Budapesti repülőjáratok sem indulnak szerdán a belga országos sztrájk miatt

Publikálás dátuma
2019.02.12 18:00
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A Wizz Air és a Brussels Airlines járatait érinti a törlés, pontosabban a halasztás: a Wizz Air érintett gépei szerda este helyett csütörtök reggel szállnak majd fel.
Törölte szerdai brüsszeli járatait a Brussels Airlines és a Wizz Air, mivel országos sztrájkot tartanak Belgiumban. A Wizz Air MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a Brüsszelbe közlekedő, W6 2283A számú járat szerda 18.45 helyett másnap reggel 6.00-kor indul, a Brüsszelből Budapestre érkező W6 2284A számú járat pedig szerda 21.25 helyett szintén másnap, csütörtök reggel 8.40-kor szállhat fel. A Budapest Airport járatinformációs rendszere szerint nem közlekednek majd a Brussels Airlines járatai sem, mindhárom budapesti járatot törölték.

A legnagyobb belga szakszervezetek által bejelentett munkabeszüntetés más szektorokra is kiterjed február 13-án, egyebek mellett a közhivatalokra, a rendőrségre, a kórházakra, a tömegközlekedésre és a postára is.
2019.02.12 18:00

Takács Krisztián lett Korlát új polgármestere

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:34
Illusztráció
Fotó: Népszava/
Négy független jelölt közül Takács Krisztián nyerte el a polgármesteri tisztséget a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korlát községben vasárnap tartott időközi választáson - közölte Szatmári Fruzsina aljegyző.
Tájékoztatása szerint a választási névjegyzékben szereplő 241 lakos közül 204-en voksoltak, három szavazat érvénytelen volt. Takács Krisztián 107, Horváth Elemér 54, Lukács Máté 21, míg Báder József 19 voksot kapott. Az időközi választást azért írták ki, mert a község korábbi polgármestere, Hriczu Imre (független) lemondott posztjáról. 

Mekényesen és Bakonyszentivánon is a posztért egyedüliként induló független jelölt nyert

  • Schild Róbertet 45-vokssal választották meg, egy szavazat érvénytelen volt. Mekényes választási névjegyzékében 250-en szerepeltek. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert a község korábbi független polgármestere, Major Ottó novemberben lemondott.
  • Frum Istvánt választották a Veszprém megyei település első emberévé. A 183 választásra jogosult polgár közül 71 járult a szavazóurnához. Egy szavazat érvénytelen volt. Bakonyszentivánon azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a település korábbi polgármestere, Karvas János - aki szintén függetlenként töltötte be a tisztséget - novemberben elhunyt.
Szerző
2019.02.17 21:34

Rendkívüli állapot: Trump kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát

Publikálás dátuma
2019.02.17 21:09
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ BRENDAN SMIALOWSKI
Az amerikai elnök tanácsadója leszögezte, hogy Trump meg fogja védeni a döntést.
Donald Trump amerikai elnök kész megvétózni a szövetségi parlament határozatát, ha ebben a törvényhozók elutasítják a pénteken bejelentett rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója vasárnap a Fox televíziónak adott interjújában. Az amerikai elnök pénteken aláírta a kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt aztán rendkívüli állapotot hirdetett ki Donald Trump annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse a mexikói határra ígért fal megépítéséhez szükséges pénzt.
„Teljesen nyilvánvaló, hogy az elnök meg fogja védeni a rendkívüli állapotról szóló döntést”
– fogalmazott Miller.
A műsorvezető kérdésére hozzátette, hogy az elnök válaszát „előre borítékolja”. A főtanácsadó azzal érvelt, hogy az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen.
„Ez fenyegetés országunkra nézve, és ha az elnök nem tudja megvédeni az országot, akkor nem tesz eleget a hivatali esküjében vállalt alkotmányos kötelezettségének”
– mondta.
Utalt arra, hogy az illegális migráció miatt évente amerikaiak ezrei vesztik életüket. Miller azonban Chris Wallace műsorvezető nógatására nem tudott példát mondani arra, hogy amerikai elnök azért hirdetett volna rendkívüli állapotot, hogy így jusson pénzhez, amelyet a kongresszus nem szavazott meg. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, vasárnap egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első perkeresetet pénteken este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és a Határmenti Audubon Társaság nevű civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Gavin Newsom, Kalifornia demokrata párti kormányzója szintén pénteken jelezte, hogy a déli állam pert indít a rendkívüli állapot miatt. Xavier Becerra, Kalifornia igazságügyi minisztere vasárnap az ABC televíziónak adott interjújában közölte: nagyon rövid időn belül benyújtják a keresetüket egy szövetségi bíróságnál.
„Felkészültünk erre, tudtuk, hogy valami ilyesmi fog történni, és a velünk egyetértő más tagállamokkal együtt készen állunk a perre”
– fogalmazott Becerra, aki korábban demokrata párti képviselő volt a washingtoni képviselőházban.
Azt mondta, más tagállamokkal együtt arra várnak, hogy megtudják, mely szövetségi programokat nyirbálnak meg annak érdekében, hogy a pénzt átcsoportosítsák a falépítésre és ezzel milyen károk érhetik az adott államokat. Patrick Shanahan, a Pentagon (védelmi minisztérium) ügyvezető minisztere újságírókkal közölte, hogy egyelőre nem döntött arról, vajon az amerikai–mexikói határon építendő fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban azt mondta: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt.
Szerző
2019.02.17 21:09