A válság előtti szintre csökkent a menedékkérelmek száma az EU-ban

Tavaly mintegy 635 ezren kértek menedéket az Európai Unió 28 tagállamában, illetve Svájcban, Norvégiában és Izlandon. A legtöbbjük továbbra is szíriai, őket az afgánok és az irakiak követik.

Tovább csökkent a benyújtott menedékkérelmek száma tavaly az Európai Unióban, és immár nagyjából megfelel a menekült- és migrációs válság kezdete előtti, 2014-es szintnek - írja az MTI az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) szerdán közzétett éves jelentésére hivatkozva.

Az ügynökség arról számolt be, hogy 2018-ban 634 700-an kértek nemzetközi védelmet az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban, ami 10 százalékos csökkenés a 44 százalékos visszaesést produkáló megelőző évhez képest, és már megfelel a 2015-ös menekülthullám előtti szintnek.

2015-ben és 2016-ban még minden negyedik menedékkérő szíriai volt. Legnagyobb mértékben a kolumbiai, venezuelai, georgiai, palesztin és török kérelmezők száma nőtt 2017-hez képest. A menedékkérelmet benyújtok csaknem ötöde olyan országokból érkezett, amelyek állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére.

Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 593 500 elsőfokú beadvány mintegy 34 százalékát bírálták el pozitívan, ez 6 százalékpontos visszaesést jelent. A legnagyobb elismerési arányt a szíriaiak, a jemeniek és az eritreaiak, a legalacsonyabbat pedig a grúzok és a gambiaiak körében jegyezték fel. Az elsőfokú határozatra váró függő ügyek száma 2018 végére 448 ezerre csökkent. Ez 2016 őszén még meghaladta az egymilliót.