Koncepciós per miatt kerülhet évekre börtönbe a legnagyobb fehérorosz független híroldal főszerkesztője

Publikálás dátuma
2019.02.12 18:27
Marina Zolotova
Fotó: AFP/ Sergei GAPON
Minél többet tudni az ügyről a jogvédők szerint, annál furcsább, hogy a bíróság elé kerülhetett.
Bíróság elé állt kedden Fehéroroszország legnagyobb független híroldalának főszerkesztője. Marina Zolotovát augusztusban tartóztatták le, írja a Yahoo News, 20 munkatársával együtt. Egy állami hírügynökség belsős jelszavának jogosulatlan használatával vádolták őket. Akkor mindannyiukat elengedték végül, miután bírságot fizettek.
Ám Zolotovát ismét bíróság elé idézték. Most "hivatali tétlenség" a vád, vagyis azért kell felelnie, mert nem akadályozta meg az állítólagosan elkövetett korábbi bűnt. Aminek elkövetését egyébként nem ismerte el. A főszerkesztő úgy nyilatkozott, az ügyeket kifejezetten a napi milliós látogatottságú oldal ellehetetlenítésére "tervezték". Mint fogalmazott,
"elképesztő, hogy a 21. század Fehéroroszországában egy internetes oldal főszerkesztőjének egy olyan jelszó miatt kell bíróság elé állnia, amit nem használt".
Zolotova akár öt év börtönbüntetést is kaphat, ha bűnösnek mondja ki a bíróság. Minél többet tudni az ügyről, annál tisztábbak annak politikai felhangjai, nyilatkozta a Human Constanta jogvédő szervezet jogásza, Alexei Kazlyuk. Szerinte amennyi furcsaság van az ügyben, különös, hogy az egyáltalán tárgyalásig jutott. Ő úgy találta, a szóban forgó jelszavakhoz - és azok által a BeITA ügynökség profiljaihoz - elméletileg bárki hozzáfért, és nagyon sokan használták őket.
Az ügy kapcsán két napig fogva tartották a német Deutsche Welle híroldalnak dolgozó Paulyuk Bykowskit is, lakását pedig átkutatták.
2017-ben a rezsim elleni tüntetéshullám söpört végig az Európa utolsó diktatúrájának is tartott országon. A Szovjetunió felbomlása óta regnáló Lukasenka kormányzata ekkor kezdett leszámolni a független sajtóval. A sajtószabadságot nézve a Riporterek Határok Nélkül tavalyi jelentése szerint a vizsgált 180 országból a 155. helyen áll Belorusszia.

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.