Teljesítményalapú finanszírozásra van szükség a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), mert Magyarország a nemzetközi innovációs rangsorokban és a szabadalmak számát tekintve is lemaradásban van – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Az akadémiai kutatóintézetek beadott szabadalmainak száma igen elenyésző volt az elmúlt években, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kapnak az államtól – olvasható a közleményben, amely szerint a kormány arra hatalmazta fel az ITM-et, hogy tegye egységessé és hatékonnyá Magyarország teljes kutatás-fejlesztési rendszerét.
A Professzorok Batthyányi Köre által felvázolt és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által üdvözölt alapítványi struktúra olyan megoldást jelenthet, amelyben mind a kormány, mind az MTA köztestülete hatékony és független szakmai testületeknek adja át az irányítási jogokat – tették hozzá.
A minisztérium szerint az új működési elvek lefektetéséről még ezen a héten konstruktív párbeszéd kezdődhet. Az átalakítás semmilyen módon nem érinti az MTA köztestületét, annak működését és finanszírozását, az MTA zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
Mint írták, különösen hiteltelen, hogy „az éppen kampányoló ellenzéki pártok is beszálltak az MTA körüli hangulatkeltésbe, miközben az MTA-t egyedül a Gyurcsány-kormány akarta beszántani”. A közlemény felidézte, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006-ban azt mondta, „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni”.
Nem csak a fővárosban tüntettek
„Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!” – ezzel a felszólítással szerveztek tüntetést Budapesten az MTA épületéhez. A helyszínen körülbelül kétezer ember gyűlt össze, a demonstráció végén pedig a tüntetők élőlánccal vették körbe az épületet. Az eseményeket élőben követtük, a tüntetésről szóló tudósításunkat itt találja.
Kedden Magyarország kolozsvári főkonzulátusa előtt is tüntettek. Az MTI összefoglalója szerint a közösségi médiában meghirdetett, hivatalosan be nem jelentett „villámcsődületen” hozzávetőleg százan vettek részt, és a felhívásnak megfelelően sokan könyvvel a kezükben fejezték ki szolidaritásukat az MTA kutatóival.
Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalom szakos professzora újságíróknak elmondta: a néma tüntetésen való részvételével egyfelől az együttérzését szeretné kinyilvánítani a magyarországi kutatókkal, másfelől a tervezett átalakításokkal szembeni erős kritikának is szánja a tiltakozást.
Hozzátette: nem tartja jónak az MTA kutatási intézményrendszerének a tervezett átalakítását. Úgy vélte, nem jó elvenni a fiatalok kedvét attól, hogy Magyarországon maradjanak, és ott folytassák a kutatásaikat. Rossznak tartotta, hogy a kutatói társadalom elkeseredett, rosszkedvű, és értelmetlennek látja, hogy más körülmények között kezdje újra a munkát.
A tüntetésen elsősorban kolozsvári magyar egyetemi oktatók, kutatók vettek részt.
Szegeden a hallgatók szerveztek szolidaritási akciót, 19 órakor pedig gyertyagyújtás volt a Szegedi Akadémiai Bizottság székházánál.
Debrecenben az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai tartottak demonstrációt az intézmény épülete előtt. Határozottan kérik, hogy az állam a tudományos kutatást övező szakmai döntéseket bízza a terület szakértőire: a tudósokra és a Magyar Tudományos Akadémiára. A Lendület-csoportok vezetőinek kérésével összhangban azt is kérik, hogy függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát, állítsák helyre az MTA intézetek finanszírozását.
