Orbán: Egyszerű a helyzet, magyarok vagyunk, nem balekok

Publikálás dátuma
2019.02.14. 10:26

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Szívesen együttműködünk, de nem fogunk senkitől jóval a piaci ár felett energiát vásárolni – mondta a kormányfő.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter érkezéséről, az orosz–magyar viszonyról, energiabiztonsági kérdésekről és a vámháborúról is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a Figyelőnek adott interjújában. A kormányfő – azzal kapcsolatban, hogy miért állhatott az amerikaiak érdekében éppen most Budapestre látogatni – közölte:

„Mert szövetségesei vagyunk egymásnak.”

Mint mondta, a szövetség nem azt jelenti, hogy minden kérdésben minden érdekünk egybeesne, de „ezt Magyarországon az atlantista külpolitika hangadói általában el szokták felejteni”.

„Ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségét keressük, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem”

– tette hozzá a miniszterelnök.

A védelmi együttműködéssel kapcsolatban Orbán egyebek mellett azt mondta: egy kilencvenes években kötött szerződést ideje felváltani egy újjal, amely azt rendezi, hogy a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák hogyan mozoghatnak az országunkon belül, illetve hazánkból kifelé.

„Úgy oldottuk meg a katonailag fontos technikai kérdéseket, hogy a magyar szuverenitás érintetlen marad”

– mondta, és kitért arra is, hogy a megállapodás ratifikálásához nincs szükség az Alaptörvény módosítására. A másik megállapodás arról szól, hogy beruházunk egy közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerbe. Orbán ezzel kapcsolatban közölte: minden országnak szüksége van arra, hogy területének stratégiai pontjait megvédje, és a levegőből fenyegető katonai veszélyeket képes legyen elhárítani, ám Magyarországnak ez a képessége elavult.

Azok közé tartozom, akik fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország katonai biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni”

– hangsúlyozta a kormányfő.

Hozzátette, hogy fontos az orosz–magyar viszony, de Magyarország katonai biztonsága az első. Szerinte a jó oroszpolitikának két alappilléren kell állnia, ezek a következők:
Európának az Egyesült Államok katonai ereje nélkül is képesnek kell lennie arra, hogy a kontinens katonai biztonságát Oroszországgal szemben biztosítani tudja, ezért Magyarország az európai közös hadsereg gondolatának elkötelezett híve,
a lehető legélénkebb gazdasági kapcsolatot építsünk ki Oroszországgal.
Orbán arról is beszélt, hogy az orosz–magyar kapcsolatrendszer fontos eleme az energiakérdés. Szerinte az Ukrajnán keresztül érkező gáz jövője kérdéses, ezért érdekeltek vagyunk abban, hogy az Északi Áramlat déli ikertestvére is megépüljön. A fekete-tengeri vezeték építéséről elmondta: ott az Exxon nevű amerikai mamutvállalat van pályán, az ő álláspontjuk szerint azokkal a feltételekkel, amelyeket a legutóbbi törvénymódosításokkal kialakított Románia, nehéz lesz nyereséges módon kitermelni azt a lelőhelyet. Ez pedig rossz hír Magyarország számára is, mivel érdekünk, hogy Románia minél nagyobb mennyiségű gázt tudjon kitermelni, és így lehetőségünk legyen az egyetlen, nem orosz forrásból származó gázhoz hozzáférni. Szó volt az LNG-terminálról is, amelybe amerikai cseppfolyós gázt táraznának be – erről a miniszterelnök azt mondta, hogy

„itt egyszerű a helyzet. Magyarok vagyunk, nem balekok. Szívesen együttműködünk, de nem fogunk senkitől semmilyen érv vagy nyomás hatására jóval a piaci ár felett vásárolni energiát.”

Orbán szerint ezért jó hír, hogy az Olaszországból Szlovénián át Magyarországra érkező gázvezetéket sikerült felvetetni a fontos EU-s projektek listájára. Meg fogjuk építeni azt is, így hozzáférünk majd az olasz LNG-terminálhoz – tette hozzá. Hazánk energiabiztonságának kapcsán kijelentette: a kormány energiapolitikájának legfontosabb elemei az ellátásbiztonság és a rezsicsökkentés fenntartása. Az interjúban szó volt a vámháborúról is. A miniszterelnök leszögezte: megérti az amerikai elnök álláspontját, hogy az Európával szembeni, kedvezőtlen külkereskedelmi mérleget meg kívánja változtatni.

„Ezt sokan szentségtörésnek tekintik,de én nem. Ha valaki változtatni akar,joga van erről tárgyalni”

– fogalmazott.

Orbán szerint nekünk a vámtarifák csökkentésével kellene próbálkoznunk, egy olyan ellenjavaslatot kéne letennünk az amerikaiak asztalára, amely további kölcsönös vámtarifa-csökkentéseket idézne elő.
Orbán Viktor legfontosabb kijelentéseit tekintve egyébként nem állított újat. Négy évvel ezelőtt ugyanis, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár egy nap különbséggel látogatott Budapestre, a magyar kormányfő azt mondta egy háttérbeszélgetésen újságíróknak: alapvetően elhibázottnak tartja azokat a lengyel, román, akár német stratégiai elképzeléseket, amelyek tartós és erős amerikai jelenléttel-befolyással számolnak a közép-európai térségben. A mostani interjúban gyakorlatilag megismételte ezt a gondolatmenetet: „mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós elem”. Ugyanígy régóta ismert, hogy a magyar kormányfő az egyik fő támogatója a közös európai védelmi erő megteremtésének – ugyanakkor továbbra is azon az állásponton van, hogy a magyar kormány képes tisztán üzleti alapon jó kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, és ellen tud állni az onnan érkező politikai befolyásolási kísérleteknek.
Frissítve: 2019.02.14. 19:57

Vége a sztrájknak a magyar Tescónál

Publikálás dátuma
2019.02.14. 10:06
A Tesco bérszámfejtési csoportja fellázadt és szakszervezeti segítséget kért, mert úgy vélik, nem tekinti partnernek őket a munk
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A vállalat győri bérszámfejtői hat napja sztrájkoltak, mostanra sikerült megállapodni. Közben az áruházlánc bejelentette, 2019-ben két fázisban összesen további 3,4 milliárd forinttal emeli dolgozói bérét.
Tegnapi cikkünkben még csak előrevetítettük, mostanra azonban már biztossá vált: véget ért a sztrájk a győri Tescónál, miután sikerült megállapodni. "A Tesco és a győri sztrájkbizottság lezárta az egyeztetéseket. A sztrájkbizottság a sztrájkot beszünteti. A Tesco és a munkatársak megállapodtak arról, hogy a jövőben milyen módon működnek együtt" - áll az angliai székhelyű kiskereskedelmi áruházlánc szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

A vállalat győri bérszámfejtői hat napja sztrájkoltak, mert elégedetlenek voltak a részleg munkájának Budapestre telepítése miatt nekik felkínált végkielégítéssel és egyéb juttatásokkal. A győriek többek között a felmondási időre a havi fizetésük másfél-kétszeresét követelték, mert érvelésük szerint a napi munkájuk mellett az új budapesti központ dolgozóit is be kell tanítaniuk. A bértárgyalások is lassan haladtak előre a kiskereskedelmi láncnál, a hétfői fordulón a menedzsment még elzárkózott a dolgozók által kért kétszámjegyű béremeléstől.

Megállapodott a béremelésekről a Tesco két szakszervezettel

A Tesco-Global Áruházak Zrt. csütörtök délelőtt közleményt adott ki, amelyben rögzíti: 2019-ben kétszer emeli az áruházi munkatársak bérét. Mint írják, "a Tesco a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodása értelmében 2019-ben két fázisban összesen további 3,4 milliárd forinttal emeli a kiskereskedelmi dolgozók bérét. Januártól (visszamenőleg) augusztusig 207 000 forint, szeptembertől februárig pedig 215 000 forint lesz a legalacsonyabb elérhető alapbér. A megállapodás most először rögzíti azt is, hogy 2019-ben a Tesco több mint 4 milliárd forintot fordít a kollégák juttatási csomagjára."

A mai egyeztetésen hatalmas előrelépés történt, hiszen most először nemcsak a bérről, hanem a vállalat által éves szinten garantált juttatási csomagról is meg tudtunk állapodni” – mondta Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

„Nagy eredménynek érezzük, hogy a vállalattal 14 hónapos bérmegállapodást tudtunk kötni. Ezen felül az is nagy siker, hogy a béremelés két fázisban történik meg, hiszen ez biztosítja, hogy a 2020-as bértárgyalásokat magasabb alapról kezdhetjük” – fogalmazott Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke.

Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 10:50

KSH: 4,8 százalékkal bővült a magyar GDP tavaly

Publikálás dátuma
2019.02.14. 09:22
A nemzetközi cégek termelése és exportja meghatározó a hazai gazdaságban FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A statisztikai hivatal szerint a növekedéshez legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá, ezen belül is a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedés volt jelentős.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 4,9 százalékkal nőtt 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest - jelentette első becslése alapján csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Tavaly a negyedik negyedévben a GDP a nyers adatok szerint 5,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. csütörtökön. Az előző negyedévhez mérten 1,1 százalékkal nőtt a GDP a múlt év negyedik negyedben szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.

Szőkéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosztályvezetője az adatok ismertetésekor kiemelte: 14 éves rekordnak számít a tavalyi negyedik negyedéves gazdasági növekedés, a negyedéves adatokban 2004 második negyedévében mértek a legutóbb hasonló növekedést - közölte az MTI. A gazdaság növekedéséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, a legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Ezen belül jelentősnek mondta a belföldi kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás növekedését.
Ha csak pusztán a számokat vesszük figyelembe, akkor a tavalyi ipari adatok megjelenése után már sejteni lehetett, hogy a pozitív meglepetés benne van a levegőben - érvelt Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint feltételezhető, hogy a mezőgazdaság és az építőipar sokat javított a számokon. Bár az adókedvezmények hatására felfutott a lakásépítési kedv, de ennek a GDP számbavételekor kicsi a jelentősége. Az viszont tény, hogy a hazai gazdaság felzárkózása érdemben gyorsult, mivel az euró-övezet növekedése az előzetes becslés szerint meredeken, 1,2 százalékra lassult, így a tavalyi év egészében mintegy 3 százalékpont volt a hazai gazdaság "előnye". A magyar gazdaság újabb kori történetében már voltak ilyen felzárkózási periódusok, amelyek azonban hamar elolvadtak. A hazai elemzők most bizakodnak abban, hogy ezúttal nem így lesz. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hívta fel a figyelmet arra, hogy a hazai GDP bővülése régiós összehasonlításban is éllovasnak számít, a szlovák GDP növekedése messze alulmúlva a várakozásokat 3,6 százalékra lassult az előző negyedévi 4,6 százalékról, Romániáé is "csak" 4,1 százalékos volt. Ugyanakkor az elemzők 2019-ben a gazdaság 3,5 százalékra történő lassulását várják. Ez alól egyedül Suppan Gergely 4,2 százalékos jóslata kivétel, a Takarékbank vezető elemzője ugyanis mindig optimistább pályatársainál, bár az kétségtelen tény, hogy a 2018-as növekedés ütemét valamennyiüknél pontosabban találta el. Idei optimizmusát arra alapozza, hogy továbbra is erőteljes maradhat a bérkiáramlás, amit a munkaerőhiány, a szocho várható csökkentése, a minimálbéremelések, valamint egyes nagyvállalatok bérmegállapodásai is támogathatnak. Így a fogyasztás növekedése továbbra is erős támasza marad a növekedésnek. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a tavalyi kiugróan magas tempó 2019-ben már nem tartható, ugyanakkor a napokban bejelentett kormányzati lépések a második félévben élénkítik a gazdaságot. A nemzetközi gazdasági kilátások romlottak, ami a magyar exportot negatívan érintheti. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a várható lassulásban szerepet játszik majd, hogy álláspontja szerint 2018-hoz képest alacsonyabb lesz a reálbérnövekedés. A kisebb mértékben növekvő bérek felhasználása sem ismert, így azt sem, hogy a lakosság mennyit költ majd fogyasztásra, miután ennek növekedését fékezheti a hirtelen belelendült infláció is - mondta az ING Bank vezető elemzője.  
Frissítve: 2019.02.14. 19:16