Magyar hiedelmei is vannak a Bálint-napnak: ilyenkor párosodnak a madarak

Publikálás dátuma
2019.02.14. 16:32
Illusztráció
Fotó: Pixabay
Bár bizonytalan a Bálint-napi szokások eredete, számos magyar hiedelem is kapcsolódik az Amerikában Valentin-napként elterjedt szerelmesek ünnepéhez.
A Bálint-napi szokások eredete bizonytalan: lehetséges, hogy az egyház „keresztelt meg” egy ősi ünnepet. A római tavaszkezdet a rossz kiűzésének, a tél végének megünneplése volt. A névadót sem sikerült még azonosítani. A keresztényüldözések idején ugyanis három Bálint is vértanú lett. Az egyik Afrikában halt meg, a másik pap lehetett Rómában, a harmadik valószínűleg püspök volt Róma környékén. Évszázadokkal később élt azonban még egy Bálint, akinek lehet köze az ünnephez. Ő német püspök volt, aki a nyavalyatörősök, azaz epilepsziások segítője lett. Az érintettek bálint-, vagy frászkeresztet viseltek a nyakukban a betegség elriasztására – írta a Sokszínű Vidék.
Magyar népi hiedelmek is kapcsolódnak a tavasz közeledtét jelző naphoz. Azt tartották, ha Bálint napon hideg és száraz az idő, bőséges termés várható, ha pedig a madarak csiripelése messzire hallatszik, jó időre lehet számítani. Azt is mondták, hogy ha ekkor a vadgalambok, illetve más madarak visszatérnek, már közel a tavasz. Úgy tartották, ilyenkor választanak párt a verebek, de Európa-szerte vélték úgy a madarak ekkor párosodnak. 
Bálint napján szokás volt a madarakat etetni, gyümölcsfa-csemetéket ültettek, a fákra pedig termékenységvarázsló céllal perecet, aprósüteményeket aggattak. Napkelte előtt a szőlőtermesztők körbejárták a birtokot és megmetszették a tőkéket. “Csíkot söpörtek”, vagyis utat vágtak az udvaron, és a sávba gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórtak a vadmadaraknak. 
A naphoz kapcsolódó babonák legtöbbje a fiatal lányok házasodási szándékához kapcsolódott. Az egyik ilyen szerint este négy babérlevelet kell a párna sarkaiba szúrni, egyet pedig a közepébe. Ennek hatására megálmodják, ki lesz a párjuk. Az igazán elszántak a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe is kimentek, hogy meglássák a leendő férjüket
Szerző
Témák
Valentin-nap
Frissítve: 2019.02.14. 16:33

Tehéncápák foglalják el a repülő fehércápák élőhelyét Dél-Afrikában

Publikálás dátuma
2019.02.14. 16:23
Illusztráció
Fotó: Juan-Carlos Muñoz / AFP
Egy másik területről átköltöző cápafaj, a hétkopoltyús tehéncápa kezdi birtokba venni a nagy fehércápák élőhelyét a Dél-afrikai Köztársaság egyik szigeténél, ahol az utóbbi időkben egyre csökken a fehér hasú csúcsragadozók száma - állapították meg szakemberek.
A Scientific Reports című internetes folyóiratban publikált tanulmány készítői a Fokvároshoz közeli Fóka-sziget térségére összpontosították kutatásukat. Ez a terület arról híres, hogy rendszeresen látni "repülő" nagy fehércápákat, amelyek a mélyből feltörve éppen elejtik a felszínen úszó dél-afrikai medvefókákat - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Miami Egyetemen dolgozó Neil Hammerschlag és a cápaketreces merüléseket szervező, fokvárosi Apex Shark Expeditions munkatársa, Chris Fallows 2000 óta több mint 6300 cápaészlelést és 8 ezernél is több fókák elleni cápatámadást dokumentált a térségben. Az adatok szerint a nagy fehércápák száma viszonylag stabil volt több mint egy évtizeden át, mígnem 2015-ben jelentősen csökkenni kezdett az észlelések gyakorisága.
"2017-ben és 2018-ban soha nem látott alacsony szintre süllyedt a cápaészlelések száma, ami azt jelenti, hogy a nagy fehérek olykor hetekre, hónapokra eltűntek"

- mondta Hammerschlag.

"Noha a cápák megfogyatkozásának és eltűnésének okai egyelőre nem ismertek, ez a kutatás igazán egyedülálló lehetőséget adott számunkra, hogy megnézzük, mi történik egy óceáni ökoszisztémával egy csúcsragadozó eltűnését követően".

Chris Fallows szerint amikor 2017-ben és 2018-ban a nagy fehércápák elmaradoztak a területről, akkor hétkopoltyús tehéncápák kezdtek felbukkanni, márpedig ennek a fajnak a képviselőivel a korábbi 18 évben egyszer sem találkoztak a kutatók a Fóka-sziget körüli vizekben. Az érintett két évben 120 alkalommal észleltek hétkopoltyús tehéncápákat a szakemberek és egy esetben még annak is szemtanúi voltak, ahogy az egyik példány megtámad egy fókát.
A Dél-afrikai Köztársaság körüli vizekben a hétkopoltyús tehéncápának csak a nagy fehércápa és a kardszárnyú delfin az ellenfele. Történelmileg a fajnak mindössze egyetlen jól ismert gyülekezési helye volt a térségben, ám az is nagyjából 18 kilométerre a Fóka-szigettől. A tanulmány azt sugallja, hogy a hétkopoltyús tehéncápák megjelenése a szigetnél a nagy fehércápák eltűnésének következménye, mivel immár fenyegetettség nélkül birtokba vehetik a területet.
Szerző
Témák
cápa Dél-Afrika

Újra szülő a világ legidősebb madara

Publikálás dátuma
2019.02.14. 11:11

Fotó: Madalyn Riley/USFWS Volunteer/Flickr
Kikelt a legalább 68 évesre becsült Laysan-albatrosz legújabb fiókája.
Mint megírtuk, Wisdom, a világ legidősebbnek tartott tengeri madara november 29-én érkezett meg az északnyugati Hawaii-szigetekhez tartozó Midway-atollra, ahol a párjával hamarosan tojást is rakott. A Laysan-albatrosz a tudósok szerint legalább 68 éves, ez a kor messze felülmúlja a faj átlagos, 12 és 40 év közötti élettartamát. Az életében felnevelt fiókák számát pedig 31-36 közöttire becsülik. A hírek szerint a napokban kikelt a legújabb fiókája is – számolt be a Sokszínű Vidék.
„Wisdom hihetetlenül erős szimbóluma a túlélésnek”

– mondta Beth Flint, a Midway Atoll Nemzeti Vadvédelmi Terület biológusa.

A világ Laysan-albatroszainak közel 70 százaléka és a fekete lábú albatrosz 40 százaléka él a Hawaii- szigetekhez tartozó Midway-atoll területén. Mivel nem költenek évente, de akkor is csak egy tojást raknak, minden madár kikelése fontos – mondta Bob Peyton, az amerikai Hal- és Vadvédelmi Szolgálat (USFWS) projektvezetője.
A tengeri madarakra komoly fenyegetést jelentenek a halászok és az óceánok egyre növekvő szennyeződése.
Szerző
Témák
albatrosz Hawai
Frissítve: 2019.02.14. 12:09