Miközben az elmúlt négy évben több mint másfélszeresére nőtt a dohányzó fiatalok aránya, a kormányzat két évvel elhalasztotta a cigarettásdobozok egységes fehérbe öltöztetését. Pedig, ott ahol ezt bevezették, például Ausztráliában, rövid időn belül mérsékelte a 14-25 évesek körében a dohányzást. A kormányzat a visszakozását lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy ez egy olyan terület, ahol a piaci szereplőknek nagy a lobbi ereje. Egy ausztrál felmérés szerint a fiatalok már kevésbé tartják vonzónak a dohányzást, ha a cigarettásdobozon nem látszik, hogy az márkás.
Ausztráliában 2012-ben márkátlanították a cigarettás dobozokat, ami után bizonyítottan kevesebb fiatal gyújtott rá. Nálunk májustól kényszerítették volna a gyártókat arra, hogy csak egyszínű, márkajelzés nélküli csomagokat használjanak. Csakhogy a döntéshozók az év végi törvénykezési hajrában módosították a jogszabályt, és 2022-ig adtak haladékot a cégeknek. Sőt, további lazításként még azt is lehetővé tették, hogy az addig legyártott, márkajelzéses dobozokba csomagolt raktárkészleteket 2022 után is forgalmazhatják.
Bár kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályára, és a Miniszterelnökségre is elküldtük, érdemi választ nem kaptunk. Csupán azt tanácsolta a szaktárca, hogy ezzel a kérdéssel forduljunk a Pénzügyminisztériumhoz, illetve Lázár János dohányzásügyi miniszterelnöki megbízotthoz. Az egykori kancelláriaminiszter sajtóval foglalkozó munkatársától, Göbl Vilmostól azt a választ kaptuk, nagyon komoly eredmény, hogy 2022-ben egyáltalán bevezetik ezt az intézkedést. Ez ugyanis olyan terület, ahol a piaci szereplők a lobbi erejükkel megpróbálják hátráltatni a rájuk kedvezőtlen intézkedéseket. Hozzátette: a dohányzás visszaszorításáért a rendszerváltás óta az Orbán-kormány tett a legtöbbet. Így 2010 és 2014 között megtiltották a zárt légtérben való dohányzást, átalakították a dohányáruk kiskereskedelmi rendszerét, s arra kötelezték a gyártókat, hogy lássák el egészségvédő feliratokkal és ábrákkal a cigarettás dobozokat. Mindemellett többször emelték a cigaretta jövedéki adóját is.
Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem közgazdásza a Portfóliónak adott minapi nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a mostani lépés az egyencsomagok bevezetésének két és fél évvel való halasztása azért is sajnálatos, mert a dohányfogyasztás csökkenése 2014 után megállt. Miközben a fiatalok körében ismét drasztikusan emelkedik a dohányosok aránya. A mintegy 2,5 millió hazai dohányos átlagosan 17,5 éves korábban gyújtott rá először.
Az Mfor által minap idézett statisztika szerint tavaly már 17 százalékkal több cigarettát szívtak el a magyarok, mint egy évvel korábban.
A fogyasztás a legdrasztikusabban a fiatalok körében nőtt. Bodrogi József egészséggazdász szakember az Eurobarométer legfrissebb számaira hivatkozva állítja: míg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra már 39 százaléka. S ami még nagyobb baj, hogy mind több vágott dohány fogy, ugyanis míg a finomra vágott dohányból sodort 20 darab cigaretta átlagára 500 forint, addig a dobozban megvásárolhatóé 1200. A fiatalok között pedig értelemszerűen az olcsóbb jobban fogy. S amíg a dobozos cigarettákon van szűrő, addig a sodort szálon nincs, azaz a vágott dohányt használók egészségkockázata nagyobb.
Bodrogi József szerint a dohányzó fiatalok arányában visszaértünk oda, ahonnan 2010 előtt indultunk, amikor a fiatalok 40 százaléka volt dohányos. Azaz nagyon is szükség lenne további, olyan határozott, dohányzás elleni lépésekre, mint a csomagolás tervezett egységesítése. Bodrogi József emlékeztetett az Ausztrál példára, ahol márkajelzés nélküli egyszínű cigarettás dobozok sokat veszítettek népszerűségükből, mert úgy vélték: az azokban lévő cigaretták rosszabb minőségűek, és nincs különbség az egyes márkák között.
