Nem csillapul a sztrájkhullám: drámai a helyzet Miskolcon

Publikálás dátuma
2019.02.13 21:00

Fotó: Google StreetView
Megszakadtak a bértárgyalások a miskolci SEGA Hungary Kft.-nél, ezért szerda délutántól sztrájkot hirdetett a szakszervezet.
Puskaporos hangulat alakult ki a sztrájk kezdetekor a Miskolci SEGA Hungary Kft. üzemében. Mint Janik Tamás, az Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) elnöke fogalmazott: a helyzet drámai, időnként lincshangulat alakult ki a megalázó körülmények miatt. A dolgozókat beterelték egy raklapokkal körülvett területre, ahol se ülőalkalmatosságot, se asztalt nem biztosítottak. A munkáltató a sztrájk kezdete előtt egy 20 pontos listát adott át a sztrájkbizottságnak, amiből legalább 10 ellenkezik a sztrájktörvénnyel – mondja jogérzékére hivatkozva az ÉTMOSZ vezetője. A szakszervezet jogászainak első útja reggel a bíróságra vezet, ahol panaszt tesznek az embertelen bánásmód és a sztrájktörvény megsértése miatt - tette hozzá. Például nem vihettek be a munkahelyre se hangosítóeszköz, se mást, csupán a sztrájkmellény viselését engedélyezték. Tárgyalni akartak a sérelmeikről, ám a munkáltatót képviselő személyek azt mondták erre nincsenek felhatalmazva. Végül legalább székeket hoztak, a nők így le tudtak ülni, a többieknek a földre ülve vagy feküdve kell kibírniuk a 12 órás műszak végéig. A sztrájk este hat órakor kezdődött, ekkor 50-60-an voltak a gyűlés körbekerített helyszínén, a résztvevők számát a műszakban levő fizikai állomány 10-20 százaléka közé tette a szakszervezeti vezető. A raktár teljesen leállt, de mivel körbe vannak véve, nem látják a gyárat - panaszolta, azt azonban hallani, hogy egyes üzemrészek működnek.
A sztrájkolók nagyon elszántak és kitartanak a végsőkig
- tette hozzá Janik Tamás.
Mintegy 2500 munkavállaló nevében hirdetett általános sztrájkot a Életre Tervezett Munkavállalók Országos Szakszervezete (ÉTMOSz) a miskolci SEGA Hungary Kft.-ben. A Starters, E-Components Generators (SEG) kínai vállalat vásárolta fel több országban a Bosch generátor üzletágát, s így került hozzájuk a miskolci üzem is. Az autóipari beszállító cég vezetői egyelőre nem mutatnak hajlandóságot a szakszervezet, illetve a sztrájkbizottság követeléseinek teljesítésére – nyilatkozta korábban a Népszavának Janik Tamás, az ÉTMOSZ elnöke. Pedig az ugyancsak miskolci Robert Bosch Energy&Body Systems Kft.-vel, illetve annak hatvani üzemében is sztrájk nélkül is sikerült megállapodniuk a dolgozóknak az idei 14,5 százalékos béremelésről. (Az ÉTMOSZ alapvetően a Bosch-cégeknél működik, de a tulajdonosváltás után is maradtak a SEGA-nál.)  A munkavállalók nevében a szakszervezet egyebek mellett 12,5 százalékos béremelést, de minimum 200 forintos órabér emelést követel a szellemi és fizikai dolgozók számára egyaránt. Emellett a munkába járás költségeinek teljes megtérítését, és más juttatások felemelését, rendezését szeretnék elérni – ismertette a követeléseket Janik Tamás. A bértárgyalások januárban kezdődtek. Eleinte úgy tűnt, az egyeztetések hatékonyak, a szakszervezet minden forduló előtt felmérte a tagság igényeit és annak alapján állította össze, illetve módosította a javaslatait. A munkáltató eleinte ezekre reagálva a saját verziójával ült le a tárgyalóasztalhoz. A legfontosabb követelésekben azonban nem sikerült megállapodni, és a vállalat vezetői néhány megbeszélés után közölték a szakszervezet képviselőivel, hogy az általuk ajánlott összegnél nem adnak többet, mert a vállalat idei tervében ezekre a célokra nincs több pénz. A munkáltató közölte, lezárja a tárgyalásokat és egy oldalúan kihirdeti az idei új munkaszerződéseket. Erre válaszul a szakszervezet bejelentette, hogy kollektív munkaügyi vitát kezdeményez. Ettől azonban a cég vezetői elzárkóztak arra hivatkozva, hogy a konzultációk során már mindent megismertettek a dolgozókat képviselő tárgyalókkal. Ez a szakszervezeti elnök szerint egyébként törvénysértő. Emiatt egy hete már tartottak a miskolci gyárban egy 2 órás figyelmeztető sztrájkot, amit a szervezők sikeresnek értékeltek. Janik elmondta, azt javasolták, akiknek a jelenleginél kedvezőbb szerződést ajánlottak, fogadja el, aki viszont elégedetlen a vállalat ajánlatával, az ne írja alá. A munkáltató szerdán levélben jelezte a dolgozóknak, hogy a munkavállalók 98 százaléka aláírta az új munkaszerződését. Ezt a szakszervezet nem tartja mérvadónak, hiszen tavaly a hatvani Robert Bosch üzemben a munkaszerződések aláírását követően sztrájkoltak a dolgozók, és a vállalat új szerződést kötött a munkavállalókkal. A szakszervezet online kérdőívet küldött a dolgozóknak, akik névvel és azonosító számmal szavazhattak a sztrájktól. A nagy többség elutasította a cég ajánlatát és hajlandók részt venni a sztrájkban. Miután kedd este letelt a kollektív munkaügyi vitára meghatározott 7 nap, ezért a sztrájkbizottság a szerdán este kezdődő és a bérmegállapodásig tartó határozatlan idejű munkabeszüntetésről döntött – közölte az ÉTMOSZ elnöke. A szakszervezet bejelentését követően a vállalat vezetősége válságstábot hívott össze a kialakult helyzet miatt.

Tesco: Munkabeszüntetés és bértárgyalás

Végéhez közeledhet a Tesco áruházlánc és a helyi szakszervezetek között hosszú ideje tartó bértárgyalás. Legalábbis erre enged következtetni a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetétől származó értesülésünk, amely szerint csütörtökön délelőtt az érdekvédők és a menedzsment közös közleményt ad ki a bértárgyalásokról. Szerdai állapot szerint még nem értek el eredményt a Tesco győri bérszámfejtői, akik hat napja sztrájkolnak, mert elégedetlenek a részleg munkájának Budapestre telepítése miatt nekik felkínált végkielégítéssel és egyéb juttatásokkal. A győriek többek között a felmondási időre a havi fizetésük másfél-kétszeresét követelik, mert érvelésük szerint a napi munkájuk mellett az új budapesti központ dolgozóit is be kell tanítaniuk. A bértárgyalások is lassan haladtak előre a kiskereskedelmi láncnál. A legutóbbi, hétfői fordulón a menedzsment még elzárkózott a dolgozók által kért kétszámjegyű béremeléstől. 

Frissítve: 2019.02.14 16:07

Reménysugár a devizásoknak

Publikálás dátuma
2019.03.19 20:14

Fotó: Népszava
A legfrissebb uniós bírósági döntés nyomán ismét felcsillant a halvány esély hiteleseknek az árfolyamkockázat viselésével okozott veszteségek elszámolására.
A bajok forrása a 2014-es devizahiteles törvények és jogegységi döntések, amelyek - sokak szerint - jogtalanul az adósokkal fizettetik meg az árfolyamkockázat viseléséből adódó veszteséget, ugyanis a szerződéseket tisztességtelen feltételekre hivatkozva sem lehetett semmissé tenni - vélik a hitelkárosultak. Márpedig az Európai Unió Bírósága (EUB) a C-118/17 számú, Dunai Zsuzsanna kontra ERSTE Bank Hungary Zrt. ügyben hozott ítéletének mottója szerint a szerződésnek megsemmisíthetőnek kell lennie, amennyiben az a tisztességtelen szerződési feltétel nélkül nem teljesíthető. Így az uniós joggal nem összeegyeztethetők azok a magyar jogszabályok, amelyek kizárják az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződés visszamenőleges hatályú megsemmisítését - mondta ki az EUB, konkrétan nevesítve az elhíresült devizahiteles törvényeket. Az ítélet egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárásban született, melyet 2016-ban a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) kezdeményezett, és ennek nyomán Szepesházi Péter - akkor még - bíró indította el az eljárást egy konkrét ügyben. Ezek után ismét a magyar bíróságok térfelén pattog a labda. Lázár Dénes ügyvéd, aki az egyesület egyik alapítójaként több ügyben képviselte a devizahitelesek érdekeit az EUB-nál Strasbourgban, az ítélet kapcsán emlékeztetett arra, hogy a Kúria és az Országgyűlés úgy próbálta megvédeni a bankokat a semmisség jogkövetkezményétől, hogy visszamenőleges hatállyal módosították a deviza-hitelszerződések tartalmát. Tehát a szerződésekből törölték az árfolyamrésre (költségre) vonatkozó rendelkezéseket. A bankok ennek alapján visszafizették az adósoknak az árfolyamrésből adódó költséget, de mentesültek attól a kötelezettségüktől, hogy kártérítést fizessenek az adósoknak az árfolyamkockázat áthárításával okozott veszteségek miatt. A bankoknak ezért kártalanítaniuk kell a devizahiteleseket az árfolyamkockázat okozta veszteségért - vonta le a következtetést a PITEE az Európai Unió Bíróság döntéséből. Az EUB elfogadhatónak tartja, hogy a magyar bíróságok kijavítják a devizahitel-szerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont nem tartja elfogadhatónk azt, hogy a kijavítás (és érvényben tartás) azt eredményezi, hogy a devizahitelesek viselik az árfolyamkockázat következményeit. Ezért kötelezik a magyar bíróságokat arra, hogy devizahitel-szerződéseknek azokat a rendelkezéseit ne tartsák érvényben, amelyek a fogyasztók nyakába varrják a tőketartozás többszöröződését okozó árfolyamkockázat terhét. Az EUB egy korábbi ítéletében lehetővé tette, hogy a hazai bíróságok vizsgálják a kockázatfeltáró nyilatkozatokat is. Ha a devizahitelhez kapcsolódó tájékoztatás nem volt megfelelő, akkor a teljes szerződés  semmissé válik, vagyis a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért - vélik a devizahitelesek érdekeit védők. A Kúria közleményben tudatta, hogy az EUB döntéseit devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A testület álláspontját az áprilisi és május eleji üléseit követően alakítja ki a kérdésben. 

A jogegységi marad

A luxembourgi bíróságtól azt is várták, hogy a jogegységi döntés jogintézményéről mondja ki, hogy az ellentétes az uniós joggal, ám erre nem volt "hajlandó". Lázár Dénes szerint a devizahitelesek jogérvényesítését nagy mértékben korlátozták a Kúria polgári jogegységi döntései, mert az eljárás során nem biztosított többek között, sem a törvényes bíróhoz való jog, sem a bíróság előtti meghallgatás joga, sem a jogorvoslathoz való jog. Viszont EUB úgy ítélte meg, hogy a polgári jogegységi döntés jogintézménye nem ellentétes az európai joggal, ha az eljárás során biztosítva vannak a tisztességes eljárás feltételei, amelyek meglétét viszont a magyar bíróságoknak kell vizsgálniuk. Ez az a helyzet amikor a kecskére bízzuk a káposztát - mondta az ügyvéd. Hiszen kizárt, hogy azok a magyar bírák állapítsák meg a jogegységi eljárás jogintézményének törvényellenességét, akik előszeretettel alkalmazzák azt a hatalmi elit érdekeinek a védelmében - tette hozzá.  

Frissítve: 2019.03.19 20:19

Bírósághoz fordult a szakszervezet a Hankook miatt

Publikálás dátuma
2019.03.19 18:14
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
A székesfehérvári munkaügyi bírósághoz fordult a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, mivel a Hankook dunaújvárosi gumigyárának menedzsmentje továbbra sem hajlandó tárgyalni a helyi szakszervezettel – tudtuk meg Székely Tamástól, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnökétől. Mint mondta, ez nem peres eljárás, így a döntés várhatóan még a héten megszületik. A Hankook dolgozói már nyolc napnál is régebb óta sztrájkolnak – múlt kedden 14 órakor kezdődött a munkabeszüntetés -, ám a cégvezetés azóta sem hajlandó a bérkövetelésekről tárgyalni. Székely Tamás szerint a Hankook ezzel megsérti a sztrájktörvényt, ezért fordultak a bírósághoz. Megjegyezte: a koreai nagykövetségtől és nemzetközi szakszervezetektől is segítséget kértek. Mint megírtuk: a sztrájk hetedik napján, hétfő délután ugyan találkoztak a menedzsment és a sztrájkbizottság képviselői, ám a vezetőség a találkozón csupán arról próbálta meggyőzni az érdekvédőket, hogy hagyják abba a sztrájkot, a bérkérdés szóba sem került. A dolgozók azonban elszántak, és nem veszik fel a munkát addig, amíg nem születik megállapodás. Bár a menedzsment jutalmat ígér a sztrájkot elutasítóknak, a munkabeszüntetéshez egyre többen csatlakoznak, egy-egy műszak 75 százaléka sztrájkol. Őket a cég megbízásából biztonsági őrök vigyázzák – jellemezte a kialakult helyzetet Székely Tamás. A sztrájk meghirdetésekor még 20 százalékos lefedettséggel bíró helyi szakszervezet taglétszáma eközben folyamatosan nő, már a dolgozók több, mint fele, mintegy 1700 ember belépett. A gumigyárban régóta húzódik a bérezés körüli konfliktus: miután a szakszervezet és a cégvezetés hónapok óta nem tudott megállapodni az idei béremelésről, a Hankook február végén egyoldalúan felfüggesztette a tárgyalásokat. A VDSZ minden dolgozó számára 18 százalékos alapbér-emelést, és többek között a bónuszrendszer átalakítását, jubileumi kifizetést szeretne elérni. A Hankook ebbe nem akar belemenni, viszont a március eleji kétórás figyelmeztető sztrájk után 13,6 százalékos átlagos bérfejlesztést fizetett ki a dolgozóknak, amelyből azonban nem mindenki részesült egyenlő mértékben.