A szövetségesi hűséget sorolja előre az amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:41
Kay Bailey Hutchison
Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Valamennyi tagország elkötelezetten támogatja a NATO-t, és demokráciának számít, hiszen tartanak választásokat – így felelt Kay Bailey Hutchison nagykövet arra a riporteri kérdésre, hogy nem aggódik-e a magyar, a lengyel és a török kormány antidemokratikus volta miatt.
Az Egyesült Államok brüsszeli NATO-képviseletének vezetője annak alkalmából tartott meghívásos telefonos körtájékoztatót, hogy szerdán kétnapos tanácskozásra ülnek össze az atlanti szövetség védelmi miniszterei. Az egyik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy nem tekinti-e a nagykövet jelentős veszélynek a NATO-ra nézve az antidemokratikus kormányokat, különösen Magyarországot, valamint egyre növekvő mértékben Lengyelországot és Törökországot.  Hutchison szerint “a demokrácia bizonyos részei” valóban “megváltoztak, módosultak, illetve különböző helyzetben vannak” a szövetségen belül. A NATO sohasem avatkozott be közvetlenül egyetlen ügyben sem, de “bátorítja a demokratikus értékek javítását”. Vannak különböző ügyek különböző országokban, és ez talán mindig így lesz – fogalmazott a nagykövet, és leszögezte, hogy az említett NATO-tagországok is demokráciák, tartanak választásokat, az emberek kinyilvánítják véleményüket. Az Egyesült Államok – tette hozzá – természetesen tanácsokkal látja el szövetségeseit, ha aggodalomra lát okot. Ezt kétoldalú alapon teszi, miként más országok is így cselekednek, és “nincs formális eljárás”. “Valamennyi szövetségesünk erősen támogatja a NATO-t, ez soha nem volt kérdéses” - hangsúlyozta Hutchison, és méltatta mind a NATO-küldetésekhez való hozzájárulást, mind pedig a pénzügyi és képességbeli hozzájárulást, ami a szövetség egységét és erejét adja.  “Nem minden tökéletes, de erős és egységes szövetség vagyunk, amely képes nyújtani azt a biztonsági ernyőt, ami a szövetség eredeti küldetése” - hangzott a nagykövet helyzetértékelése.  
Témák
NATO

Felpörgött a török tisztogatás: egyszerre adtak ki elfogatóparancsot 1112 ember ellen

Publikálás dátuma
2019.02.12. 10:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.
Elfogatóparancsot adtak ki kedden Törökország-szerte 1112 ember ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban áll a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette a Habertürk tekintélyes török hírportál.
A gyanúsítottak a 2010-es rendőrbiztosi vizsga írásbeli fordulója előtt állítólag a "Gülen-mozgalom" tagjaiként hozzájutottak a kérdésekhez, és megosztották azokat a hálózat többi tagjával.

A keddi hatósági műveletnek a főváros, Ankara volt a központja, de az előállítások az ország 81 tartományából még további 75-re kiterjedtek. A puccskísérlet utáni első néhány naptól eltekintve a mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.

2016 óta szakadatlanul

A véget nem érő letartóztatások erősítik a gyanút, hogy az állítólagos puccs csupán ürügy az előre eltervezett megtorlásokra, az elnyomó rendszer létrehozására. Erdoğan a 2016-os puccskísérlet után példátlan leszámolásba kezdett vélt és valós ellenfeleivel. Már az elvetélt akció másnapján kész listákkal láttak hozzá a tisztogatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a sajtóban – és mindenekelőtt a fegyveres testületeknél. Két év alatt 40 ezer katonát és 23 ezer rendőrt távolítottak el pozíciójukból, és a lendület nem hagy alább. Már csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A vád általában az együttműködés a Gülen-mozgalommal. Az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, vagy másképp nézve, az Erdogan-rezsim Soros Györgye. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.

Elkerülnék az újabb részleges leállást Amerikában

Publikálás dátuma
2019.02.12. 09:37

Fotó: Jim LoScalzo / AFP/dpa/Picture-Alliance
Miközben Donald Trump amerikai elnök hétfőn este a texasi El Pasóban kampányolt a mexikói határon megépítendő fal mellett, Washingtonban a törvényhozás két pártja "elvi megállapodásra" jutott a kormányzati munka finanszírozásáról, és kevesebb mint 1,4 milliárd dollár megszavazásáról a határbiztonság erősítésére.
A megállapodás részletei nem ismeretesek, hétfőn késő este csupán annyi került nyilvánosságra, hogy a részleges kormányzati leállás elkerülése érdekében sikerült egyezségre jutni. Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint azonban a megállapodás értelmében a demokraták csak 1,37 milliárd dollárt szavaznának meg a határbiztonság erősítésére, szemben a Donald Trump által kért 5,7 milliárdos összeggel. Richard Shelby alabamai republikánus szenátor hétfőn este újságíróknak úgy fogalmazott: "elvi megállapodást kötöttünk arról, hogy szeptember 30-ig a kongresszus finanszírozza a határ biztonságát növelő programokat". Maga a politikus is "kísérleti megállapodásnak" nevezte az egyezséget, amelyről kijelentette, hogy részleteit még a héten kidolgozzák. A megállapodásra február 15-ig van idő, ha ugyanis addig nem sikerül tető alá hozni, akkor az elnök ismét részleges kormányzati leállást jelent be, sőt - mint azt kabinetfőnöke és a Fehér Ház gazdasági igazgatója, Mick Mulvaney egy vasárnapi televíziós interjúban ismét kilátásba helyezte - az elnök rendkívüli állapotot hirdethet ki, hogy a kongresszus megkerülésével biztosítsa a megígért határfal felépítéséhez szükséges pénzt. A törvényhozók hétfő esti bejelentése egyáltalán nem említi a falépítést, noha Donald Trump ragaszkodik hozzá. Egy neve elhallgatását kérő kongresszusi munkatárs azonban amerikai újságíróknak azt mondta: az 1,37 milliárd dollárt nem biztonsági eszközökre szánják, hanem egy kerítés építésére. Donald Trump egyelőre nem reagált az "elvi megállapodás" létrejöttének hírére, de az El Pasóban tartott nagygyűlésen azt hangsúlyozta, hogy csakis a fal képes megvédeni az amerikaiakat az illegális bevándorlókkal együtt érkező erőszakos bűnözőktől, kábítószer-kereskedőktől és a migránskaravánoktól. Egyes amerikai médiumok szerint El Pasóban egyáltalán nem okoz súlyos gondokat az illegális bevándorlás, a város bűnözési statisztikája sokkal jobb az országos átlagnál, és a hatóságok adatai szerint a Mexikó felől érkező kábítószert a gyenge vámellenőrzés miatt a térség határátkelőin keresztül csempészik be az Egyesült Államokba, nem a "zöld határon át". Az elnök által ígért határkerítés megépítése ezért aligha segít ezen a problémán. 
Szerző