A génektől függhet, milyen lesz a házasság

Publikálás dátuma
2019.02.12 09:09
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint.
A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és kutatócsoportja azt vizsgálta, az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogyan befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa - írta a ScienceDaily.com. A tudós azért választotta az OXTR-t, mert ez a gén szabályozza a szeretet és a kötődés érzésében alapvető szerepet játszó hormon kibocsátását. Az oxitocin fontos a társas kapcsolatok kialakításában és egy sor más társas viselkedésben. 
A New York-i Binghamton Egyetem kutatói 79 párt kértek fel a vizsgálatra. A partnereket külön-külön arra kérték, beszéljenek életük egy problémájáról, ami nem párjukkal vagy annak családjával kapcsolatos, hanem például a munkájukkal. Tíz percen át tárgyalták a témát, a kutatók értékelték a hangfelvételt abból a szempontból, hogy ki mennyi támogatást adott a párjának és fogadott el tőle. Kérdőíven kellett a partnereknek külön-külön válaszolnia arra, hogyan értékeli a párjától kapott támogatást. Ezután nyálmintát vettek, hogy a genotípust elemezzék.
"Azt találtuk, hogy az OXTR gén két speciális helyén lévő változatok hatással voltak a párok viselkedésére. Az egyes párokon belül a magatartási különbségnek kicsi, de az évek alatt egyre halmozódó hatása volt arra, hogy milyennek tartják a támogatás és általában a házasságuk minőségét"
- mondta Mattson.
"A házasság minősége szempontjából a legfontosabbnak az OXTR egy adott helyének variánsai bizonyultak a férjnél. Ha ő ezt a variánst hordozta, amelyet korábbi kutatások a társas viselkedés hiányaival kapcsoltak össze, akkor kevésbé volt elégedett a támogatással, ezen keresztül a házassága minőségével is"
- magyarázta.
 A kutatók azt remélik, eredményeiket mások megerősítik és tovább kutatják az OTRX-et, mint a házasság működését tartósan meghatározó tényezőt.
"A gének számítanak a házasság minőségében, mivel fontos meghatározói a tulajdonságainknak. Eredményeink először először írtak le egy genetikai és magatartási mechanizmust, amelyen át a gének befolyásolhatják a házasságot"
- tette hozzá Mattson.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12 10:56

Beszédelemző szoftverrel szűrnék a demenciát magyar kutatók

Publikálás dátuma
2019.04.25 12:11
Illusztráció
Fotó: AFP/ BURGER/Phanie
A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.
Magyarországon csaknem 250 ezer ember szenved demencia szindrómában, amelynek kétharmad része Alzheimer típusú. A szellemi leépülés miatt gondozásra szorulók családtagjait is beleszámítva mintegy egymillió embert érint napjaink egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája – írta közleményében az egyetem.
 Az Alzheimer-kórral foglalkozó kutatások jelenlegi célja a gyógymód megtalálása mellett a minél korábbi diagnózis felállítása. A magyar nyelvre kidolgozott teszt és nyelvi program képes lesz kimutatni az Alzheimer-kór korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar jelenlétét az emberi agyban.
 „A jól működő nyelvi funkciók hátterében általában jól működő memóriát feltételezünk. A beszéd sajátosságai pedig mérhető módon tükrözik vissza az agy idegsejtjeinek állapotát, a köztük lévő kapcsolatok intenzitását. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy igen nagy a különbség a szellemi hanyatlásra jellemző beszédmintázat és a normál beszéd között”– idézi a közlemény Kálmán Jánost, a beszédelemző programot kidolgozó kutatócsoport vezetőjét. A rögzített beszédet tartalmazó hangfájl alapján a szoftver milliszekundumos pontossággal elvégzi az elemzést, artikulációs és beszédtempót mér, megnézi a szünettípusokat, különféle értékeket számol.
A kutatók a szoftver háromféle használati módjával számolnak. Egyrészt szeretnének mobilapplikációs felhasználást, amikor a mobillal felvett mintát el kell küldeni egy adatbázisba, majd a rendszer visszajelez a teszt eredményéről. A második irány egy számítógépen működő változat, amelyet az alapellátásban a háziorvosok és szakasszisztensek, továbbá a biztosító társaságok is alkalmazhatnák. A harmadik pedig egy olyan vizsgálati módszer, amely összekapcsolja a beszédelemzést a szemmozgások követésével. Ez a gyógyszerkutatásokhoz nyújthatna segítséget, mivel az eddigi kudarcok hátterében sokszor a nem kellően érzékeny, vagy csupán a memóriateljesítményre fókuszáló klinikai gyógyszervizsgálatok állnak.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 12:11

A nyelv is szagol, és ez segíthet az elhízás elleni harcban

Publikálás dátuma
2019.04.25 11:45

Fotó: AFP/ PETER FRANK
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
A nyelvről köztudott, hogy öt alapízt – édes, savanyú, sós, keserű és umami – érzékel az ízlelőbimbókban lévő receptorsejtek – fehérjék – által. A philadelphiai Monell Kémiai Érzékelő Központ kutatóinak a Chemical Senses című folyóiratban közzétett tanulmánya szerint az eddig feltételezettnél több olyan izom van a nyelvben, amely az íz megállapításához szükséges, és a receptorsejtekben léteznek szagot érzékelő fehérjék is. 
Felfedezésük új megvilágításba helyezi az ízérzékelést és megkérdőjelezi azt az eddigi nézetet, hogy az étel ízét és illatát különállóan érzékeljük a szájban és az orrban, és az csak az agyban kapcsolódik össze.
„Nem azt mondom, hogy ha kinyitjuk a szánkat, szagot érzékelünk”
– idézte Mehmet Hakan Ozdenert, a központ kutatóját, a tanulmány vezetőjét a The Guardian című brit napilap honlapja.
A szakember szerint a felfedezésük lehetőséget teremt arra, hogy a szagok egészségesebb táplálkozásra ösztönözhessenek. Például kis koncentrációban olyan szagot adjunk az ételhez, amelytől úgy érezzük, hogy az a valósnál édesebb. Ezáltal kevesebb cukrot fogyasztunk és felvehetjük a harcot az elhízással. 
„Ez egy páratlan lehetőség”
– vélte a kutató.
Ozdener és munkatársai genetikailag módosított egereket használtak az íz- és illatérzékelő receptorok megtalálásához. Utána emberi ízérzékelő sejtekben megtalálták azokat az árulkodó sejteket, amelyekről köztudott, hogy fontosak más, szagokat érzékelő sejtekben. Felfedezték, hogy az emberi ízérzékelő sejtek az illatokra is reagálnak. Bizonyítékot találtak arra, hogy az ízérzékelő sejtekben lehetnek mind illat- és ízérzékelő receptorok, amelyek kölcsönhatásba lépnek a hasonló molekulákkal. Az azonban még nem világos, hogy az íz- és illatérzékelő receptorokból érkező ingerületek közvetlenül az agyba jutnak-e, vagy az információ először egyesül a szájban – magyarázta Ozdener.
Szerző
Frissítve: 2019.04.25 11:45