Tízezrével vesztik olvasóikat a fideszes médiaholdinghoz került megyei lapok

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:38

A terjesztői adatok alapján csak tavaly az olvasók 10-20 százaléka pártolt el a Fidesz-közelivé lett regionális újságoktól
Hiába kerültek közvetlen kormányzati befolyás alá, a trend egyértelmű, megállíthatatlanul zuhan a megyei napilapok példányszáma - írja a Nyugat.hu. Százezreket érnek el ezek a lapok, így bőven van jelentősége, hogy gyakorlatilag az összes az új Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) birtokában van. Ám hiába, hogy - például a kormányzati hirdetéseknek hála - számolatlanul ömlik a pénz a KESMA-lapokhoz, azok minőségéről sokat elmond, hogy még a váratlanul lemondó kuratóriumi elnök, Varga István is valahogy úgy beszélt róluk: "ez nem propaganda, ez nem sajtó, ez valami egészen más".
A számok önmagukért beszélnek.

A közelmúltban jelent meg a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MATESZ) év végi gyorsjelentése. Ebből kiderül, hogy a megyei napilapok továbbra is lejtmenetben vannak, a példányszámok átlagban 10 százalék körül csökkent az elmúlt évben. De vannak olyanok, ahol ez a szám a duplája körül mozog. A digitálisan értékesített és nyomtatott példányok adatait összesítve a Nyugat.hu azt írja, például
  • Fejér megyében a regionális lap csak tavaly az olvasói 20 százalékát vesztette el, nagyjából 5000 embert.
  • A második legrosszabb a helyzet a Dunaújvárosi Hírlapnál: 18 százalékot vesztettek, már csak 3499 olvasójuk maradt.
  • 17 százalékot, legalább 4500 olvasót vesztett a veszprémi Napló, ezzel a harmadikak.
Az összehasonlításban szereplő többi lap 9-15 százalékát bukta el az olvasóinak. Az átlag 12,3 százalékos visszaesés. Hogy mennyi ebből az olyan olvasó, aki tiltakozásként nem veszik a lapot, azt persze nem lehet megmondani.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12. 11:45

Évente 140 ezer diákot érint a külföldi nyelvi kurzus

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:31

Fotó: Shutterstock
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta: a program részleteit még nem dolgozták ki, de pályázati rendszert terveznek, amelyben csoportos iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség. A program a 2020-2021-es tanévtől indul.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelőjében jelentette be, a középiskolások a 9. és a 11. évfolyam végén kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amelynek a költségét a kormány állja.

Tovább rejtegeti a kormány az Elios-aktákat

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:22
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jávor Benedeknek EP-képviselő létére sem engedte meg az ügyészség, hogy belenézzen OLAF által készített dokumentumba. Titkolózik az innovációs tárca is, szerintük az Elios ügyről készült összefoglaló nem közérdekű.
Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn – írja blogoldalán az Átlátszó.
A tényfeltáró portál emlékeztet rá, Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol Jelenleg azt akarja elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshezhasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”. Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség. Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.

“Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.” – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az. A z ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem. 
Szerző