A szövetségesi hűséget sorolja előre az amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:41
Kay Bailey Hutchison
Fotó: Sputnik/ Alexey Vitvitsky
Valamennyi tagország elkötelezetten támogatja a NATO-t, és demokráciának számít, hiszen tartanak választásokat – így felelt Kay Bailey Hutchison nagykövet arra a riporteri kérdésre, hogy nem aggódik-e a magyar, a lengyel és a török kormány antidemokratikus volta miatt.
Az Egyesült Államok brüsszeli NATO-képviseletének vezetője annak alkalmából tartott meghívásos telefonos körtájékoztatót, hogy szerdán kétnapos tanácskozásra ülnek össze az atlanti szövetség védelmi miniszterei. Az egyik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy nem tekinti-e a nagykövet jelentős veszélynek a NATO-ra nézve az antidemokratikus kormányokat, különösen Magyarországot, valamint egyre növekvő mértékben Lengyelországot és Törökországot.  Hutchison szerint “a demokrácia bizonyos részei” valóban “megváltoztak, módosultak, illetve különböző helyzetben vannak” a szövetségen belül. A NATO sohasem avatkozott be közvetlenül egyetlen ügyben sem, de “bátorítja a demokratikus értékek javítását”. Vannak különböző ügyek különböző országokban, és ez talán mindig így lesz – fogalmazott a nagykövet, és leszögezte, hogy az említett NATO-tagországok is demokráciák, tartanak választásokat, az emberek kinyilvánítják véleményüket. Az Egyesült Államok – tette hozzá – természetesen tanácsokkal látja el szövetségeseit, ha aggodalomra lát okot. Ezt kétoldalú alapon teszi, miként más országok is így cselekednek, és “nincs formális eljárás”. “Valamennyi szövetségesünk erősen támogatja a NATO-t, ez soha nem volt kérdéses” - hangsúlyozta Hutchison, és méltatta mind a NATO-küldetésekhez való hozzájárulást, mind pedig a pénzügyi és képességbeli hozzájárulást, ami a szövetség egységét és erejét adja.  “Nem minden tökéletes, de erős és egységes szövetség vagyunk, amely képes nyújtani azt a biztonsági ernyőt, ami a szövetség eredeti küldetése” - hangzott a nagykövet helyzetértékelése.  
Témák
NATO

Juncker hazugságnak nevezte a kormány legújabb kampányát

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:40

„Hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Így értékelte a magyar kormány legújabb, úgynevezett tájékoztató kampányát az Európa Bizottság elnöke.
Jean-Claude Juncker kedden este egy stuttgarti rendezvényen nyilatkozott az ügyben. „Hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni” – idézte az Európai Bizottság elnökét a Reuters, melynek cikkét az Index szemlézte. Juncer hozzátette: Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének és EP-választási kampányarcának fel kellene tennie magának a kérdést, hogy szüksége van-e a Fideszre a frakciójában. Elismételte egy októberi kijelentését is,  
miszerint a Fidesznek ki kellene lépnie a jobbközép Európai Néppártból.
Juncker felidézte, hogy a Fidesz képviselői nem támogatták őt a szavazatukkal akkor, amikor az Európai Parlament 2014-ben jóváhagyta a kinevezését az Európai Bizottság élére. „A szélsőjobb sem szavazott rám – mondta. – Emlékszem, amikor [Marine] Le Pen azt mondta: ‘Nem szavazok magára.’ Én azt mondtam neki: ‘Nem is kérek a szavazatából’. Vannak olyan szavazatok, amikből egyszerűen nem kérsz” – jelentette ki Jean-Claude Juncker. 
Lapunk is megírta, hogy az Európai Bizottság már reagált a kormány legújabb, Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert gyalázó plakátkampányára. Joseph Daul, a Fidesz és a KDNP pártcsaládjának, az Európai Néppártnak az elnöke szintén elítélte a kampány. Csendben maradt eddig viszont Manfred Weber, az Európai Bizottság élére pályázó néppárti jelölt, aki sokszor megvédte már Orbán Viktort.
Frissítve: 2019.02.20 06:41

Elvették brit állampolgárságát az Iszlám Államtól hazainduló fiatal nőnek

Publikálás dátuma
2019.02.19 20:52

Fotó: AFP/ LAURA LEAN
Hiába akarta Nagy-Britanniában felnevelni a harmadik, egyetlen élő gyerekét, erre nem lesz lehetősége a 19 éves nőnek.
Megvonta a brit állampolgárságot a brit belügyminisztérium attól a fiatal nőtől, aki négy éve, még gyermekként két barátnőjével Szíriába utazott, és ott csatlakozott az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezethez.
Az akkor 15 éves Shamima Begum, a szintén 15 éves Amira Abase és a 16 esztendős Kadiza Sultana 2015 februárjában Londonból kíséret nélkül Törökországba utazott, onnan átjutottak Szíriába, és ott csatlakoztak mindhárman az Iszlám Államhoz. Begum azóta többször jelezte, hogy szeretne hazatérni, ám az ITV brit kereskedelmi televízió kedd este közölt értesülése szerint a belügyi tárca levelet küldött a fiatal nő Londonban élő családjának, tudatva:
Sajid Javid belügyminiszter megvonta lányuk brit állampolgárságát.
 A belügyminiszter döntését a család ügyvédje is megerősítette. Mohammed T. Akunjee közölte: minden lehetséges jogi úton szembeszállnak az állampolgárság megvonásáról szóló határozattal.
Shamima Begumot, aki jelenleg egy kelet-szíriai menekülttáborban él, a Times című brit napilap újságírója kutatta fel és készített vele nagy vihart kavaró interjút a múlt héten. Akkor elmondta, szerinte a terrorista "kalifátusnak" vége, és "akkora volt ott az elnyomás és korrupció, hogy nem hiszi, megérdemelték volna a győzelmet". Az immár 19 éves fiatal nő éppen hétvégén hozta világra harmadik gyermekét, akit Nagy-Britanniában akart felnevelni. Előző két gyermekét betegség és alultápláltság miatt elvesztette.
Begum állampolgárságának megvonása nem példa nélküli eljárás a brit kormány részéről. A belügyminiszter éppen a héten közölte: az elmúlt években nemzetbiztonsági okokból "száznál több" ember nagy-britanniai beutazását akadályozták meg a hatóságok. Javid szerint ezt vagy az érintettek külföldi állampolgársága, vagy kettős állampolgárok esetében brit állampolgárságuk megvonása tette lehetővé.
Nem hivatalos értesülések szerint Shamima Begumnak bangladesi állampolgársága is van.
Frissítve: 2019.02.19 21:54