Szakaszgyőzelmet aratott a dohánylobbi

Publikálás dátuma
2019.02.15. 06:00
Míg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra már 39 százaléka
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A kormányzat elismerte, legyűrték a cigarettagyártók, ezért nem szigorítja most tovább a szabályokat. Újra egyre több fiatal gyújt rá.
Miközben az elmúlt négy évben több mint másfélszeresére nőtt a dohányzó fiatalok aránya, a kormányzat két évvel elhalasztotta a cigarettásdobozok egységes fehérbe öltöztetését. Pedig, ott ahol ezt bevezették, például Ausztráliában, rövid időn belül mérsékelte a 14-25 évesek körében a dohányzást. A kormányzat a visszakozását lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy ez egy olyan terület, ahol a piaci szereplőknek nagy a lobbi ereje. Egy ausztrál felmérés szerint a fiatalok már kevésbé tartják vonzónak a dohányzást, ha a cigarettásdobozon nem látszik, hogy az márkás.
Ausztráliában 2012-ben márkátlanították a cigarettás dobozokat, ami után bizonyítottan kevesebb fiatal gyújtott rá. Nálunk májustól kényszerítették volna a gyártókat arra, hogy csak egyszínű, márkajelzés nélküli csomagokat használjanak. Csakhogy a döntéshozók az év végi törvénykezési hajrában módosították a jogszabályt, és 2022-ig adtak haladékot a cégeknek. Sőt, további lazításként még azt is lehetővé tették, hogy az addig legyártott, márkajelzéses dobozokba csomagolt raktárkészleteket 2022 után is forgalmazhatják. Bár kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályára, és a Miniszterelnökségre is elküldtük, érdemi választ nem kaptunk. Csupán azt tanácsolta a szaktárca, hogy ezzel a kérdéssel forduljunk a Pénzügyminisztériumhoz, illetve Lázár János dohányzásügyi miniszterelnöki megbízotthoz. Az egykori kancelláriaminiszter sajtóval foglalkozó munkatársától, Göbl Vilmostól azt a választ kaptuk, nagyon komoly eredmény, hogy 2022-ben egyáltalán bevezetik ezt az intézkedést. Ez ugyanis olyan terület, ahol a piaci szereplők a lobbi erejükkel megpróbálják hátráltatni a rájuk kedvezőtlen intézkedéseket. Hozzátette: a dohányzás visszaszorításáért a rendszerváltás óta az Orbán-kormány tett a legtöbbet. Így 2010 és 2014 között megtiltották a zárt légtérben való dohányzást, átalakították a dohányáruk kiskereskedelmi rendszerét, s arra kötelezték a gyártókat, hogy lássák el egészségvédő feliratokkal és ábrákkal a cigarettás dobozokat. Mindemellett többször emelték a cigaretta jövedéki adóját is. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem közgazdásza a Portfóliónak adott minapi nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a mostani lépés az egyencsomagok bevezetésének két és fél évvel való halasztása azért is sajnálatos, mert a dohányfogyasztás csökkenése 2014 után megállt. Miközben a fiatalok körében ismét drasztikusan emelkedik a dohányosok aránya. A mintegy 2,5 millió hazai dohányos átlagosan 17,5 éves korábban gyújtott rá először. Az Mfor által minap idézett statisztika szerint tavaly már 17 százalékkal több cigarettát szívtak el a magyarok, mint egy évvel korábban. A fogyasztás a legdrasztikusabban a fiatalok körében nőtt. Bodrogi József egészséggazdász szakember az Eurobarométer legfrissebb számaira hivatkozva állítja: míg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra már 39 százaléka. S ami még nagyobb baj, hogy mind több vágott dohány fogy, ugyanis míg a finomra vágott dohányból sodort 20 darab cigaretta átlagára 500 forint, addig a dobozban megvásárolhatóé 1200. A fiatalok között pedig értelemszerűen az olcsóbb jobban fogy. S amíg a dobozos cigarettákon van szűrő, addig a sodort szálon nincs, azaz a vágott dohányt használók egészségkockázata nagyobb. Bodrogi József szerint a dohányzó fiatalok arányában visszaértünk oda, ahonnan 2010 előtt indultunk, amikor a fiatalok 40 százaléka volt dohányos. Azaz nagyon is szükség lenne további, olyan határozott, dohányzás elleni lépésekre, mint a csomagolás tervezett egységesítése. Bodrogi József emlékeztetett az Ausztrál példára, ahol márkajelzés nélküli egyszínű cigarettás dobozok sokat veszítettek népszerűségükből, mert úgy vélték: az azokban lévő cigaretták rosszabb minőségűek, és nincs különbség az egyes márkák között.
Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 08:35

Mégsem biztos, hogy veszünk Amerikától rakétavédelmi rendszert

Publikálás dátuma
2019.02.14. 22:02
MTI Fotó: Kovács Tamás
Noha Mike Pompeo amerikai külügyminiszter ittlétekor ezt mondta, Benkő Tibor honvédelmi miniszter viszont azt, valóban szó volt erről, de még nincs megállapodás.
Nem biztos, hogy az Egyesült Államoktól vesz rakétavédelmi rendszert Magyarország - ezt válaszolta Benkő Tibor honvédelmi miniszter az RTL Híradó kérdésére egy keddi eseményen. A kereskedelmi csatorna hírét a hvg.hu is közölte. Pedig Mike Pompeo amerikai külügyminiszter látogatáskor tényként közölte, hogy amerikai fegyvereket vesz a magyar honvédség. Benkő Tibor az RTL Klubnak azt mondta, Pompeónak valóban elmondták, hogy Magyarország milyen légvédelmi eszközöket kíván vásárolni, ám konkrét megállapodás nem született.  
Szerző

Százmilliárdok lógnak a levegőben, és Széll Kálmán is szobrot kap - ez lesz a Fővárosi Közgyűlésen

Publikálás dátuma
2019.02.14. 22:01
Tarlós István főpolgármester - illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Több elhunyt miniszterelnökről is szó esik majd a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén, de talán a kábítószer-helyzet kezelésében is történhet előrelépés.
Csütörtökön tették közzé a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén napirendre kerülő előterjesztéseket. Szerepel köztük egy a kábítószer-használat megelőzéséért dolgozó testület terve is, melynek a párbeszédes V. Naszályi Márta lenne az elnöke. De felmerül majd a légszennytettséggel kapcsolatos tájékoztatás kérdése is, és nem utolsó sorban Budapest éves költségvetéséről is döntés fog születni.

386 milliárdos döntés

A fővárosi önkormányzat 2019-es összevont költségvetéséről is dönthet a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán. A rendelettervezet az önkormányzat bevételét 266 milliárd 39 millió 233 ezer forintban, míg a kiadásait 380 milliárd 58 millió 282 ezer forintban állapítja meg. A hiány mintegy 114 milliárd forint. Ezt az előző évek 25 milliárdos maradványának igénybevételével, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 67 milliárd forintból, valamint belföldi értékpapírok 28 milliárdos bevételeiből finanszíroznák. A külföldi finanszírozás kiadásaira 6 milliárd forintot fordítana a fővárosi önkormányzat.
A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes és Kovács Péter, a költségvetési bizottság elnöke által jegyzett előterjesztésben az olvasható: a bérjellegű kiadási többletek, továbbá a 2018-as évhez képest 5 milliárd forinttal megnőtt, 10 milliárd forintos szolidaritási adó, valamint a 3-as metróvonal felújítása miatti metrópótlás költségei mind azt eredményezik, hogy
2019-ben a működési egyensúly biztosítása "komoly nehézségekbe" ütközik.

Tehermentesítésként 15,7 milliárd forinttal magasabb összegben tervezhető iparűzési adóbevétel jelentkezik - írták. A javaslat szerint csak minimális működési többlet volt tervezhető 2019-ben. A már meglévő pénzeszközein és az állami, európai uniós támogatásokon kívül a főváros csak a hitel- és kölcsönszerződéseit használhatja fel.
"Sajnálatos jelenség, hogy a megkezdett beruházásaink közbeszerzési és egyéb okok miatt nem zárulnak le a tervezett határidőben, illetve esetenként számottevően többe kerülnek, mint az eredetileg betervezett források összege" - fogalmaz a javaslat. Ez is jelentősen megterheli a költségvetést, írták. 
A 3-as metróvonal felújítására az állam - az eddig már megítélt 137,5 milliárd forint támogatáson felül - további 80 milliárd forint forrást biztosít

- áll a dokumentumban. Ám ismét csak nehézségként jelölték meg a metrófelújítás miatti buszos pótlást, ami csak a dolgozók túlóráztatásával oldható meg. A helyzet kockázatot szül és nem fenntartható, a BKK és az önkormányzat ötletel a megoldáson. Gondot okoz az egyre több idős budapesti is, akik kedvezményesen utazhatnak a tömegközlekedéssel. Az állam nem fizet eleget utánuk, a bevétel így csökken.
Idén 2 milliárdba fog kerülni a bérek jogszabályon alapuló fejlesztése is, és ez az év közben még növekszik majd. A javaslat azt írja, végeredményben még több pénz kell az államtól.

Szobrot állítanának Széll Kálmánnak

22 évet volt Széll Kálmán tér, majd 60 éven át a Moszkva tér nevet viselte az a budai csomópont, ami a városvezetéstől 2011-ben ismét a néhai miniszterelnök nevét kapta. Sokan talán még mindig nem vesznek tudomást az átnevezésről, gondolhatta a Fővárosi Közgyűlés, a Fidesz-kormány és a Széll Kálmán Alapítvány, így utóbbi egy szobor állítását kezdeményezte, amit az első megszavazott, a középső pedig közpénzből kifizet. Vagy csak nem tud leállni a városvezetés a budapesti közterek sokszor nagyon is megkérdőjelezhető művészi értékű szobrokkal történő elárasztásával. Akárhogy is, április végére állni fog a mű - ha a Közgyűlés jövő szerdai ülésén jóváhagyja a nyílt pályázaton nyertes alkotás felállítását.
A Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes által jegyzett - a budapest.hu oldalon közzétett - előterjesztésben az olvasható, hogy a tér névadója, Széll Kálmán tiszteletére a Széll Kálmán Alapítvány kezdeményezte a politikust ábrázoló egész alakos szobor elhelyezését. Az alkotás létrejöttéhez a kormány biztosította az anyagi fedezetet. A meghirdetett pályázat nyertes alkotása Tóth Dávid szobrászművészé lett.
A szobrot - amelyet a metrókijárat és a 4-es, 6-os villamosok megállója közötti területen állítanának fel - a tervek szerint április 30-án avatják. Az előterjesztéshez mellékelt látványterv szerint a mintegy 220 centiméter magas bronzszobor és a hátterét adó homokfújt festett felületű - formára hajlított - acéllap palást egy háromlépcsős fekete gránitlapokkal burkolt betontalapzaton lesz elhelyezve.

Büntetés helyett megelőzés?

Budapesti drogmegelőzési terv kidolgozására állíthat fel ideiglenes bizottságot a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdán. A Tarlós István főpolgármester által jegyzett előterjesztésben az olvasható, hogy a drogprevenciós ideiglenes bizottság feladata a fővárosi droghelyzet megvizsgálása és egy egységes, a főváros egészét érintő drogmegelőzési elképzelés kidolgozása, valamint az erről szóló jelentés közgyűlés elé terjesztése augusztus 31-ig.
A javaslat szerint a héttagú testület elnöke V. Naszályi Márta (Párbeszéd) lenne, aki korábbi közgyűlési ülésekre előterjesztést nyújtott be egy fővárosi drogprevenciós stratégia megalkotása érdekében. A testület legutóbbi, január 23-i ülésén a főpolgármester támogatta V. Naszályi Márta indítványát, ugyanakkor azt javasolta, hogy V. Naszályi Márta vezetésével a célra egy bizottságot hozzon létre a közgyűlés. Tarlós István akkor jelezte azt is, hogy a testület létrehozásához módosítani szükséges a fővárosi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát.
A javaslat szerint az ideiglenes bizottság képviselő tagja lenne V. Naszályi Márta mellett, Gy. Németh Erzsébet (DK), Horváth Csaba (MSZP), valamint Orbán Gyöngyi (Fidesz-KDNP). A testület tagja lenne továbbá Újhelyi Eszter, Sárosi Péter és Walton Attila.

Nobel-békedíjas egykori izraeli kormányfő nevét kaphatja egy zuglói park

Újabb névtelen közterület kaphatja egy miniszterelnök nevét: Jichák Rabin park lehet Zuglóban - olvasható a Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésére benyújtott előterjesztésben. Izrael Állam függetlenségének 70. évfordulója alkalmából kaphatja a XIV. kerületi park a zsidó állam első Izraelben született miniszterelnökének nevét. (A Róna utcától a Padlizsán utcáig terjedő részről van szó.)
Jichák Rabin 27 évig volt katona, komoly szerepet játszott az izraeli hadsereg fejlesztésében. Mégis az izraeli-palesztin békefolyamatok szimbóluma lett, Nobel-békedíjas államférfi, aki az ellene elkövetett merényletben vesztette életét 1995. november 4-én. Azért ölték meg, mert hajlandó volt kompromisszumot kötni a békéért.

Már a szmogriadó előtt figyelmeztetnék Budapestet

Egy előterjesztés alapján akkor is jelzést adna ki az önkormányzat, ha a légszennyezés túllép a tolerálható szinten. Erről bővebben ebben a cikkben írunk.
Frissítve: 2019.02.15. 17:25