Valentin-nap: Szezonális ételekkel környezetbarát a csábítás

Publikálás dátuma
2019.02.14. 09:09

Fotó: Faragó Zsuzsi / Felelős Gasztrohős Alapítvány
Egzotikus ételek helyett hazai “afrodiziákumokkal” is kellemessé lehet tenni a szerelmesek vacsoráját, és ezzel a bolygó is jól jár.
A szerelmesek ünnepén gyakran különleges étel, például messze földről érkező ananász, eper vagy akár osztriga kerül az asztalra. Ezekről az ételekről ugyanis azt tartják, hogy vágyfokozóként működnek. A Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményéből kiderül, ezt azonban helyi, szezonális alapanyagokból készített ételektől is remélhetjük.
"Valentin-nap idején szinte minden évben újabb és újabb alapanyagokról derül ki, hogy “afrodiziákumok”, vagyis szexuális vágyfokozók. A jó hír az, hogy már számos hazai élelmiszert - zeller, csípős paprika, vörösbor - is ebbe a kategóriába sorolnak, az viszont kevésbé jó, hogy tudományosan ezek az állítások a legtöbbször megalapozatlanok. Tehát se a csokiba mártott epertől, se az osztrigától nem érdemes azt várni, hogy kellemesebbé teszi majd az esténket”

- mondta Sarnyai Tünde az alapítvány dietetikusa.

Az viszont szinte biztos, hogy egy szezonális és helyi alapanyagokból elkészített, a gyomrunk számára nem túl megterhelő menüsor elfogyasztása jókedvre derít. Ilyenkor, tél végén is kaphatóak olyan alapanyagok, amelyeknek nem kellett több ezer kilométert utazniuk, de olyan fontos tápanyagokhoz juttatják szervezetünket, mint a kálium, a magnézium, vagy a karotin" - tette hozzá a szakember.
Sokszor azért választjuk az egzotikus ételeket, mert különlegességgel szeretnénk kedveskedni, de saját készítésű, a környezetet sem terhelő reggelinél vagy romantikus vacsoránál nincs nagyobb ajándék. Ezekkel szebb jövőt is ajándékozunk, hiszen nem juttatunk nagy mennyiségű üvegházhatású gázt a légkörbe a zöldségek, gyümölcsök utaztatása során. Ráadásul sok csomagolástól is megkíméltük magunkat és a Földet is.
Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 11:18

Száz év után láttak újra fekete párducot Afrikában

Publikálás dátuma
2019.02.13. 18:18
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Több mint 100 után újra láttak fekete párducot, sikerült felvételeket is készíteni róla Kenyában - közölte a CNN-nel a San Diegó-i állatkert biológusa.
Nick Pilfold elmondta, hogy miután hallották a ritka ragadozó hírét, csapatával kameracsapdákat helyeztek ki a Laikipia megyei rezervátumba a párducpopuláció tanulmányozására, majd hónapokon át vártak és figyeltek. Több kamerát tettek oda, ahonnan többen is jelentették, hogy látták a fekete párducot.
"Néhány hónap alatt több kameránknak is sikerült felvételt készítenie róla"

- mondta Pilfold a kedd esti interjúban.

Bár többen jelentették, hogy láttak fekete párducot, ez az első igazolt felvétel egy 1909-es etiópiai megfigyelés óta.
"Valószínű, hogy mindig éltek fekete párducok Kenyában, de ezt azóta nem sikerült jó minőségű felvételekkel igazolni"

- tette hozzá Pilfold.

 A kenyai Daily Nation napilap szerint egyik fotósuk, Phoebe Okall 2013-ban fényképezett egyet ugyanazon a területen, de nem világos, hogy a kép akkoriban megjelent-e.
A nőstény párduc teljesen fekete szőrzete a melanizmus, vagyis a festékanyag-felhalmozódást okozó génváltozat számlájára írható, az albinizmus ellentéte. A biológus elmondta, hogy ugyan napvilágnál tökéletesen feketének tűnik a nagymacska bundája, a kamerák éjszakai infravörös felvételein vöröses mintázat is kirajzolódik rajta. A melanizmus a leopárdok nagyjából 11 százalékánál jelentkezik, ám ezek az állatok többnyire Délkelet-Ázsiában élnek. Afrikában rendkívül ritka a fekete párduc.
A kutatók munkája az African Journal of Ecology című szaklap friss számában jelent meg. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös listáján a párduc vagy leopárd (Panthera pardus) a veszélyeztetett állatok között szerepel.
Szerző

Titokzatos békafajt fedeztek fel Indiában

Publikálás dátuma
2019.02.13. 15:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy apró termetű, "titokzatos" új békafajt fedeztek fel a kutatók az India nyugati részén lévő hegyvonulat, a Nyugati-Ghátok területén.
Az Újdelhi Egyetem szakemberei három évnyi kutatás után bukkantak rá a szűkszájú békára, amelyről megállapították, hogy nem csupán egy eddig ismeretlen fajhoz, hanem a szűkszájúbékafélék családjának egy új nemébe (Mysticellus) tartozik - írja a BBC hírportálja. A Mysticellus elnevezés a latin nyelvből származik és azt jelenti titokzatos és apró.
Az új indiai békanemzetség eddig ismert elterjedési területe egyetlen helyszínre korlátozódik. A kutatók szerint ez a béka valószínűleg azért maradt észrevétlen egészen mostanáig, mert az év legnagyobb részében teljes titokban éli az életét, és csak kevesebb mint négy napot szentel a szaporodásnak.
A Himalájánál is idősebb Nyugati-Ghátok a világ egyik legizgalmasabb élővilágú régiója. Itt él az összes indiai faj legalább egynegyede. Az elmúlt évtizedben több új békafajt is felfedeztek a területen.
"Az indiai kétéltűekre ugyanakkor számos veszély leselkedik, különösen élőhelyeik elvesztése és zsugorodása miatt. Az újonnan azonosított nemzetség egyetlen ismert populációjának otthont adó területre a járműforgalom, az ültetvényes gazdálkodás és a települések jelentenek fenyegetést"

- hangoztatták a szakemberek.

Szerző
Témák
békafaj India