A génektől függhet, milyen lesz a házasság

Publikálás dátuma
2019.02.12 09:09
Illusztráció
Pixabay
A gének befolyásolhatják a házasság minőségét egy új amerikai kutatás szerint.
A Journal of Family Psychology című szaklap aktuális számában ismertetett kutatás vezetője, Richard Mattson és kutatócsoportja azt vizsgálta, az oxitocin hormont szabályozó gén (OXTR) eltérő genetikai kombinációi hogyan befolyásolják a partnerek egymást támogató magatartását, ami a házasság minőségének egyik kulcsa - írta a ScienceDaily.com. A tudós azért választotta az OXTR-t, mert ez a gén szabályozza a szeretet és a kötődés érzésében alapvető szerepet játszó hormon kibocsátását. Az oxitocin fontos a társas kapcsolatok kialakításában és egy sor más társas viselkedésben. 
A New York-i Binghamton Egyetem kutatói 79 párt kértek fel a vizsgálatra. A partnereket külön-külön arra kérték, beszéljenek életük egy problémájáról, ami nem párjukkal vagy annak családjával kapcsolatos, hanem például a munkájukkal. Tíz percen át tárgyalták a témát, a kutatók értékelték a hangfelvételt abból a szempontból, hogy ki mennyi támogatást adott a párjának és fogadott el tőle. Kérdőíven kellett a partnereknek külön-külön válaszolnia arra, hogyan értékeli a párjától kapott támogatást. Ezután nyálmintát vettek, hogy a genotípust elemezzék.
"Azt találtuk, hogy az OXTR gén két speciális helyén lévő változatok hatással voltak a párok viselkedésére. Az egyes párokon belül a magatartási különbségnek kicsi, de az évek alatt egyre halmozódó hatása volt arra, hogy milyennek tartják a támogatás és általában a házasságuk minőségét"
- mondta Mattson.
"A házasság minősége szempontjából a legfontosabbnak az OXTR egy adott helyének variánsai bizonyultak a férjnél. Ha ő ezt a variánst hordozta, amelyet korábbi kutatások a társas viselkedés hiányaival kapcsoltak össze, akkor kevésbé volt elégedett a támogatással, ezen keresztül a házassága minőségével is"
- magyarázta.
 A kutatók azt remélik, eredményeiket mások megerősítik és tovább kutatják az OTRX-et, mint a házasság működését tartósan meghatározó tényezőt.
"A gének számítanak a házasság minőségében, mivel fontos meghatározói a tulajdonságainknak. Eredményeink először először írtak le egy genetikai és magatartási mechanizmust, amelyen át a gének befolyásolhatják a házasságot"
- tette hozzá Mattson.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12 10:56

Egy tanulmány szerint megrövidítheti az életet a magas fehérjetartalmú étrend

Publikálás dátuma
2019.02.21 10:10
Illusztráció
Shutterstock
Ausztrál kutatók megfejthették, miért rövidíti meg az életet a magas fehérjetartalmú étrend. Eredményeik azt is alátámasztják, hogy a szénhidrátok nem feltétlenül kerülendők, ahogy sokan állítják.
A kutatók gilisztákon és esetmuslicákon vizsgálták, hogyan befolyásolja az étrend a fehérjék sejten belüli előállítását.
"Az régóta ismert, hogy a túl sok étel - különösen a fehérjék - fogyasztása megrövidíti az életet. Kutatócsoportunk kimutatta, hogy a magasabb fehérjebevitel felgyorsítja a sejteken belüli proteinszintézist. Minél gyorsabb a folyamat, annál több hiba történik"
- közölte Christopher Proud, a South Australian Health & Medical Research Institute (SAHMRI) kutatóintézet táplálkozástudományi és anyagcsere-kutatója, a Current Biology című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány vezető szerzője.
"Olyan ez, mint a mindennapi tevékenységeink, például az autóvezetés, minél gyorsabban hajt valaki, annál valószínűbb, hogy hibázni fog. A hibás fehérjék sejten belüli felhalmozódása káros az egészségre és megrövidíti az életet"
- magyarázta.
 A kutatás alátámasztotta az alacsony fehérje- és magas szénhidráttartalmú étrend és a hosszabb, egészségesebb élet - és mindenekelőtt az agy egészsége - közötti összefüggést.
"A szénhidrátokról elég sok rosszat írnak, különösen ha a fogyásról van szó, de a kulcs az egyensúly és a jó és rossz szénhidrátok közötti különbség ismerete"
- mondta Proud.
 A magas rosttartalmú szénhidrátok, vagyis gyümölcsök, zöldségek és feldolgozatlan gabonafélék, magvak fogyasztása a legegészségesebb, ez jellemző az úgynevezett mediterrán étrendre is, amelynek összefüggését a hosszú élettel már alaposan bizonyították a professzor szerint.
"A giliszták és ecetmuslicák vizsgálatával felfedezett összefüggés az emberre is áll, tehát kevesebb fehérje fogyasztásával elősegíthető a hosszabb emberi élet"
- mutatott rá Proud.
Szerző
Frissítve: 2019.02.21 10:10

Ízekre szedik a kormány terveit világhírű magyar professzorok MTA-ügyben

Publikálás dátuma
2019.02.20 19:10

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
A neves nyugati egyetemeken dolgozó magyar kutatók többek között a Palkovics László által "lefitymált" alapkutatások fontossága mellett érvelnek. A döntés pedig mindig a tudósoké kell legyen, nem a politikáé.
"Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat." Így kezdődik az a levél, amelyet Amerikában és Nyugat-Európában dolgozó magyar professzorok küldtek ma Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, és amelyben azt írják,
néhány tény közreadásával szeretnének konstruktívan hozzájárulni az ezzel kapcsolatos párbeszédhez.
A nyolc, egyaránt valamely neves nyugati egyetemen kutató aláíró között, mint írják, akadnak, akik vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet. Ezt a feladók minden bizonnyal azért is igyekeztek hangsúlyozni, mert a magyar kormány egyik gyakran hangoztatott elvárása, hogy a tudományos kutatások hajtsanak "piaci forintra" lefordítható értéket, vagyis talán a politika is jobban odafigyel mostani érveikre, ha látja, ilyen szempontból is sikeres személyek üzennek neki.
Az aláírók között van többek közt a Prima Primissima-díjas Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató, illetve a Széchenyi-díjas Szalay Sándor asztrofizikus is.
Leszögezik, mindannyian egyetértenek abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket Magyarországon. "Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni" - fogalmaznak.
A dokumentum először is rögzíti, az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve. Mindez azért is lehet fontos, mert Palkovics László korábban úgy próbálta bemutatni e két területet, hogy az egyiknél "mindenki azt csinál, amit akar" (ez lenne az alapkutatás...), ezért "inkább központilag kell meghatározni alapcélokat és kutatási területeket, ahová pénzt irányítanak, segítve ezzel az innovációt az előre meghatározott területen." A levélírók hozzáteszik, Nyugaton "az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja," hiszen
"A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak."
Németország példájára utalva megemlítik, ott az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva, míg 93% az alapkutatásé.

A nagy hírű egyetemeken dolgozó magyar professzorok ezen kívül érvelnek amellett is,
hogy az alapkutatások döntéshozóinak a tudósoknak kell lenniük, ahogy az a jelentősebb nyugati országokban is van,
továbbá, hogy fel lehet ugyan vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért, ahogy azt itthon a kormány teszi, csakhogy a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok intézményei is működési költségeiknek csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni.

Az alapos elemzés után az aláírók úgy zárják levelüket:
"azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve."
Frissítve: 2019.02.20 19:16