„Nagyrészt megfelel” – Előrehaladást ért el Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:14

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A jelentéstevők úgy döntöttek, hazánk esetében továbbra is fenntartják a fokozott nyomonkövetési eljárást.
Előrehaladást ért el Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kereteinek megerősítése terén 2018-ban – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) csütörtökön. Friss jelentésében a kérdésben illetékes bizottság azt írta: két ajánlásának megfogadása és betartása tekintetében Magyarország a 2017-es „részlegesen megfelel” kategóriából a „nagyrészt megfelel” kategóriába lépett előre. Emlékeztettek, hogy Magyarország 2016 szeptemberében első, majd 2017 decemberében második, úgynevezett fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságát és az ajánlásoknak való megfelelésüket ellenőrzi. A magyar hatóságok írásos úton beszámoltak a megtett előrelépésekről és a tanácsi bizottság ennek nyomán elemezte az elért előrehaladást. Megvizsgálta továbbá a 2016 óta elért eredményeket a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén fő standardalkotó – de informális – nemzetközi szervezet, az úgynevezett Pénzügyi Akciócsoport (FATF) ajánlásaival kapcsolatban is. A Moneyval értékelésében Magyarországot a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmények szankcionálására vonatkozó, 5-ös számú, valamint az ügyfelük nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljáró, de nem pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások vagy természetes személyek – mint például a pénzváltók, közjegyzők, ügyvédek, ingatlanügynökök, szerencsejáték-szervezők – munkájának szabályozására és felügyeletére vonatkozó, 28-as számú ajánlásnak való megfelelést követően a felsőbb, nagyrészt megfelel kategóriába helyezte át. A 7-es számú, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és finanszírozásának megakadályozásával kapcsolatos ajánlás tekintetében Magyarország a nagyrészt megfelelt minősítést kapta. A 18-as számú, a pénzintézetek és külföldi fiókjaik, valamint leányvállalataik terrorizmusfinanszírozást ellenőrző programjaira vonatkozó ajánlások tekintetében Magyarország a részben megfelelt kategóriába került, a titkos adatok áramlása és az adatvédelem tekintetében a nagyrészt megfelel korábbi minősítés változatlan maradt. A jelentéstevők úgy döntöttek, hogy Magyarország esetében továbbra is fenntartják a fokozott nyomon követési eljárást, és ez év decemberében újabb jelentést kell tennie az Európa tanácsi bizottságnak a pénzmosás elleni nemzetközi standardok (AML/CFT) által megkívánt szabályozások megerősítése érdekében tett intézkedéseinek előrehaladásáról.

Moneyval

Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) működésének célja a tagországai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszerének, jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése, ezen intézkedések fejlesztésének, harmonizálásának elősegítése, továbbá a nemzetközi együttműködés erősítése. A Moneyval koordinálásával végrehajtott országértékelések elsősorban arra irányulnak, hogy felmérjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében született nemzetközi sztenderdek tagországi végrehajtását és érvényesülését, mind a jogszabályok, mind az intézmények, illetve a piaci szereplők tekintetében.

Szerző

Tankötelezettség: saját stratégiáját cáfolja a minisztérium

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:13
Illusztráció/Népszava
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből.
Mindezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte csütörtökön, miután lapunk megírta: egy nem nyilvános, a kormány által még nem tárgyalt, az ITM által kidolgozott szakképzési stratégia szerint az Orbán-kormány által 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt 17 évre emelnék
A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája című, 2019. január 31. keltezésű, lapunk birtokába került dokumentum jelentős változásokat tervez a szakképzésben, miután beismerte: az eddig szakképzési politika totális kudarc. Ezt közleményében az ITM sem cáfolta. A tankötelezettség kérdéséről több oldalon is szó esik. Már a „Szakképzés 4.0-nak” is nevezett anyag elején a kulcsproblémák között említik, hogy „a rugalmatlan tankötelezettségi szabályozás miatt – elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben – a fiatalok jelentős része lép ki az oktatásból, hogy betanított munkában jövedelmet szerezzen”. Néhány oldallal hátrébb a jelenlegi tankötelezettségi szabályozásról mint a szakképzési rendszer egyik „működési problémát jelentő” eleméről írnak. 
A stratégia számos beavatkozási pontot sorol fel, amelyekkel az ITM szerint javítani lehetne a szakképzés rendszerén. Az egyik ilyen „A tankötelezettség rugalmasabb szabályozása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás valós idejű nyomon követése”. A fejezet tervei közt szerepel: „A tankötelezettség korhatára 17 év vagy egy rész-szakképesítés megszerzése az alapkövetelmény”. A dokumentumban megjelenik ugyan az a gondolat is, mely szerint „a tankötelezettség definiálása során olyan szabályozásra van szükség, amelynek középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél áll, hogy az általános iskolai végzettséget és szakmai képzettséget szerezzenek a fiatalok”, ettől függetlenül – mint láthattuk - a tankötelezettségi korhatár megemelésének lehetőségét sem vetik el. Ezt támasztja alá az a fejezet is, amelyben azt sorolják, mely pontokban illeszkedik a Szakképzés 4.0 stratégia a Magyar Nemzeti Bank „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért” anyagához: „a tankötelezettség korhatárának 17 évre emelése” mellett zöld pipa látható.   
A stratégia lapunk által megismert, január 31-i változata tehát több ponton említi a tankötelezettség korhatára megemelésének lehetőségét. Persze elképzelhető, hogy a kormány elé kerülő változatból - a szakértők véleményét figyelmen kívül hagyva – kigyomlálják ezt a lehetőséget. Az biztos (s mint arra a minisztériumi háttéranyag is tesz utalásokat) a jelenlegi, 16 évre leszállított tankötelezettség jelentősen hozzájárult az iskolai lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyók számának növekedéséhez. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 15:15

Szijjártó visszaszólt a svéd miniszternek, aki a '30-as évek "bűzét" érzi Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.14. 12:42

Fotó: KKM / MTI
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar kormány a családokra költi a pénzt, nem a migránsokra, míg Svédországban ez éppen fordítva van.
"Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek." Ezt a bejegyzést tette közzé a minap a Twitter közösségi oldalon Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter.

A szociáldemokrata politikusnő szavaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-n keresztül reagált: "Svédországban a migránsokra költik a pénzt és nem a családokra. A svéd kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy mi a családokra költjük a pénzt, nem a migránsokra."