Évente 140 ezer diákot érint a külföldi nyelvi kurzus

Publikálás dátuma
2019.02.12 11:31

Shutterstock
Évente 140 ezer diákot érint és 90 milliárd forintba kerülhet a 9. és a 11. évfolyamra járó tanulók kétszer kéthetes külföldi nyelvi kurzusa - közölte az emberi erőforrások minisztere kedden budapesti sajtótájékoztatón.
Kásler Miklós azt mondta: a kétszer kéthetes, nyelvi környezetben tanulás reális lehetőséget biztosít a diákoknak arra, hogy használható nyelvtudásra tegyenek szert. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) oktatásért felelős államtitkára elmondta: a program részleteit még nem dolgozták ki, de pályázati rendszert terveznek, amelyben csoportos iskolai és egyéni pályázásra is lesz majd lehetőség. A program a 2020-2021-es tanévtől indul.
Orbán Viktor miniszterelnök múlt vasárnapi évértékelőjében jelentette be, a középiskolások a 9. és a 11. évfolyam végén kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehetnek részt, amelynek a költségét a kormány állja.

Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:49

Kállai Márton
Minél gyorsabban szeretné lezárni a kormány a magyar kutatás finanszírozásának felülvizsgálatát, erre azonban többféle megoldás is szóba jöhet - mondta az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen. A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja - közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között. Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre. Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások. Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani. Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget - emelte ki. A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják - mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát. Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben. Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia. A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. 

Készen állnak a sztrájkra a tanárok

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 támogatja a munkabeszüntetést.
Több ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának. - Tapasztalataink szerint az aktivitás azon múlik, van-e az adott iskolában olyan vezéregyéniség, aki hiteles a többiek előtt és meg meri fogalmazni a gondokat, panaszokat – mondta Szűcs. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a PDSZ számára a sztrájk nem „számkérdés”, hanem elvi kérdés; mindenképp szeretnék megadni a lehetőséget a sztrájkra hajlandó tanároknak, bármennyien is vannak. A munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) a héten kezdhetik meg az egyeztetéseket. A sztrájkhajlandóság felmérését viszont február végéig-március elejéig folytatják. A PDSZ megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkbizottságához és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) belül megalakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz való csatlakozásról is. Szűcs Tamás szerint nagyobb a valószínűsége, hogy az előbbihez csatlakoznak, az MKKSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései könnyebben „összefésülhetők”. Az MKKSZ által március 14-re szervezett országos közszolgálati sztrájkhoz szolidaritási sztrájkkal csatlakoznak majd. Mindemellett a PDSZ által létrehozott sztrájkbizottság továbbra is ragaszkodik a sztrájktörvényben meghatározott egyeztetéshez a kormány által kijelölt képviselőkkel. A kormány erre hetek óta nem hajlandó, az egyértelmű törvénysértés ellenére sem.
Frissítve: 2019.02.20 06:45