Tibeti függőhíd és üvegalagút épül a horvát tengerparton

Publikálás dátuma
2019.02.11. 15:43
Illusztráció
Fotó: OLIVER WINTZEN / ROBERT HARDING PREMIUM / AFP
Újabb turisztikai látványosságokkal bővül a horvát tengerpart: függőhíd épül a Krka kanyon felett, valamint egy panoráma üvegalagutat is kialakítanak a Sibeniktől nem messze lévő Primosten üdülővárosban - írta a helyi sajtó.
A 462,5 méter hosszú függő gyalogoshíd projektéről, amely a harmadik leghosszabb lesz a világon és a második leghosszabb Európában, és amely Necven, valamint Trosenj középkori várait fogja összekötni a Krka kanyon felett, a Krka Nemzeti Park igazgatója számolt be. 
Kresimir Sakic a sajtónak elmondta: a függőhíd lesz a fejlesztési projektek és a látogatói infrastruktúra kiépítésének koronája. Fordulópont a közeli járások és községek számára, amely felgyorsítja a fejlődést és tovább növeli a térség vonzerejét - hangsúlyozta. 
A tibeti stílusú függőhidat másfél-két éven belül kezdik építeni, attól függően, hogy mikorra sikerül kijárni az építési engedélyt és elkészíteni a teljes dokumentációt. A híd 140 méter magasan függ majd, ötvözve a kilátó és a gyalogút szerepét, valamint a környezet, és a szinte érintetlen természet felejthetetlen élményét nyújtja az odalátogatók számára. A tájba való beilleszkedés miatt egy viszonylag laza szerkezetű függőhíd építését tervezik. A híd szélessége 160 centiméter lesz, amely teljesen megfelel a kétsávos gyalogutak szélességének. 
Harminchat kilométerrel lejjebb, Primosten városában az ottani önkormányzat egy hatvan méter hosszú és hat méter széles panoráma alagút építésébe fogott, amely a tengerszint alá, 18 méter mélységbe kalauzolja el a turistákat. A nem mindennapi séta során üvegfalon keresztül lehet majd megcsodálni az élővilágot. A városi tanács az idei költségvetésben mintegy másfél millió eurót (477 millió forint) hagyott jóvá a projekt kivitelezésére. Porat-öbölben épülő alagútban a tervek szerint egy víz alatti étterem is helyet kap majd a jövőben, így a város felveheti a versenyt a világ legnépszerűbb üdülőhelyeivel is - olvasható a városi önkormányzat honlapján.
Szerző

May nem siet - az ellenzék akcióba lendült

Publikálás dátuma
2019.02.11. 15:02

Fotó: Ben Stansall / AFP
A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.
Akármilyen jó arcot igyekezett vágni Theresa May múlt heti brüsszeli és dublini tárgyalásai után, vitathatatlan tény, hogy nem hozott vissza Londonba olyan engedményt, melynek segítségével a Brexit-megállapodást át lehet segíteni a westminsteri gólvonalon. Mint emlékezetes, a kormány január 15-én történelmi, rekord mértékű vereséget szenvedett az alsóházban, amikor az Európai Unióval kötött alkuját 230 fős többséggel utasították el konzervatívok és ellenzékiek egyaránt. A tory vezető akkor február 13-ra tűzte ki a parlament korábbi határozatának értelmében kötelező érdemi szavazást. Most azonban úgy látszik, ezen a héten aligha születik történelminek nevezhető döntés. Politikai megfigyelők arra számítanak, hogy Theresa May szerdán állásfoglalásban ismerteti tárgyalásai eredményeit és beszámol arról, hogyan viszonyultak uniós partnerei a “backstop” helyére lépő ún. “alternatív megoldásokhoz”. Korrigált törvényjavaslat híján a miniszterelnök asszony úgynevezett semleges indítványt terjeszt elő, amely alkalmas lesz a másnapi, Valentin-napi vitára, illetve módosítások benyújtására. Hasonlóan a január 29-én közzétett javaslatokhoz, az újabb felvetések is jelentősen rányomhatják bélyegüket a Brexit-folyamatra, jogi megoldásokat kínálva a brüsszeli „deal” újratárgyalására. A kormányfő időt kér a parlamenttől, hogy elérje a képviselőket megnyugtató változásokat az északír határkérdés rendezésével kapcsolatban. Az elmúlt napok fontos fejleménye a Munkáspárt akcióba lendülése. A reménytelenül megosztottnak látszó Konzervatív Párt helyett mintha a Labour vette volna át a kezdeményezést Brexit-ügyben. A Jeremy Corbynnak a kormányfőhöz írt levelében említett öt javaslata, köztük az egyfajta vámunióhoz való csatlakozás és a munkavállalók jogainak védelme, Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Az ellenzék vezére után a Labour Brexitért felelős árnyékminisztere, Sir Keith Starmer megismételte a The Sunday Times-nak adott interjújában: meg kell akadályozni, hogy a kormányfő halogassa a döntést és csak a március 21-re kitűzött EU-csúcs után, egyben nyolc nappal az EU március 29-i elhagyása előtt rendezze meg az “érdemi” voksolást. May zzel a manőverrel kényszeríthetné a képviselőket, hogy vagy az ő dealjét fogadják el, vagy vegyék tudomásul az EU-ból való rendezetlen távozást. Az erre vonatkozó, összpárti támogatást élvező javaslatot várhatóan csütörtökön nyújtja be a Munkáspárt, kérve, február 27-én kerüljön sor a sorsdöntő voksra. A Labour koncepciója a kormánytól sem teljesen idegen. Corbynhoz intézett friss válaszlevelében May üdvözölte a két párt közötti „mielőbbi” megbeszéléseket a „backstop” helyébe lépő „alternatív megoldásokról”. Ezek révén megállapodás születhetne az EU-val, és az ellenzéknek „sem idő előtti parlamenti választást, sem egy második népszavazást nem kellene sürgetnie”. A kormányfő megkérdőjelezi viszont egy vámunió előnyeit a szigetország újszerű, saját kereskedelmi szerződéseivel szemben. Felemelte a szavát a hétvégén a “no deallel” szemben az északír megbékélésben múlhatatlan érdemeket szerzett Tony Blair is. A szigetországot tíz évig irányító munkáspárti politikus szerint rendezés híján “az Ír-sziget északi és déli része között masszív határ alakulna ki, ami ellentétes a nagypénteki egyezmény szellemével. Blair vitatta a Brexit-pártiak állításait, mely szerint a “no deal” nem ártana a gazdaságnak. Úgy véli, “”óriási veszteségeket okozna az Egyesült Királyságnak, veszélyeztetné az észak-ír békefolyamatot és akár végzetes feszültségekhez is vezetne”.
Frissítve: 2019.02.11. 16:12

Pompeo felhánytorgatja Moszkva és Peking befolyását

Publikálás dátuma
2019.02.11. 14:26
Mike Pompeo. Törődést ígér és elhatárolódást kérhet a magyar kormányítól az amerikai külügyminiszter
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az orosz energiafüggés és a Huawei terjeszkedése egyformán zavarja az amerikaiakat – akik azért azt is elismerik, hogy az elmúlt tíz évben nem sokat foglalkoztak térségünkkel.
Az orosz energiára való ráutaltságot, illetve a Huawei kínai óriáscég jelenlétét is szóvá teszi az amerikai külügyminiszter hétfői, budapesti megbeszélései során - írta az AP amerikai hírügynökség, Mike Pompeo kíséretében tartózkodó, nevük mellőzését kérő tisztségviselők közlése alapján.  E források szerint a washingtoni diplomácia irányítója főként azért hangsúlyozza Magyarországon a demokrácia és a jogállamiság fontosságát, hogy felhívja a figyelmet az orosz és kínai erőfeszítésekre , amelyek Magyarországnak és a térség más országainak a Nyugattól való eltávolítására, az EU és a NATO megosztására irányulnak. Amerikai részről mélységesen aggódnak a Huawei európai terjeszkedése miatt, különösen a NATO-államokat illetően, mert úgy vélik, hogy ez a terjeszkedés jelentős információbiztonsági kckázatokat hrdoz magában - olvasható az AP budapesti keltezésű tudósításában.  A hírügynökség szerint Pompeo azt reméli, sikerül véget vetnie annak az időszaknak, ami szerinte Közép-Európa amerikai elhanyagolásának az évtizedeként minősíthető. Ez az évtized olyan vákuumot teremtett, amit kiaknázott Oroszország és Kína, hídfőállásokra téve szert a térségben.     Amerikai tisztségviselők azzal indokolták az AP-nek a budapesti miniszteri látogatást, hogy nem lehet hatékonyan előmozdítani az Egyesült Államok érdekeit az Orbán Viktorral való találkozás nélkül. „Meg kell jelennünk, vagy számíthatunk arra, hogy elveszítjük” - idézte egyik forrását a hírügynökség.
Témák
USA