Idén már nyolcan haltak bele a kanyaróba Ukrajnában

Publikálás dátuma
2019.02.12. 15:33
Kanyaró elleni oltásra vár egy ukrán kisfiú Kijevben
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Európában toronymagasan északkeleti szomszédunknál a legrosszabb a helyzet: a kontinens kanyarós megbetegedéseinek több mint felét ott regisztrálják.
Egyelőre nem sikerül megfékezni Ukrajnában a kanyaró terjedését, csak idén már nyolcan haltak bele a fertőzésbe, köztük két gyermek - idézi a helyi egészségügyi tárca keddi közlését az MTI. Legutóbb, a múlt hét végén egy 18 éves egyetemista halt bele a fertőzésbe. A tárca legfrissebb adatai szerint 2018. december 28. és 2019. február 8. között több mint 18 170-en betegedtek meg kanyaróban, köztük 7808 felnőtt és 10 362 gyermek. Csak a múlt héten 3142 új beteget regisztráltak.

Tavaly Ukrajnában összesen több mint 53 ezren betegedtek meg kanyaróban, és 16-an haltak bele a betegség szövődményeibe. Ezzel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint
Ukrajnában messze a legrosszabb a helyzet Európában, ugyanis a kontinensen regisztrált kanyarós megbetegedések több mint felét Ukrajnában jegyezték fel.

Európában tavaly összesen 72-en haltak bele a betegségbe.

Szakértők szerint csakis azzal fékezhető meg a kanyaró, ha minden gyermek időben megkapja a vírus elleni védő- és emlékeztető oltásokat. Vannak iskolák Nyugat-Ukrajnában - például Csernyivci megyében -, amelyek a helyi önkormányzat határozata alapján átmenetileg nem fogadják azokat a gyerekeket, akiknek nincs orvosi igazolásuk arról, hogy megkapták a védőoltást kanyaró ellen. A Cenzor.NET ukrán hírportál tudósítása szerint a kárpátaljai Munkácson is felvetődött a hétfői városi tanács ülésén, hogy a jövő héttől hasonló intézkedést vezetnek be.

A szövetségesi hűséget sorolja előre az amerikai nagykövet

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:41
Kay Bailey Hutchison
Fotó: Alexey Vitvitsky / Sputnik
Valamennyi tagország elkötelezetten támogatja a NATO-t, és demokráciának számít, hiszen tartanak választásokat – így felelt Kay Bailey Hutchison nagykövet arra a riporteri kérdésre, hogy nem aggódik-e a magyar, a lengyel és a török kormány antidemokratikus volta miatt.
Az Egyesült Államok brüsszeli NATO-képviseletének vezetője annak alkalmából tartott meghívásos telefonos körtájékoztatót, hogy szerdán kétnapos tanácskozásra ülnek össze az atlanti szövetség védelmi miniszterei. Az egyik újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy nem tekinti-e a nagykövet jelentős veszélynek a NATO-ra nézve az antidemokratikus kormányokat, különösen Magyarországot, valamint egyre növekvő mértékben Lengyelországot és Törökországot.  Hutchison szerint “a demokrácia bizonyos részei” valóban “megváltoztak, módosultak, illetve különböző helyzetben vannak” a szövetségen belül. A NATO sohasem avatkozott be közvetlenül egyetlen ügyben sem, de “bátorítja a demokratikus értékek javítását”. Vannak különböző ügyek különböző országokban, és ez talán mindig így lesz – fogalmazott a nagykövet, és leszögezte, hogy az említett NATO-tagországok is demokráciák, tartanak választásokat, az emberek kinyilvánítják véleményüket. Az Egyesült Államok – tette hozzá – természetesen tanácsokkal látja el szövetségeseit, ha aggodalomra lát okot. Ezt kétoldalú alapon teszi, miként más országok is így cselekednek, és “nincs formális eljárás”. “Valamennyi szövetségesünk erősen támogatja a NATO-t, ez soha nem volt kérdéses” - hangsúlyozta Hutchison, és méltatta mind a NATO-küldetésekhez való hozzájárulást, mind pedig a pénzügyi és képességbeli hozzájárulást, ami a szövetség egységét és erejét adja.  “Nem minden tökéletes, de erős és egységes szövetség vagyunk, amely képes nyújtani azt a biztonsági ernyőt, ami a szövetség eredeti küldetése” - hangzott a nagykövet helyzetértékelése.  
Témák
NATO

Felpörgött a török tisztogatás: egyszerre adtak ki elfogatóparancsot 1112 ember ellen

Publikálás dátuma
2019.02.12. 10:39
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.
Elfogatóparancsot adtak ki kedden Törökország-szerte 1112 ember ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban áll a 2016. július 15-ei katonai puccskísérletért felelőssé tett gülenista hálózattal - jelentette a Habertürk tekintélyes török hírportál.
A gyanúsítottak a 2010-es rendőrbiztosi vizsga írásbeli fordulója előtt állítólag a "Gülen-mozgalom" tagjaiként hozzájutottak a kérdésekhez, és megosztották azokat a hálózat többi tagjával.

A keddi hatósági műveletnek a főváros, Ankara volt a központja, de az előállítások az ország 81 tartományából még további 75-re kiterjedtek. A puccskísérlet utáni első néhány naptól eltekintve a mostani az elmúlt két és fél év egyik legnagyobb őrizetbe vételi hulláma.

2016 óta szakadatlanul

A véget nem érő letartóztatások erősítik a gyanút, hogy az állítólagos puccs csupán ürügy az előre eltervezett megtorlásokra, az elnyomó rendszer létrehozására. Erdoğan a 2016-os puccskísérlet után példátlan leszámolásba kezdett vélt és valós ellenfeleivel. Már az elvetélt akció másnapján kész listákkal láttak hozzá a tisztogatáshoz a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban, a sajtóban – és mindenekelőtt a fegyveres testületeknél. Két év alatt 40 ezer katonát és 23 ezer rendőrt távolítottak el pozíciójukból, és a lendület nem hagy alább. Már csaknem 220 ezer embert, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe. Mintegy 17 ezer embert már elítéltek, nagyjából 14 ezren pedig még továbbra is előzetes letartóztatásban ülnek.
A vád általában az együttműködés a Gülen-mozgalommal. Az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a hatalomátvételi kísérlet állítólagos kitervelője, vagy másképp nézve, az Erdogan-rezsim Soros Györgye. Gülen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Ami viszont bizonyosan "felróható" neki, hogy számos török iskolát nyitottak a támogatásával.