A német kormánypárt szerint a határ lezárása is mérlegelhető egy újabb menekültválság esetén

Publikálás dátuma
2019.02.12 16:44
Képünk illusztráció
Ezt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer nyilatkozta a minap. Hozzátette ugyanakkor, a határ lezárása csakis "ultima ratio", azaz legvégső megoldási kísérlet lehet.
Akár Németország határának lezárását is mérlegelni lehet egy újabb menekültügyi válsághelyzet esetén a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint - írja német hírportálok keddi jelentései alapján az MTI. A CDU elnöke az ARD országos köztelevíziónak elmondta, a migráció kérdéseiről tartott úgynevezett műhelytanácskozáson arra a megállapításra jutottak, hogy
egy újabb, a 2015-öshöz hasonló menekülthullám érkezésekor a határ lezárása "nagyon is egy elképzelhető" lehet, de csakis mint "ultima ratio", vagyis legvégső megoldási kísérlet.
Azonban most már más a helyzet, egy újabb menekülthullámot az Európai Unióval (EU) szomszédos országokkal együttműködve is lehetne csillapítani, ami Angela Merkel kancellár, a CDU előző elnöke tárgyalásainak eredménye - fejtette ki Annegret Kramp Karrenbauer.
Hozzátette: a tanácskozáson azt is rögzítették, hogy ki kell építeni egy úgynevezett migrációs monitoring rendszert, amely időben figyelmeztetne a hullámok megindulásával fenyegető helyzetekre. Egy ilyen rendszer révén "nem történne meg mindaz, amit 2015-ben átéltünk", azaz nem fordulna elő, hogy a tavasszal készített előrejelzésekhez képest nagyságrendekkel több menedékkérő érkezik nyáron és az ősz elején.
Az EU külső határának védelmét is erősíteni kell, mert "meg akarjuk őrizni Schengent", az állandó belső határőrizet nélküli EU-s övezetet.
Ez azonban "csak akkor lehetséges, ha valóban kiteljesítjük és tökéletesítjük a határvédelmet" az EU külső határán - mondta a CDU elnöke az ARD hétfőn késő este sugárzott híradójában. Hangsúlyozta, hogy a migrációnak több formája van, így nemcsak az EU-n kívüli térségekből származó menedékkérők érkeznek Németországba, hanem "EU-s belső migránsok", az EU-s társállamokból származó bevándorlók is.
A 2015-2017 közötti időszakban 2,5 millióan érkeztek a társországokból. Körükben is mutatkoznak "integrációs problémák", és előfordul "visszaélés a szociális juttatásokkal."
Ezért a döntéshozóknak a monitoring révén "teljes képet" kell kapniuk arról, hogy honnan és mennyien igyekeznek Németország felé - mondta a CDU elnöke.
Frissítve: 2019.02.12 16:45

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.