Ferenc pápa idén nyáron Romániába látogat, és – II. János Pál pápa 1999-es útjától eltérően – programjában magyarok által lakott erdélyi (székelyföldi) település is szerepel. Méghozzá az a Csíkszeredához tartozó Csíksomlyó, ahol évre évre a legnagyobb magyar zarándoklatot rendezik.
Veres András győri püspök, a katolikus püspöki kar elnöke írásban elküldött kérdéseinkre közölte, hogy történelmi eseménynek tartja a „Szentatya csíksomlyói látogatását”. Az ott élő erdélyi magyarság számára örömteli Ferenc pápa érkezése. „Mi, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai is testületileg elmegyünk Csíksomlyóra. Szeretettel buzdítunk minden magyart, legyen ez az összmagyarságnak egy nagy ünnepe ezen az ősi búcsújáró helyen” – tette hozzá.
Jakubinyi György, a gyulafehérvári katolikus főegyházmegye érseke június elsejére, Ferenc pápa látogatásának napjára is kiterjeszti a csíksomlyói búcsút. Kérdés, hogy praktikus, szervezési okokkal magyarázható-e, vagy valami mással, hogy a pápa nem a zarándoklat időpontjában, hanem egy héttel korábban megy Csíksomlyóra. „A Szentatya látogatása nem a búcsúhoz kötődik. Pünkösd minden püspök, de főként a pápa számára saját egyházmegyéjében kiemelt ünnep. Így számomra semmi meglepő nincs abban, hogy a búcsú előtt egy héttel érkezik Csíksomlyóra” – válaszolta Veres András.
Ferenc pápa egyebek között Balázsfalvára (Blaj) is ellátogat, arra a településre, amely a XIX. században a román nemzeti mozgalom központja volt. Ennek üzenetéről Veres püspök kifejtette: „Balázsfalva tudvalevőleg a görögkatolikusság számára központi hely, s miután a Szentatya őket is meg akarja látogatni, érthető, hogy itt szeretne találkozni velük”.
2020-ban Budapesten rendezik a katolikus világ egyik kiemelkedő rendezvényét, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust. Az esemény alkalmából korábban Áder János köztársasági elnök és a magyar katolikus püspöki kar is meghívta Ferenc pápát, amit a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is megerősített.
Veres András azt közölte: „Még nem kaptunk választ a Szentszéktől, hogy a Szentatya meg tudja-e látogatni az eucharisztikus kongresszust. Minden bizonnyal az esemény közeledtével az erről folyó tárgyalások is föl fognak gyorsulni. Az, hogy most Ferenc pápa Romániába látogat, semmilyen formában nem befolyásolja az ő esetleges budapesti, magyarországi érkezését.”
A menekültek iránti emberséges bánásmód mellett rendszeresen kiálló Ferenc pápa a magyarországi jobboldalon nem örvend osztatlan népszerűségnek. Akadt olyan kormánypárti publicista, aki másfél évvel ezelőtt „demens vénembernek” nevezte a katolikus egyházfőt. A romániai látogatás hírére egy fideszes politikus közösségi oldalán becsmérlő kommentek jelentek meg, némelyik hozzászóló egyenesen a Sátánhoz hasonlította Ferenc pápát.
Megkérdeztük Veres Andrást, szükségesnek tartja-e, hogy akár a püspökkari testület, akár személy szerint ő fellépjen a pápát sértő megnyilvánulásokkal szemben. A katolikus püspöki kar elnöke hangsúlyozta: „Minden a vallást, a vallásos embereket gúny tárgyává tévő magatartást – bármelyik vallásról legyen is szó – elítélek és rossznak tartok, kimondottan a békétlenség szításának eszközét látom benne. Ezért eddig is, miként most is ezeket a cselekedeteket a magam részéről visszautasítom, és kérem minden jó szándékú ember segítségét abban, hogy ilyen megnyilvánulásokat senkitől, se egyénektől, se pártoktól, se tüntetőktől ne fogadjunk el, sőt inkább minden eszközzel utasítsunk el.”