Évente 140 ezer diákot érint a külföldi nyelvi kurzus

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:31

Fotó: Shutterstock
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta: a program részleteit még nem dolgozták ki, de pályázati rendszert terveznek, amelyben csoportos iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség. A program a 2020-2021-es tanévtől indul.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelőjében jelentette be, a középiskolások a 9. és a 11. évfolyam végén kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amelynek a költségét a kormány állja.

Tovább rejtegeti a kormány az Elios-aktákat

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:22
Az Elios LED-lámpái Hódmezővásárhelyen
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Jávor Benedeknek EP-képviselő létére sem engedte meg az ügyészség, hogy belenézzen OLAF által készített dokumentumba. Titkolózik az innovációs tárca is, szerintük az Elios ügyről készült összefoglaló nem közérdekű.
Jávor Benedek EP-képviselő közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy nem fűződik nyomós közérdek a dokumentum publikálásához, Jávor viszont nem érti, hogy milyen közérdek játszott szerepet a 4-es metróról szóló OLAF-jelentés közzétételénél, ami az Elios-ügy esetében nem áll fenn – írja blogoldalán az Átlátszó.
A tényfeltáró portál emlékeztet rá, Jávor Benedek az elejétől kezdve nyomon követi az Elios-ügy alakulását, és erről rendszeresen be is számol Jelenleg azt akarja elérni, hogy a kormány a 4-es metró ügyében született OLAF-jelentéshezhasonlóan hozza nyilvánosságra az Elios-jelentést is, ezért levelet küldött 2018 januárjában Lázár János miniszternek, de sem Lázár, sem az utóda, Gulyás Gergely nem méltatta válaszra.
Jávor nem hagyta annyiban a dolgot, már csak azért sem, mert tavaly nyáron az EP Költségvetés ellenőrzési bizottságának tagjaként betekinthetett az OLAF-jelentésbe, és „az abban olvasottak alapján egyértelművé vált, hogy súlyos, rendszerszintű csalás folyt az Elios szinte valamennyi projektjénél”. Emiatt az EP-képviselő számára nem volt kérdés, hogy „a jelentés nyilvánosságra hozatalához fűződő közérdek legalább olyan jelentőségű, mint a 4-es metró esetében volt”. Jávor ezt követően állásfoglalást kért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökétől, Péterfi Attilától arról, hogy milyen feltételekkel hozhatja nyilvánosságra a kormány az OLAF-jelentést. Természetesen mivel a nyomozás akkor még folyamatban volt, nem volt rá lehetőség. Ám mivel november 6-án lezárták a büntetőeljárást, Jávor Benedek ismét nekifutott a jelentés nyilvánosságra hozatalának eléréséhez. Közérdekű adatigénylést nyújtott be a dokumentum kiadásáért Polt Péter legfőbb ügyészhez és Palkovics László innovációs és technológiai miniszterhez.
A Legfőbb Ügyészség az igénylés elutasítását azzal indokolta, hogy az OLAF-jelentésbe csak az tekinthet be, akinek az eljárás lefolytatásához vagy annak eredményéhez jogi érdeke fűződik.

“Tehát véleményük szerint európai parlamenti képviselőként Magyarországon nem ismerhetem meg az európai pénzek elsíbolását vizsgáló OLAF jelentést – Brüsszelben ezzel szemben lehetőségem volt a betekintésre, az ügyészség tehát olyasmitől tilt el, amire egyébként jogom van az EU-ban, csak épp Magyarországon nem. A magyar ellenzéki EP-képviselőket kevesebb jog illeti meg hazájukban, mint az EU-ban.” – írta erről Jávor.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) arra hivatkozva nem teljesítette Jávor igénylését, hogy ők nem adatkezelők. Jávor megjegyezte, hogy a minisztérium a levélben nem tért ki arra, hogy miért volt adatkezelő a kormány a 4-es metró jelentése esetén, és az Eliosnál miért nem az. A z ITM válaszában még az is szerepel, hogy szerintük az európai intézmények sem hozhatják nyilvánosságra az Elios-ügyi OLAF-jelentést, “kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik”. A minisztérium leveléből azonban nem derült ki, hogy a 4-es metróról szóló jelentés nyilvánosságra hozatalához miért fűződött nyomós közérdek, az Elios-jelentés publikálásához pedig miért nem. 
Szerző

Hadházy: "Szeretem" ezeket a kis szemétkedéseket

Publikálás dátuma
2019.02.12. 11:11

Fotó: Szél Bernadett Facebook oldala
Hadházy Ákos hétfőn este fél 7-kor kapott értesítést arról, hogy kedden fél 2-kor tárgyalnák az MTVA székházánál történteket az Országgyűlés mentelmi bizottságában.
“Szeretem” ezeket a kis szemétkedéseket, amikor tegnap este fél hétkor küldenek egy mailt, hogy ma fél kettőkor tárgyalnák az MTVA-ban történteket a mentelmi bizottságban. Ha csak egy nappal korábban szólnak, talán ott tudnék lenni - írta Facebook-oldalán a független országgyűlési képviselő.
Szerző