Felpörgött a török tisztogatás: egyszerre adtak ki elfogatóparancsot 1112 ember ellen

Publikálás dátuma
2019.02.12. 10:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.
Elfogatóparancsot adtak ki kedden Törökország-szerte 1112 ember ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban áll a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette a Habertürk tekintélyes török hírportál.
A gyanúsítottak a 2010-es rendőrbiztosi vizsga írásbeli fordulója előtt állítólag a "Gülen-mozgalom" tagjaiként hozzájutottak a kérdésekhez, és megosztották azokat a hálózat többi tagjával.

A keddi hatósági műveletnek a főváros, Ankara volt a központja, de az előállítások az ország 81 tartományából még további 75-re kiterjedtek. A puccskísérlet utáni első néhány naptól eltekintve a mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.

2016 óta szakadatlanul

A véget nem érő letartóztatások erősítik a gyanút, hogy az állítólagos puccs csupán ürügy az előre eltervezett megtorlásokra, az elnyomó rendszer létrehozására. Erdoğan a 2016-os puccskísérlet után példátlan leszámolásba kezdett vélt és valós ellenfeleivel. Már az elvetélt akció másnapján kész listákkal láttak hozzá a tisztogatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a sajtóban – és mindenekelőtt a fegyveres testületeknél. Két év alatt 40 ezer katonát és 23 ezer rendőrt távolítottak el pozíciójukból, és a lendület nem hagy alább. Már csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A vád általában az együttműködés a Gülen-mozgalommal. Az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, vagy másképp nézve, az Erdogan-rezsim Soros Györgye. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.

Elkerülnék az újabb részleges leállást Amerikában

Publikálás dátuma
2019.02.12. 09:37

Fotó: Jim LoScalzo / AFP/dpa/Picture-Alliance
Miközben Donald Trump amerikai elnök hétfőn este a texasi El Pasóban kampányolt a mexikói határon megépítendő fal mellett, Washingtonban a törvényhozás két pártja "elvi megállapodásra" jutott a kormányzati munka finanszírozásáról, és kevesebb mint 1,4 milliárd dollár megszavazásáról a határbiztonság erősítésére.
A megállapodás részletei nem ismeretesek, hétfőn késő este csupán annyi került nyilvánosságra, hogy a részleges kormányzati leállás elkerülése érdekében sikerült egyezségre jutni. Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint azonban a megállapodás értelmében a demokraták csak 1,37 milliárd dollárt szavaznának meg a határbiztonság erősítésére, szemben a Donald Trump által kért 5,7 milliárdos összeggel. Richard Shelby alabamai republikánus szenátor hétfőn este újságíróknak úgy fogalmazott: "elvi megállapodást kötöttünk arról, hogy szeptember 30-ig a kongresszus finanszírozza a határ biztonságát növelő programokat". Maga a politikus is "kísérleti megállapodásnak" nevezte az egyezséget, amelyről kijelentette, hogy részleteit még a héten kidolgozzák. A megállapodásra február 15-ig van idő, ha ugyanis addig nem sikerül tető alá hozni, akkor az elnök ismét részleges kormányzati leállást jelent be, sőt - mint azt kabinetfőnöke és a Fehér Ház gazdasági igazgatója, Mick Mulvaney egy vasárnapi televíziós interjúban ismét kilátásba helyezte - az elnök rendkívüli állapotot hirdethet ki, hogy a kongresszus megkerülésével biztosítsa a megígért határfal felépítéséhez szükséges pénzt. A törvényhozók hétfő esti bejelentése egyáltalán nem említi a falépítést, noha Donald Trump ragaszkodik hozzá. Egy neve elhallgatását kérő kongresszusi munkatárs azonban amerikai újságíróknak azt mondta: az 1,37 milliárd dollárt nem biztonsági eszközökre szánják, hanem egy kerítés építésére. Donald Trump egyelőre nem reagált az "elvi megállapodás" létrejöttének hírére, de az El Pasóban tartott nagygyűlésen azt hangsúlyozta, hogy csakis a fal képes megvédeni az amerikaiakat az illegális bevándorlókkal együtt érkező erőszakos bűnözőktől, kábítószer-kereskedőktől és a migránskaravánoktól. Egyes amerikai médiumok szerint El Pasóban egyáltalán nem okoz súlyos gondokat az illegális bevándorlás, a város bűnözési statisztikája sokkal jobb az országos átlagnál, és a hatóságok adatai szerint a Mexikó felől érkező kábítószert a gyenge vámellenőrzés miatt a térség határátkelőin keresztül csempészik be az Egyesült Államokba, nem a "zöld határon át". Az elnök által ígért határkerítés megépítése ezért aligha segít ezen a problémán. 
Szerző

A szégyen listája: gyerekeket toboroznak, élő pajzsként használják, illetve szexuálisan bántalmazzák őket

Publikálás dátuma
2019.02.12. 08:30

Fotó: Karim Jaafar / AFP
Elkészült a szégyen listája.
Világszerte fiúk és lányok tízezreit kényszerítik arra, hogy katonának álljanak – derül ki az ENSZ gyermekügyi szerve, az UNICEF adataiból. Pontos adat nem állhat rendelkezésre ezzel kapcsolatban, számuk azonban akár a negyedmilliót is elérheti. Különösen magas lehet a számuk olyan válságövezetekben, mint Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szomália vagy Szíria. Szintén sok gyermeket küldenek a harcmezőre Afganisztánban, Maliban vagy Mianmarban. Nem mindegyik gyermeknek kell közvetlen harci cselekményben részt vennie, akadnak közöttük, akik a katonáknak, illetve milicistáknak főznek, mások fát gyűjtenek. Egyes lányokat házasságra kényszerítenek a milicistákkal, illetve gyakran szexuálisan is bántalmazzák őket – írja jelentésében az UNICEF. A szervezet a „szégyen listáján” feltünteti azokat a szervezeteket, amelyek gyermekeket toboroznak. Ezen összesen félszáz hadsereg, illetve fegyveres csoport neve található meg. Húsz államban különösen súlyos jogsértéseket jegyeztek fel. Szélsőséges esetekben olyanra is akad példa, hogy a gyermekeket egyes konfliktusokban élő pajzsként használják, s előfordul az is, hogy öngyilkos merénylőként vetik be őket, forgalmas helyeken. Akadnak ugyanakkor pozitív példák is, az eltelt egy évtizedben 65 ezer gyermekkatonát sikerült felszabadítani. Az UNICEF minden kormányt felszólított arra, hogy keményebben lépjen fel a gyermekek jogainak védelmében. Kedden, a „vörös kéz napján” (Red Hand Day) nyomatékosítják a követelést. Ez az ENSZ által szervezett ünnepnap, amelyet minden év február 12-én tartanak. Ezen a napon a politikai vezetőket felhívják arra, hogy mellőzzék vagy hagyják abba a gyermekeknek a háborúkban illetve fegyveres konfliktusokban való részvételét. A vörös kéz napját 2000-ben kezdeményezték először, az ENSZ közgyűlése ebben az évben döntött róla. 2002 óta tartják meg minden évben.
Témák
gyermekkatonák