztiválok mellett nagy sikert arattak Németországban, Szlovákiában, Romániában, Marokkóban. Fontos esemény volt énekesük, Andrew Hefler csatlakozása (2011), amikor kiléptek a tisztán instrumentális világból. Premecz Mátyás nagyon fontosnak tartja, hogy „kisebb változtatásokkal, de mindvégig összetartó baráti társaságként tudtunk működni.” Az sem könnyű feladat, ha a PASO és a Kéknyúl stiláris-műfaji besorolására teszünk kísérletet. „Alapvetően a jamaicai zenék (ska, reggae) adják a PASO muzsikájának kiindulópontját, de időről időre beépítjük a dalokba a saját zenei hatásainkat; a többi között a jazz, a funk, a pop, az afrobeat és a magyar, illetve tágabban vett régiónk népzenéjét. A tagságunk jól egyesíti magában a képzett jazzistákat és az undergroundból érkezett zenészeket, aminek révén az átgondoltabb zenei háttér dögös, rock and rollos, ösztönös attitűddel találkozik. Ezáltal fésületlenebb, fesztelenebb, de mégis kimunkált végeredmény születik” – mondja KRSA. A Kéknyúl honlapján a csapat régi barátja, Szepesi Mátyás producer így fogalmaz: a csapat „a hetvenes évek soul- és funkzenéjében gyökerező, urbánus tánczenét” játszik. Premecz Mátyás ehhez hozzáteszi: első lemezükön a blues és a jazz tipikus dalformáiban gondolkodtak, a második leginkább soulzene, a harmadikon feltűnően több a rockos és pszichedelikus elem; most készülő negyedik lemezük pedig nagyon erősen fókuszál a táncos ritmusokra.  Infó: PASO és Kéknyúl Február 23., Barba Negra Music Club

A Hammond-legenda

A Laurens Hammond (1895–1973) által tervezett és megépített elektromos orgona fénykora az 1935 és 1975 közötti időszak. Eredetileg templomok számára kínálták, de elterjedt a szalonzenében, majd a jazzben, bluesban, gospelben, pop- és rockzenében is. Legendás játékosai: Fats Waller, Jimmy Smith, Jon Lord (Deep Purple), Keith Emerson (Emerson, Lake and Palmer) vagy napjainkban Joey deFrancesco. 

Frissítve: 2019.02.22 12:30