Simicskó: az ellenség a közönségi oldalakon szervezkedik

Publikálás dátuma
2019.02.13. 07:46
Hazafiasan felkészített, lövészetben is jártas diákokat képezne a kormány. A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock
A honismeret magában kevés, külön fel kell hívni a kisiskolások figyelmét a nemzeti értékekre,– véli Simicskó István. Az sem árt, ha a gyerek idejekorán megtanul lőni, és felismerni az „ellenség” ármánykodását.
 Két tárcaközi munkacsoport dolgozik a hazafias és honvédelmi nevelés kidolgozásán – mondta az újra kormánypártosított Magyar Nemzetnek Simicskó István kormánybiztos. 
 Ami a hazafias szellemet illeti, a korábbi honvédelmi miniszter szerint az általános iskolában elsősorban a történelem tantárgyon, a nép- és honismeret-, illetve az osztályfőnöki órákon „hívnák fel a gyerekek figyelmét nemzeti értékeinkre”, vagyis a képzés illeszkedne a Nemzeti Alaptantervbe. A középiskolában pedig amúgy is tárgy a honvédelmi alapismeret, ennek keretében lehet foglalkozni a hazafias neveléssel - fejtegette Simicskó.
A kormánybiztos szerint tehát hazafias nevelés nem választás kérdése – ráadásul nem is a szülők, hanem az iskola, még inkább az iskoláknak diktáló kormány feladata. Ha ez nem lenne elég ijesztő, Simicskó homályosan, de egy arctalan, név nélküli ellenséget is sejtetett beszámolójában. Mint fogalmazott, a hazafias nevelésnek különösen nagy súlyt ad negyedik generációs hadviselés részeként jelentkező információs háború kockázata  
„...ez az ellenség a lakosság tudatára, lelkiállapotára okos hálózati eszközök segítségével nyomást gyakorol. Közösségi oldalakon toboroznak, félrevezetnek, destabilizálnak, irányított káoszt idéznek elő” – sorolta fel a vélt veszélyeket, amikre szerinte a kidolgozás alatt álló hazafias, illetve honvédelmi nevelési program is választ ad.
Simicskó tehát úgy beszél, mintha háború lenne, miközben Magyarország jelenleg nem áll hadban. 
Mondathasználata, jelzői miatt viszont az arctalan ellenségbe könnyű belelátni az ellenzéket vagy a kormánykritikus civileket, akik – mit ad Isten – szintén a közösségi médiát használják tüntetések szervezésére.

A kormánybiztos hozzátette, hogy egy másik tárcaközi munkacsoport a Honvédelmi Sportközpontok hálózatának kialakításán dolgozik. A járásonként épülő központok technikai és küzdősportoknak, illetve a sportlövészetnek adnak helyet. Az első ütemben negyven területileg illetékes önkormányzattal tárgyaltunk, a szükséges összközműves telkeket már ki is jelölték. Tizenhat önkormányzattal már leszerződtünk.A tervek szerint februárban kiírják a típustervek alapján épülő sportközpontok kivitelezői közbeszerzéseit. Tavasszal alapkőletételek lesznek, célunk, hogy a ciklus végére minden járásban elkészüljenek a sportközpontok -mondta Simicskó István. Ha tehát minden a kormányzati tervek szerint alakul,  hazafias nevelés során kiokosított, az ellenséget már Facebook-megosztása és félrevezető bejegyzései alapján felismerő diák hamarosan lőni is megtanul majd.
Szerző

Orbán családvédelmi hét pontja: parlamenti bejelentés a T. Házon kívül

Publikálás dátuma
2019.02.13. 07:10
A bejelentéssel megpróbálják a tematizálóképességet is visszavenni az ellenzéktől
Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Régóta tervezett volt Orbán Viktor miniszterelnök hétpontos ígéretcunamija, ugyanis amikor a kabinet tavaly elindította a nemzeti konzultációt, már tudták, hogy a kormányzati megfejtés februárban érkezik majd – értett egyet lapunk kérdésére három szakértő is.
Reiner Rolandot, az Integrity Lab alapító-elemzőjét, Kiss Ambrust a Policy Agenda ügyvezetőjét és Szentpéteri Nagy Richard politológust a kormányfő hétvégi évértékelőjéről kérdeztük, amelyben a szokásos sorosozás mellett helyet kapott az ellenzéken való élcelődés, valamint a hétpontos családvédelmi akcióterv is. Reiner szerint a Fidesz a következő hónapokban a negatív migrációs üzenet mellett erősen pozitív üzenetcsomaggal is akar kampányolni. Szentpéteri Nagy ennél is egyértelműbben fogalmazott, szerinte paradigmaváltás történt. – Az első ciklus végén Orbán kitalálta a rezsicsökkentést, a másodikban a "migráncsok" problémáival volt elfoglalva, most pedig, mivel csak nem jönnek a menekültek, következik a családok védelme. Ezt fogja erőltetni a kormányfő négy évig, most ebben látja a csodafegyvert – vélekedett Szentpéteri Nagy. Kiss Ambrus is úgy vélte, hogy nem a rabszolgatörvény miatt hirtelen előrántott kommunikációs panelról van szó, bár – tette hozzá – a mostani miniszterelnöki bejelentéssel megpróbálják a tematizálóképességet is visszavenni az ellenzéktől.
Itt érdemes megemlíteni: fontos elem és változás a korábbiakhoz és a várakozásokhoz képest, hogy kisebb súllyal szerepelt a migráció és lényegesen nagyobbal a hazai ellenzék kérdése. – A Fidesz érezhetően tart attól, hogy a jobboldali és balközép ellenzéki pártok – és ezen pártok szavazói – között tovább erősödik az átjárás, ami felboríthatja a centrális erőtér logikáját – magyarázta Reiner Roland. Ez különösen az őszi önkormányzati választáson lehet veszélyes a Fidesz számára, hiszen a szakértő szerint Budapesten már 2018 áprilisában is jelentős átszavazás volt. Továbbá – folytatta Reiner – a vidéki megyei jogú, nagyvárosi szinten sokkal könnyebben létrejöhetnek helyi szintű együttműködések, a helyben egymást ismerő ellenzéki politikusok között. Ami a beszéd legnagyobb érdeklődésre számot tartó demográfiai részét illeti, Reiner szerint érdekes, hogy egy elvileg visszatekintésről szóló évértékelés tulajdonképpen egy hosszú programbemutató szakpolitikai részben csúcsosodott ki. Ennek a szakértő szerint sokkal inkább a parlamentben lett volna a helye. Szentpéteri Nagy Richard megmagyarázta a helyzetet: a politológus úgy vélte a kormányfő talán nem merte elmondta a T. Ház falai között a beszédét, ugyanis ő sem tudja, hogy az ellenzék milyen akciókkal készül a mostani ülésszakra. Felvetettük a szakértőknek, hogy a mostani intézkedések főképp a fiatalokat célozzák, pont azt a célcsoportot, ahol a kormánypárt a leggyengébb. – Orbán imádja az innovatív ötleteket, a kormánypárti agytröszt százával veszi fel pont emiatt a fiatal elemzőket. Nyilván tőlük jött ez a sugallat, ugyanis ők csak azért dolgoznak, hogy a miniszterelnöknek egy kicsit mindig jobb legyen – vélekedett Szentpéteri Nagy. Kiss Ambrus szerint a mostani bejelentések hatására nem lesznek azonnal fideszes szavazók a fiatalok, ugyanis „a hitelekkel mindig az a probléma, hogy egyszer ezeket vissza is kell fizetni”. Reiner Roland szerint is ez a gond. – Az eladósodásról való félelem még mindig aktív, így kérdéses, hogy a megtakarítás-központú lakástakarék-pénztári megoldással, a továbbra is kölcsönközpontú megoldásokat mennyire merik majd vállalni a magyar családok – mondta.
Szerző

Nincs közmunkás, nincs savanyítás - végüket járják a községi cégek

Publikálás dátuma
2019.02.13. 06:00
Felcímkézett üvegekben sorakoznak a termékek a raktárban, de az utánpótlás egyre kétségesebb
Fotó: RADÓ FERENC
Bajban vannak azok a falvak, ahol a közmunkások hasznos foglalkoztatása miatt vállalkozni kezdett az önkormányzat: az embereket mára felszívta a piac, így községi cégek sora halódik.
– Több tízmilliót költöttünk rá, most mégis be kellett zárnunk – mondta az alsóbogáti betonlap- és viacolor-gyártó üzemről a település polgármestere, Süle Tibor. – Nem maradt ember, aki dolgozzon. A valamivel több, mint kétszáz lakosú somogyi zsákfalu húsz kilométerre fekszik Kaposvártól, s bár ez elvileg nem nagy távolság, a gazdaságilag nem túl erős somogyi megyeszékhely mégsem tudta felszívni a helyi munkaerőt. Mivel a munkanélküliség aránya a csúcsidőkben húsz százalék körül járt, a közmunkaprogram beindulásával az önkormányzat belátta, ennyi embert nem lehet árokpart-tisztításra és utcasepregetésre beállítani, így fejlesztésekbe kezdett. Pályázatokból létrehozták az üzemet, ahol a férfiak kaptak értelmes munkát, az asszonyok pedig a település földjein dolgozhattak, fóliasátraztak, a termést nagy részét pedig le is savanyították.
– Volt, hogy 26 embernek kellett munkát adnom – folytatta Süle Tibor. – De még egy éve is 17-en voltak a programban. Most tíz emberrel számolhatok, a többieknek sikerült elhelyezkedniük a versenyszférában. Miközben beszélgettünk, a faluvezető megmutatta a savanyítót és a raktárt, ahol hordókban és felcímkézett üvegekben sorakoztak a falu termékei. Molnárné Farkas Tünde éppen pakolt, az előbb szolgált ki egy vásárlót. Az épületből kiszűrődő káposztaillat két férfit csalt az ajtóhoz, tavaly ilyenkor még betonlapot gyártottak, most már csak pakolnak. A községháza mögötti területen halmokban állt az alapanyag, egyelőre nem tudni, mikor indulhat újra a gyártás.
– Ha véletlenül lesz új emberem – tárta szét a kezét a polgármester. – De erre egyelőre nem sok esélyt látok.
Az országos munkaerőhiány ugyanis azokat is felszívja, akik eddig nem kellettek a cégeknek. Alsóbogátról sokan Németországba vagy Ausztriába mentek dolgozni, mások Győrbe vagy Székesfehérvárra, de már a kaposvári cégeknek sem tűnik olyan messzinek a falu.
– Annak örülök, hogy a többség el tudott helyezkedni, hiszen végre normális pénzt keresnek, nem 54 ezer forintot – jegyezte meg a polgármester. – Viszont a falu sokat veszít. Nincs elegendő ember, a betonlapgyárat már bezártuk, és gazdálkodni is csak kisebb területen tudunk, így persze a savanyítóba is kevesebb jut. Pedig erre is több tízmilliót áldoztunk éveken át, mire létrehoztuk a rendszert. A somogyi falu problémája messze nem egyedi, ugyanis akkora a munkaerőhiány, hogy a munkáltatók tényleg nem válogathatnak, így az eddig alulképzettnek számítók is jelentős eséllyel találnak állást. Ami azt jelenti, a közmunkaprogramban egyre kevesebben dolgoznak, pedig a kistelepüléseknek égetően szükségük lenne a közmunkásokra. Az önkormányzatok ugyanis már nem kapnak pénzt településgondnokra, hiszen az állam elgondolása szerint annak feladatait a közmunkások is el tudják végezni. A közmunka-programban nemcsak a munkást, de az eszközöket, alapanyagokat is finanszírozta a központi büdzsé, s a települések így tudtak fejleszteni: a járdát, a csatornát a közmunkások építették, ők parkosítottak. Miután a közmunkások jelentős része talált munkát a versenyszférában, az önkormányzatok ott maradtak munkáskezek nélkül. És ami még rosszabb számukra: pénz nélkül. Hiszen ha nincs közmunkás, vagy legalábbis kevesebb, akkor a támogatás is csökken. És akkor már nem jut az apróbb fejlesztésekre. Az előrelátó települések éppen ezért már évekkel ezelőtt megpróbáltak valamilyen, a piacon is életképes termelőtevékenységbe belevágni, ám a mind kevesebb közmunkás miatt sok helyen lehúzhatják a rolót. Még úgy is, hogy megpróbáltak „importálni” közmunkást. Mint Alsóbogáton, ahol a környező falvakból vettek át munkanélkülieket. Hallani azonban ennél keményebb esetekről is, amikor a polgármester kvázi zsarolással kényszeríti maradásra főleg a képzettebb közmunkásokat. Például egy kőművest úgy vesz rá, hogy maradjon a közfoglalkoztatásban, hogy belebegteti neki, távozás esetén a felesége sem kap közmunkát. És ezen csak az önkormányzatok finanszírozásának megváltoztatásával lehetne változtatni.
– Ha nem lennének közmunkások, minden kistelepülést azonnal felverne a gaz és elborítana a szemét – jegyezte meg Varga András, Várda polgármestere. A félezres somogyi faluban is komoly gondot okoz a közmunkások számának csökkenése: az eddig 27-28 helyett az idén jó, ha 12-en lesznek . – Ami komoly probléma, a szakmunkások számának csökkenése – jelentette ki Varga András. – A falunak ugyanis van egy építőbrigádja, főleg asztalosmunkákat végeznek. Az Országos Közmunka-kiállításon a termékeink, padok, asztalok, virágládák, szemetesek elismerő oklevélben részesültek, a díszített buszváróinkat pedig több település is megvette. Csakhogy egyre kevesebb a szakember, pedig az asztalos- és lakatosmunkákhoz nem elég a betanított munkás. A polgármester hozzátette, egyetlen szerencséjük, hogy nem mindig találkozik a piac és a szakemberek igénye, így néhány szakmunkásuknak – főleg, akik családi gazdaságban is dolgoznak – megfelel a közmunka. De így is komoly kihívás elé néz a falu, hiszen kevesebb, mint a fele emberrel kell megoldani a feladatokat.
Hasonlóképpen vélekedett Süle Tibor is, aki szerint a közmunka-program kivezetésével nehéz helyzetbe kerülnek a kistelepülések, főleg azok, melyek próbáltak értékteremtő beruházásokat megvalósítani.
– A két beruházásunkra elment az évek alatt több mint százmillió forint – mondta. – Gazdasági szempontból is értékelhető projekteket hoztunk létre, de a falunak nincs tőkéje, hogy saját erőből működtesse őket. A piac eddig igazolta, van helye a termékeinknek, de nemhogy bővíteni nem tudunk, vissza kell lépnünk. Ezen pedig csak az állam tudna segíteni: meg kellene vizsgálni, hol, mit érdemes megtartani, s ezekre a helyekre pénzt adni, valamint jogszabályilag lehetővé tenni, hogy egy önkormányzat is kiléphessen a piacra a termékeivel. Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég lenne olyan jogosítvány, mint az őstermelőknek. Mert így, állami segítség nélkül, s törvényileg leszabályozva az elmúlt években a közmunkába ölt sok tízmilliárd forint nagy része kidobott pénz. Ahol beindulta valamilyen termelés, ott töredékéből lehetne tovább működtetni. És ha lenne helyben normális munka, akkor nem költöznének el annyian a kistelepülésekről.
Szerző
Témák
közmunka Somogy
Frissítve: 2019.02.13. 06:12