Mit fial az ajándékpénz? - családpolitika Európában

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:30

Fotó: Shutterstock
A Fideszhez közeli hitvallású lengyel kormány havi 70 ezer fo­rintnak megfelelő złotyt ad minden kétgyermekes családnak. Ott, és Romániában is kétszer annyi szabadságot adnak az apáknak szülés után, mint nálunk. Bár a kormány családbarát kommunikációjában gondoskodó apakép jelenik meg, az intézkedések szintjén ehhez a kérdéshez a 7 pontos családvédelmi terv sem nyúl hozzá.
Európa öregszik, Európa fogy. Ez a rideg mondat a migránsválságnak nevezett – nálunk javarészt politikai kommunikációs – jelenség, tehát a 2015 előtt valódi gazdaság- és népesedéspolitikai kihívásnak számított. És számos kérdést felvetett. Hogyan termeli ki a fejlődő egészségügy mellett egyre tovább élő (az európai várható életkor 80,9 év) nyugdíjasok járandóságát egyre kevesebb fiatal? Talán ez volt a legnehezebb kérdés mind közül. Hiszen ehhez több gyereket kellene vállalniuk a fiataloknak, az egyre kisebb arányú, gyermekvállalásra alkalmas korosztályoknak, miközben egyre kevesebb a szülőképes nő, és mindinkább kitolódik a gyermekvállalás ideje. Hogyan lehet e folyamatot megfordítani? A mindenhol alkalmazható biztos megfejtés sehol Európában nem született meg. A migrációs tematika mifelénk szimpla idegengyűlöletté és szavazatszerző eszközzé fajult, pedig világosan látszik, hogy a befogadó országok növelni tudták a születésszámukat. (Fájdalmas evidencia: a befogadás nem egyenlő a terrorizmussal, lásd a mintegy kétszázezer, döntően fiatal magyart Londonban.) Az ezredforduló utáni majd’ másfél évtized végére Nagy-Britanniában 15 százalékkal több gyerek született, de a növekedés dinamikája Írországban és Svédországban volt a legnagyobb, 26 százalék. A legnagyobb „visszaeső” Portugália (31 százalék); a tradicionális déli államokban alapvetően csökken a születésszám, míg a progresszív családpolitikát folytató, a férfi és női szerepeket rugalmasan kezelő északi államokban nő. 

Kétszer ad, ki okosan ad

A magyar tapasztalatokat ennek fényében érdemes a kelet-közép-európai országokéval összevetni. Lengyelország, Románia és Magyarország családpolitikai támogatásairól egy román kollégájával készített tanulmányt Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának főmunkatársa. A szociálpolitikus szerint ma egyértelműen lengyel szülőknek legjobb lenni. Mint lapunknak fogalmazott: a lengyel szülők két gyermek után gyerekenként 500 złoty (70 ezer forint) havi járandóságra jogosultak, és az egygyermekes családok is megkapják ennek a felét, ha rászorulók. A háromgyerekesek esetében ez az összeg csaknem eléri a minimálbért. Ezzel szemben Magyarországon és Romániában a családi pótlék összege tartósan alacsony, nem emel ki a szegénységből. A nálunk 1967 óta létező, és 1969 óta hároméves gyes ellátást Lengyelországban csupán az elmúlt években vezették be, Romániában pedig máig csak a korábbi munkaviszonyhoz kötött gyed típusú ellátás létezik. (A szülői szabadság és a nők munkavállalása között egyébként – mint azt a Családpolitika más-más szemmel című tanulmány megállapítja – fordított U alapú kapcsolatban van: jó ideig pozitív hatású, de a túl hosszú kimaradás a munkából alááshatja a munkavállalói pozíciót.) A szociálpolitikus szerint sok szempont befolyásolja a gyerekvállalást, amelyek közül az egyik, ha az anyáknak lehetősége van a gyerekvállalás melletti munkára, tehát magas a nők foglalkoztatottsága. Ettől messze vagyunk. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy hazánkban a legalább három 6 év alatti gyereket nevelő sokgyermekes nők 22 százaléka dolgozik, míg Lengyelországban ez az arány 53, Romániában 48 százalék (az EU-átlag 46). Ez ügyben van még tehát mit tenni. Ugyanakkor a kutató szerint a Fidesz a bölcsődei férőhelyek növelésével és a gyed extrával ebbe az irányba lépett előre – a férőhelyek bővítése még a mostani bejelentések előtt a 2010-es 10-ről a 0–3 éves gyerekek 17 százalékára nőtt, és további javulás várható, amivel a kelet-európai országok között vezető helyet foglalunk el. 

Nem tabu a szegénység

„Nem olyan egyszerű az összefüggés, hogy ha több pénzt rakunk a családpolitikába, akkor több gyerek jön ki a másik oldalon. Ezzel a logikával nehezen magyarázható, hogy az utóbbi időben az alsó rétegekben nagyobb mértékben nőtt a gyerekvállalás, mint a gazdagabbaknál.” A szociálpolitikus három évvel ezt megelőzően a Vasárnapi Híreknek nyilatkozva mondta: a csok szegényellenes, mert éppen azokat zárja ki az ellátásból, akiknek a legnagyobb szüksége lenne rá. A gyerekvállaláshoz nagyobb szükség lenne a megfelelő lakbértámogatásra és arra, hogy a nők ne maradjanak magukra a gondoskodó feladataikkal. A szociálpolitikus kiemeli: a lengyel családpolitikai szemlélet a fix pénzbeni transzferek megadásával összekapcsolta a gyermekvállalásra ösztönzést a szegénység elleni küzdelemmel. Ez utóbbi fogalom kikerült a magyar kormány fókuszából az elmúlt nyolc évben. Ezt igazolja, hogy a családi pótlék összegét a 2008-as szinten hagyták, így reálértéke harmadával csökkent. A lengyel támogatások ugyanakkor nagyban hozzájárultak a gyermekszegénység radikális csökkenéséhez: amíg 2005-ben a 6 évnél fiatalabb gyerekek csaknem fele élt szegénységi kockázatban, addig ez 2018-ra ötödére csökkent: tíz százalék köré. Magyarországon a csökkenés ellenére ez még mindig 23 százalék. A segélyek megvágása nálunk nagyon negatívan érintette a családok élethelyzetét, míg a közmunka tömeges megjelenése valamelyest pozitívan hatott. A családi pótlék és más transzferek egyébként korábban a nemzetközi szakirodalomban is elismerten hatékonyak voltak a gyermekszegénység elleni küzdelemben, mondja a kutató. „Ha azt szeretnék elérni – idézzük ismét Szikra Dorottyát –, hogy ne a mélyszegénységben élők vállaljanak több gyereket, illetve ezek a családok méltó körülmények között nevelhessék a gyerekeiket, akkor csökkenteni kellene a szegregációt és támogatni a mobilitást, a továbbtanulást és a munkavállalást. De a kormány csak a felső rétegekre koncentrál a csokkal és az újabb hitelkonstrukciókkal.” A szociálpolitikus úgy véli, az elérhető szolgáltatások színvonala is sokat nyom a latba a gyermekvállaláskor, s ezeknek a színvonala és elérhetősége – egészségügy, szociális szolgáltatások – az utóbbi évtizedben nagyot romlott.

Apa keres, anya főz

Kulcskérdés az apák szerepe: a nemzetközi adatok azt mutatják, hogy azokban a családokban, ahol az apák aktívan részt vállalnak a gyermekek nevelésében és a házimunkában, ott inkább megszületik a második és harmadik gyerek. „Fontos, hogy a közélet a nőké is legyen, és a magánélet dolgaiból, a gondoskodó, otthoni, fizetetlen munkából pedig a férfiak jobban kivegyék a részüket. Ez a gyerekvállalásra pozitívan hathat. Ugyanakkor az ebbe az irányba mutató intézkedések teljesen hiányoznak, mint ahogy hiányoztak a korábbi kormányok alatt is” – nyilatkozta a szociálpolitikus. A mostani kutatásuk szerint Lengyelország kétszer annyi szabadsággal ismeri el az apák szerepének fontosságát, mint Magyarország: a szülés utáni „apakvóta” két hét, és a lengyel kormány gondolkodik, hogy ezt a duplájára emeli. Bár Magyarországon csakúgy, mint a többi európai országban, az apák is mehetnek gyedre és gyesre, a kizárólag nekik járó apaszabadság csupán 5 nap. És bár a kormány családbarát kommunikációjában pozitív, gondoskodó apakép jelenik meg, az intézkedések szintjén ehhez a kérdéshez a 7 pontos családvédelmi terv sem nyúlt hozzá.  

Vagy mondjuk el „dalban”?

„A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak. Én így érzem” – nyilatkozta Kovács Ákos énekes az Echo Tévében 2015-ben. A kérdésre, hogy mégis mi a dolguk a nőknek, így felelt: „…a női princípiumot beteljesíteni, nem? Hogy mondjuk valakihez tartozni. Valakinek gyereket szülni.” Hasonlóképpen látta Kövér László is, a nők önmegvalósításának csúcsa a morózus házelnök szerint is a gyerekszülés. Ezt a kormány elsősorban a házasság intézményében képzeli el és így is támogatja, pedig az egész fejlett világban egyre több a házasságon kívül született gyermek. A 3. és 4. gyermek vállalása már csak azért sem egyszerű támogatás mellett Magyarországon, mert a házasságok mintegy 60 százaléka fut zátonyra, s az egyéb kapcsolatok még nagyobb arányban jutnak ugyanerre a sorsra. A gyermekek 55 százaléka születik itthon házasságon kívüli kapcsolatban: bár a kormány ezeket a családokat általában nem diszkriminálja, a 7 pontos akcióterv egy részéből, úgy tűnik, kiszorulnak.

Kétharmad

A KSH Demográfiai portréja 2018-ban szentelt először külön fejezetet az apaszerepnek. Ebből kiderül: a 20–44 évesek 94 százaléka szerint a férfi legfontosabb szerepe a pénzkeresés. Emellett a családcentrikus, résztvevői apaszerep elfogadottsága is jelentős, hiszen 65 százalék szerint sokkal fontosabb, hogy egy férfi több időt töltsön a családjával, mint hogy mindenáron pluszmunkával növelje a família bevételét. Ugyanennyien azt is gondolják, hogy egy apa nem válik nevetségessé, ha ő pelenkázza a gyermekét, és ezt a munkahelyén megtudják. De még így is marad egyharmad, aki szerint ez ciki. És 2009–2016 között 15 százalékkal, 57 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik szerint a legfontosabb döntéseket egy családban a férfinak kell meghozni. Vajon a gyermekvállalás a legfontosabb kérdések egyike? – ezt így ebben a formában nem kérdezte a KSH.

A válság nem kedvez a gyermekvállalásnak. Míg 2005–2009 között 8000–8500 gyerek született havonta, addig 2010–2014 között már csak 7000–7500. Tavaly augusztusra értük el a válság előtti szintet.

Frissítve: 2019.02.17 09:30

Álmatlanságunk kora

Publikálás dátuma
2019.03.17 17:20

Fotó: AFP or licensors/ MLADEN ANTONOV
Nem alszunk eleget. Vagy ha igen, nem pihentető az alvásunk. Pedig elemi szükségletünk a regeneráció, enélkül krónikus és szomatikus betegségek támadnak meg bennünket. De az alvatlanság eleve már meglévő betegségeink tünete is lehet. Jól kell tudnunk tehát aludni – a hosszú, egészséges élet feltételeként. Az alvás világnapja alkalmából megjelent Magyar alváskönyvnél jobb sorvezetőt pedig álmodni sem lehet.
Az emberek egyharmada nem alszik megfelelően, állítják felmérések alapján a szakemberek. Nem reprezentatív kutatásom igazolja az állítás igazát. Jobbik énem, éjszaka a jobbomon fekvő feleségem napi szinten mutat rá alvásproblémájára. Aki a balján fekszik, horkol és túl korán kel. Pedig az ő jó közérzetéhez tíz óra alvás lenne szükséges. Legalább. Alvásigénye aztán a hétvégéken csúcsosodik ki, amikor is pótolni igyekszik a hétközi elmaradást. Én mint az emancipációban a végletekig hívő férj pedig lehetőséget látok végre az elhanyagolt teendőim ellátására, csakhogy meglepetésszerűen kápráztassam el a nejemet. Hajnalban a szokottnál is korábban kelek, teszek-veszek, csörgök-zörgök, mosogatok, porszívózok (a sövényvágást direkt későbbre hagyom). És nem, egyszerűen nem tudok a kedvére tenni mindezzel. Sőt, azt sem értem, miért nézi rosszalló tekintettel, hogy ebéd után egy órára bebólintok, szunyókálok egy kicsit. Hiszen én keltem korán, nem ő. 

Rosszalvó magyarok

A válóperek jelentős hányada a hálótárs horkolásával, pontosabban annak a másik fél felé tagadásával magyarázható – tudtam meg a Magyar Alvás Szövetség (MASZ) által március 12-én, kedden, az alvás világnapja alkalmából a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián. (Az alvás világnapja március 15-én van hivatalosan, de a magyar nemzeti ünnep miatt nálunk előrébb hozták pár nappal – forradalom idején nincs alvás!) Az egészséges élet egyik kulcsának számító egészséges alvás érdekében, figyelemfelhívó szándékkal rendezett világnapot 65 országban ülik (fekszik?) meg, Magyarországon ezúttal a 11. alkalommal. Sőt, az Alvás Világszövetség (World Sleep Society) egy éve alakult hazai tagjának rendezvényét már kormányfigyelem is övezi, államtitkári jelenlét is pártolta (dr. Horváth Ildikó személyében), hogy (amiként elhangzott) a hazai egészségügyi átrendeződés, mely nem beteg-, hanem egészségközpontú (tehát a megelőzésre koncentráló) kíván lenni, az egészséges alvás megteremtésére is figyelmet szán, nemcsak a megfelelő táplálkozás, mozgás és életmód kialakításának támogatására. Már csak annál is inkább, mert a jelen társadalmak munkavégzési szokásai alaposan felforgatták természetes, biológiai szükségleteinket, így az alvási ciklusunkat is. Nem annyit és nem úgy alszunk, ahogy azt igényelné a szervezetünk. Ebből aztán mindenféle komplikáció származik: vérnyomás- és cukorbetegség, mentális problémák, elhízás, hogy csak a legalapvetőbbeket említsem. S ha nem ijedtem volna meg már ettől, akkor a konferencia idejére kiértékelt, legfrissebb alváskutatások eredményei igencsak felébresztettek – nagyon úgy néz ki, ha továbbra is házasságban kívánok élni (kívánok!), teljes körű életmódváltozást leszek kénytelen bevezetni. Húszezer éjszakányi alvás monitorozása alapján állítható, hogy a magyar emberek kevesebb mint 20 százaléka gondolja úgy, az alvás számára igazán pihentető – értékeli az adatokat a MASZ alelnöke, Vada Gergely. Harmincöt százalékuk véli csak úgy, hogy az éjszakák alkalmasak számukra a regenerációra – a kétharmaduk tehát nem! Míg egy ember alvásigényét átlagosan 7–9 órára szokás belőni, addig a magyar életkörülmények mindössze 7 óra 20 percet tesznek lehetővé. Az alelnök ehhez még hozzáteszi, hogy ez a 7.20-as átlag összességében az idegrendszer 55 százalékának tényleges regenerációjára elég. Ha még ez sem lenne elég a hervadáshoz, azt is megtudom, hogy a magyar alvók egynegyedének éjszakai ­pihenése fizikai túlterhelésről tanúskodik. G. Németh György, a MASZ elnöke és a Benyovszky Budapesti Alvásközpont vezetője az adatok summázatában utal a mindmáig legfrissebb európai és a párhuzamként általuk végzett, 4 éve készült országos alváskutatás eredményeire is: az unióban a lakosság 29,6 százaléka, itthon 31,3 százaléka szenved alváspanaszoktól. A magyarok harmada tehát – amibe ezek szerint a feleségem és én is tartozunk – komoly egészségügyi problémával küszködik. Ahhoz, hogy megfeleljünk a világnap aktuális jelmondatának – „Aludj jól, élj sokáig!” –, tennünk kell valamit. 

Álomfejtés helyett

De mit? Az alvásnapi konferencia, mely tulajdonképpen egy ünnepi könyvbemutató volt, erre mindenekelőtt az olvasást ajánlja. Nevezetesen a MASZ által felkért szakemberek (pszichológusok, neurológusok, tüdőgyógyászok, fül-orr-gégészek, ortopéd szakorvosok, dietetikusok, szexológusok, fogászok stb.) által jegyzett és a Galenus Kiadó gondozta Magyar alváskönyvet, mely nemcsak pihentető olvasmány, de hasznos is, mert útmutatóul és gyakorlati tanácsokkal szolgál az alvásismeretek és -nyugtalanságok terén. Ami annál is inkább fontos, mert az alváshiány (vagy éppen a túlzott aluszékonyság), a nem minőségi pihenés az esetek döntő többségében társbetegségek tünete. (Pél­dául, ha hátfájás miatt nem hunyjuk le a szemünket egy pillanatra sem éjszaka, akkor mozgásszervi problémáink lehetnek, a horkolásból adódó hálótársi csetepaté okai pedig légzőszervi elégtelenség, elhízás felé mutatnak. Ha pedig hajnali 3-kor azon morfondírozunk, miért nem tudunk aludni, s nem azon, hogy „jaj, de jó, van még 3 óránk szunyálni”, akkor pszichés eredetű gondjainkkal nem árt orvoshoz fordulni.) Jó hír, hogy mindezek holisztikus és komplex diagnosztizálását a jövőben a most bejelentett alvásterapeuta-képzést elvégzőknél orvosolhatjuk majd. 

Pihenj jól, hasznosan!

De ma már az egyénileg használható technológia is nagy segítségünkre lehet az alvásunk optimalizálásában. Köztudott, hogy a Távol-Keleten külön nevük van a túlmunkától, a túlterheltségtől bekövetkező haláleseteknek: Japánban „karosi”, Dél-Koreában „gvarosza”, Kínában az öngyilkosságba menekülő extrém munkaerő elnevezése „kolaoszi”. Az asztalra boruló, alvó kollégák látványa mindennapos ezen országok munkahelyein, megkülönböztetett tisztelettel is bánnak velük, suttogva, lábujjhegyen közlekednek a munkaérdemrendes, szuszogó társuk mellett. Ám a vállalattulajdonosok nem ennyire udvariasak és elégedettek, mivel a kialvatlan munkaerő kevésbé hatékony és döntéseiben is megbízhatatlan. Végeredményben kevesebb pénzt termel. Így aztán a hasznosság érdekében érdemes a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást biztosítani számára. Ezzel a szó szerinti be- és lefektetéssel ugyanis még több hozam várható. Bár attól még némileg távol vagyunk, hogy alvószobák álljanak rendelkezésre a munkahelyeinken, ha ledőlnénk vagy 20 percre szundikálni (ebéd után főleg, ugye-ugye!), de az alvás szerepét az egészségmegőrzésben már felismerték a nagyobb cégeknél. És minden mai technológiát be is vetnek a dolgozóik ágyban töltött minőségi pihenése érdekében. Az alvásipar felívelő szakaszú ágazat. Okospaplan, okosmatrac, okospárna, szenzoros csuklópánt, ami az éjszakai off módunkban figyeli a légzés-, vérnyomás-, szívverés-, testhőmérséklet-változásainkat – ma már nemcsak a munkahelyi egészségmegőrzés érdekében és az alvásbarát szállodákban (távol a lift, az utca zaja, párnázott csöndszoba a lakosztályunk, masszázs- és spa-szolgáltatások) érhetők el ezek a diagnosztikai monitorozásra képes kütyük. Megvásárlásukkor azonban érdemes a szenzoros kivitelezésűt választani, mert egy okostelefonra letölthető applikáció pusztán az éjszakai zörejekből képes méréseket végezni – okosít ki minket a kötetben az alvásipar legújabb vívmányairól Vada Gergely. Ami pedig a feleségem alvásproblémáit (engem) illeti… Nos, a horkolás elmulasztására számos megoldás akad (fogyás, kevesebb alkoholbevitel, cigaretta elhagyása stb.), hogy nemalvótárskénti neszezésem okozta sokkhatást kerülendő pedig magam is jóízűen, stresszmentesen aludjak – akár szenzorok hálója nélkül is.

Nem mindegy, mikor

A cirkadiánritmust szabályozó molekuláris mechanizmus felfedezéséért Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young kapta 2017-ben az élettani és orvosi Nobel-díjat. Azaz az emberek (és más élőlények) belső, biológiai órájának (ez a cirkadiánritmus) vizsgálatáért, biokémiai működésének elkülönítéséért díjazták az amerikai tudósokat. A természetes környezet (bolygónk forgása, a nappali és éjjeli órák [fény-sötétség]) váltakozása nagyban hatással van az életműködésünkre, jóllétünkre – ezért sem mindegy, mikor alszunk. Nem véletlen, hogy a WHO 2017-ben rákkeltő hatásúnak nevezte a váltott műszakot.

Téli vagy nyári?

2021-től minden valószínűség szerint megszűnik az évszakokhoz kötött óraátállítás, mely sokak időérzékét zavarta össze és alvásszükségletét tette tönkre ideig-óráig. Az Európai Parlament már tavaly nyáron támogatásáról biztosította a tervezetet (miután a konzultáció­ján 4,6 millió EU-s állampolgár 80%-a a megszüntetésre voksolt, a magyarok 2/3-a), de időt szeretne hagyni a tagországoknak a harmonizációra. Ugyanis, hogy nyári vagy téli időszámításra tér-e át maradandóan egy ország, az nemzeti hatáskör. De hasznos lenne például a légi közlekedés terén, ha nem kellene Londonig repülve háromszor átállítanunk az óránkat. A jelenlegi évszaki váltást Magyarországon 1980-ban vezették be. A Magyar Alvás Szövetség az egészségünkre károsan ható átállítás eltörlése mellett tette le a voksát, és az eredeti, vagyis a téli időszámítás megtartását szorgalmazza.

Életünk egyharmadát átalusszuk

26 évet alszik egy átlagos magyar – nem valami Rip Van Winkle-szindróma áldozatai vagyunk, de ha a születéskor várható élettartam (kb. 78 év) alvással töltött harmadát nézzük, akkor összesen ennyi évet alszunk életünk során. Nem mindegy, hogyan!

Frissítve: 2019.03.17 17:20

Szudoku: a kihívás, a megfejtés misztériuma

Publikálás dátuma
2019.03.17 15:00

Fotó: YASUYOSHI CHIBA
Egy ráérős külföldi turista az újságoshoz lépett Tokióban, és rejtvényfüzetet vásárolt, hogy agyonüsse a várakozás perceit. Nem sejthette, mit indít el. Az általa „felfedezett” szudoku azóta népszerűbb lett a világban, mint bármely logikai játék Rubik Ernő bűvös kockája óta.
Van, aki nem próbálta még? A szudoku egyszerű játék. Adott egy 9×9-es négyzetháló, amely 9 darab 3×3-as kisebb táblázatra oszlik. Minden számjegy (1–9) csak egyszer szerepelhet minden sorban, minden oszlopban és minden kis négyzetben is. A számjegyek egy részét előre beírják, a többit ezekből kell kikövetkeztetnie a játékosnak. Ábrával illusztrálva szempillantás alatt felfogható a fel­adat. Ebben rejlik a vonzerő: csupán a fenti szabályt kell tudni, semmi mást. Elég a feladvány meg egy ceruza vagy internetkapcsolat, és már lehet is próbálkozni. A megfejtés fortélyaira menet közben jön rá az ember. A jutalom a sikerélmény, ahogy egyre nehezebb feladványokat oldunk meg, egyre könnyebben és gyorsabban. 

Japán varázsa

A szudoku elnevezése japán eredetű, a szúdzsi va dokusin ni kagiru kifejezés rövidítése, ami annyit tesz: „a számjegyek csak egyszer szerepelhetnek”. A játék távol-keleti szigetországból indult világhódító útjára, miután a bevezetőben említett turista, Wayne Gould hongkongi bíró véletlenül rábukkant egy tokiói standon, 1997-ben. Megkedvelte, majd népszerűsíteni kezdte Nagy-Britanniában, méghozzá elképesztő eredménnyel. A londoni Timesban 2004. november 12-én jelent meg az első szudokufeladvány, onnantól futótűzként terjedt el. Hamarosan már Pesten, a körúti villamoson sem okozott meglepetést, aki ezzel múlatta az időt. Ami vicces, hogy Nyugaton „egzotikus ázsiai játékként” hódított az újdonság, pedig… Pedig a szudoku nem szamuráj­vívmány. Svájci matematikusok már a 18. században foglalkoztak a „mágikus latin négyzet” hasonló problémájával. 1895-től párizsi lapok publikáltak számrejtvényeket, amelyek alig különböztek a modern változattól, aztán ezek pár év elteltével érdeklődés hiányában elmaradtak. Howard Garns amerikai fejlesztő pedig pontosan ugyanazt találta ki 1979-ben, ami negyedszázaddal később világsiker lett, de az általa Number Place névre keresztelt játék még akkor sem izgatta fel a nagyközönséget. Japánban csak öt évvel később indult a szudoku, ott viszont nyomban bejött, az ezredfordulóra már százezrek ismerték. Kézenfekvő magyarázat, hogy a szó- és szótagírás nem alkalmas betűs keresztrejtvény készítésére, ezért a japán ingázók hiánypótló szórakozást kaptak a hosszú munkába vonatozásra. Az viszont talány, 2000 után miért (miért pont akkor) lett szenzáció a szudoku világszerte. Másfél évtized alatt hatalmasan kinőtte magát. A legtöbb lap rendszeresen közöl feladványokat, online portálok ajánlanak ingyen felületet játékosok mil­lióinak. Ma már sokan sportként űzik, egymással vetélkedve, időre; nagy nemzetközi versenyeket rendeznek. Tavaly, a prágai világbajnokságon új világrekordot állított fel egy 14 éves kínai lány: Vang Si-jao 54,44 másodperc alatt oldotta meg a rejtvényt. (Csapatban és egyéniben is a japánok nyertek.) A novemberi vb-n 33 ország 247 versenyzője vett részt. A szervezők szerint látványos a fejlődés, egyre gyorsabban töltik ki az üres mezőket a versenyzők. Nem ritka, hogy a menők tehetségesnek bizonyulnak sakkban is. Ha valaki lesajnálja, komolytalannak tartja a szudokut mint sportágat, annak éppen a sakk példájával vágnak vissza. 

Agytorna vagy függőség?

A rajongók szerint a szudoku nagy jótétemény. Serkentő agytorna, pozitív hatások sokaságával. Kikapcsol a hétköznapi stresszből, eltérít a fölösleges gondolatoktól, miközben figyelemre és logikus gondolkodásra ösztönöz. Dolgoztatja a memóriát, segít átlátni struktúrákat. A megoldás szellemi kielégülést okoz, önbizalmat ad a játékosnak. Az amerikai Alzheimer-kórosok szervezete kifejezetten javasolja is a szudokuzást, egészségmegőrző céllal. A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a kognitív tréning stimulálja az agyműködést, segíthet az időskori elbutulás (demencia) megelőzésében, illetve lelassításában. Az igazi megszállottak némelyike a meditációhoz vagy ezoterikus élményhez hasonlítja a hiányzó számok kitalálását. És itt kezdődnek a gondok. Gyorsan kiderült az is, hogy az eltúlzott szudokuzás kóros függőséget okoz. Van, akit csúnyán beszippant, különösen, amióta online is játszható. Max Davidson az angol Telegraph hasáb­jain osztotta meg gyötrelmes történetét. Másfél évig kényszeresen szudokuzott az okostelefonján, nem tudta abbahagyni; több időt töltött ezzel, mint amennyit utólag be mer vallani. Amikor pedig elhatározta, hogy leszokik, a szenvedélybetegek jellegzetes elvonási tüneteitől szenvedett. Másra sem bírt gondolni, csak a bűvös négyzethálóra, azt látta mindenütt, kínzó vágyat érzett a játék után. Az átéltek hatására lesújtó véleménnyel van a szudokuról: „Puszta habarcs, időkitöltés, mentális gyakorlat pancsereknek, agytakarmány egy generációnak, amelyik elveszítette örömérzetét.” Will Shortz feladványszerkesztő, eredeti végzettsége szerint enigmatológus, azaz a rejtvények tudora. Nem titkolja, ő maga is rákattant a szudokura. Így értelmezte a játék varázsát a Newsweeknek adott interjúban: „Ugyanazért csábító, amiért bármelyik rejtvény. Ott a kihívás, ott a megfejtés misztériuma, ott a jó megoldás öröme. A szudoku az egyik legaddiktívabb rejtvényjáték, amit valaha kitaláltak.” Ehhez laikusként, illő tisztelettel csak annyit tehetünk hozzá: minden játékot, a legjobbat is túlzásba lehet vinni, de arról a játékos tehet. A szudoku esetében sem lehet másként. Aki nem ismer mértéket, az a négyzethálóra és a számjegyekre haragudhat a legkevésbé.   

Matek és káosz

A szudoku egészen másfajta problémákat is felvet, nevezetesen matematikaiakat. Ahogy említettük, meglehetősen egyszerű játék – de csak amíg elemezni nem kezdik. Márpedig sok tudós fantáziáját mozgatta meg a szudoku. Ma már bizonyított tény például, hogy legalább 17 számjegyet kell megadni a táblán, hogy a feladványnak egyértelmű megoldása legyen. Ha ennél kevesebb van a kiinduláskor, akkor mindig többféle megoldás létezik. Ezt tapasztalatból régóta gyanították a játékosok, de hosszú évek munkájába telt, mire megtalálták rá a formailag tökéletes algebrai levezetést. Bármilyen meghökkentő, még olyan feladvány is készíthető, ahol a 81 számból 77 adott, ám a fennmaradó 4 üres helyet mégis kétféleképpen lehet helyesen kitölteni. Kiszámolták, hogy a 9×9-es négyzetben 6 670 903 752 021 072 936 960 különféle módon rendezhetők el a számjegyek az alapszabálynak megfelelően. Ha ebből leszámítják a szimmetriákat és permutációkat, még mindig jóval több mint 5 milliárd jó megoldás létezik – attól tehát a mániákus fogyasztóknak sem kell félniük, hogy elfogynak az új feladványok, amilyennel korábban még nem találkoztak. A szudoku számos további matematikai és számítógépes programozási tanulsággal szolgált a tudománynak, ezeket ne bolygassuk – a bonyolult képletek józan szerénységet parancsolnak. A káoszelméletet is alkalmazták a szudokura; szívme­lengető, hogy a téma élenjáró kutatói között két magyar elméleti fizikus, Toroczkai Zoltán és Ercsey-Ravasz Mária neve is felbukkan. 

5 472 730 538

„esszenciálisan különböző” szudoku-feladvány készíthető a matematikusok számítása szerint.

Frissítve: 2019.03.17 15:00