Előfizetés

Örökké a képernyőinken marad - a valóság és a show

Müllner Dóra írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.02.15. 10:30
Nem annyira a fődíjért, mint inkább a 15 perc hírnévért folyik a verseny
Fotó: RTL Sajtóklub
Szombaton ér véget a ValóVilág9 powered by Big Brother. Szeretjük ostorozni a főképp nézői kíváncsiságra alapozó valóságshow műfaját, hisz gyakran övezik a bulvárlapok címlapjain botrányok. Pedig se több, se kevesebb, mint egy tévéműsor, ami sokkal érdekesebb annál, mint az elsőre tűnik.
Nem nehéz a képzettársítás irodalmi művekkel: a ValóVilág9 powered by Big Brother címe is Orwellt idézi. A Nagy Testvér (Big Brother) az 1949-ben íródott 1984-ben nézi televíziókba rejtett kamerákon, teleképeken keresztül a polgárok életét. Orwell akkor már találkozhatott színes televízióval, mégis hihetetlen fantázia kellett disztópiájának megírásához. Aki pedig egyetlen epizódot látott a másik legendás, szintén beszédes című reality sorozatból, a Survivor-ből, (Túlélő) annak könnyen eszébe juthat William Golding és A Legyek Ura. A regény, amelyben egy lakatlan szigeten egy csapat angol kisfiú próbál csapatként és egyénileg is túlélni. De valljuk be: nagy valószínűséggel sem a szereplőknek, sem a valódi célközönségnek nem fog eszébe jutni a két irodalmi mű egyike sem. Ahogy a reality műsorok ősére sem emlékszik talán senki. Az An American Family, azaz Egy amerikai család 1973-ban készült. Hét hónapon át követték három kamerával egy tipikus középosztálybeli amerikai család életének mindennapjait. Amit valódi drámák tarkítottak: anyagi csőd, válás, nem szólva arról, hogy a legidősebb fiú a forgatások idején coming outolt, vagyis ekkor beszélt családjának először őszintén szexuális irányultságáról, azaz arról, hogy meleg. Korábban ilyen a televíziózás történetében nem fordult elő, és végképp nem főműsoridőben. A több mint 300 órányi nyersanyagból tizenkét egyórás epizód született, tízmillió nézőt hozva a PBS csatornának. És nem tudatosan, de letette egy új, tökéletesen televíziókompatibilis műfaj alapjait. Ez a sorozat szolgált mintául az MTV (Music Televison) egyik legsikeresebb sorozatának, a The Real World-nek is, ahol fiatalokat költöztettek össze négy hónapra, és két stáb forgatott velük napi húsz órában. Ám az igazi és világméretű áttörést 1999-ben a Big Brother, 2000-ben pedig a Survivor hozta meg. Nagyon kevés olyan kereskedelmi csatorna van ma a világon, amelyik e kettő közül legalább az egyiket ne tűzte volna műsorra. A műfaj itthoni története a világtrenddel párhuzamosan, 2001-ben kezdődött egy svéd formátum magyarításával, a Bárral, és ekkor pattant ki a valóságshow kifejezés is Superman, azaz Erdélyi Zsolt fejéből. Az első fecske, az akkor még nagyjából ismeretlen, a magyar televíziós piacon lábát éppen megvető Viasat 3-ra érkezett. A csatorna célja nem volt más, mint ismertsége megalapozása. Az első élő show-k előtt még azon izgult a stáb, hogy lesz-e elegendő néző, ám kisvártatva odáig jutottak, hogy le kellett zárni az Andrássy út egy részét a kiszavazó élőshow-ra érkező tömeg miatt. A készítők is tanulták a műfajt, és próbálták megérteni és megvalósítani svéd Strix Televíziótól érkezett lincencszt. A műsor megvalósításához számos dolgot adaptálni kellett a hazai viszonyokhoz, hiszen míg a svéd eredetiben már a helyet is együtt kellett felújítaniuk, megnyitniuk, a szereplőknek, addig Magyarországon ez az elem kimaradt. Ám így is éppen elég nagy munkát jelentett egy itthon addig nem létező, és kifejezetten komoly háttér-infrastruktúrát igénylő műsorfolyam elkészítése. Egy addig ismeretlen feladatra kellett stábot, és megfelelő technikai bázist felépíteni. Ezt a munkát akkor a Filmpartners vállalta, ahogy közösen a Viasattal a rizikót is, hisz nem lehettek biztosak a sikerben. A Bár sztorijának alapja az volt, hogy valódi munkát adott a résztvevőknek. Üzemeltették a Bárt, és közben együtt éltek egy lakásban, tehát miközben egyenként küzdöttek a fődíjért, csapatban is együtt kellett működniük. Akkor még hétköznapi fiatalok, nagyjából hétköznapi helyzeteit láthattuk, könnyen azonosulhatott a néző egy-egy szereplővel. Szerepelt benne egy egyetemista lány, Napsugár, aki az átlagosnál magasabb színvonalú beszélgetéseket is hozott két pohármosogatás közé, ezzel a fiatal egyetemista nézőket is megnyerve a napi műsornak. Mivel a Bár meghozta a kellő sikert a Viasat 3-nak, a következő év őszén ismét reality-t indított, a szintén svéd licensz alapján készülő Farmot. Ám míg a Bár óriási sikert aratott, addig a Farmot már maga alá gyűrte az induló Big Brother és a Való Világ. A holland licensz alapján készült Big Brother első szériájába 2002-ben a TV2-n még főként hétköznapi, de mégis különleges figurákat választották a készítők, és a nézők a szereplők egymás közti viszonyainak alakulásán izgultak. Sőt emelt díjas telefonszavazataikkal irányították is a sorsukat − ezzel óriási bevételeket generálva a kereskedelmi csatornának. Eközben az RTL Klub saját formátumot fejlesztett, és még ugyanabban a szezonban elindította a Való Világot, amit később aztán a cseh és a szlovák piacra is értékesítettek. Ők már nem csak „akár én is lehetnék” típusú szereplőket válogattak, hanem megosztóbb, szélsőségesebb, de legalábbis megjegyezhetőbb karaktereket, gondoljunk a műsorban ugyan nem győzedelmeskedő, ám később abból mégis a legtöbbet profitáló Majkára. Lehet szeretni vagy nem szeretni a realityket, ám kétségtelen, hogy megjelenésükkel egy addig nem látott fordulat következett be a szórakoztató televíziózás műsorsávjaiban. Kitalálói korábbi műfajokból gyűjtögették a közönség által kedvelt elemeket, majd ezeket összegyúrva eleinte óriási nézettséget generáló főműsoridős műfajjá alakították a hétköznapokat. Majd jöttek újabb csavarok, szélsőséges helyzetek, de mindig vannak új jelentkezők a pszichológiai és szociológiai kísérlethez is hasonlítható játékra. Ma már kevésbé fontos a fődíj és a pénz, sokkal inkább az a 15 perc hírnév, amit aztán a kinti világban követőkre és lájkokra lehet váltani. Országok, társadalmak és televíziózási szokások, kulturális mini- és maximumok határozzák meg, hogy melyik földrészen, országban, milyen típusú reality műsorok válnak közkedveltté. Az a kérdés mindenütt érvényes, hogy a kamerák előtt zajló események mennyire tükrözik a valóságot. A falak közé zárt élet legtöbbször akkor sem igaz, ha kívülről mesterségesen nem változtatnak a mindennapokon. De az ilyen helyzetben kialakuló konfliktusok és azok megoldásai, a felvetődő kérdések, és a rájuk adott válaszok nagyon jól leképezik egy-egy társadalom kulturális és mentális állapotát, és az adott pillanatok valóságát is. Mindezek mellett az is elvitathatatlan érdeme a műfajnak, hogy számos kényes problémát, – ha időnként botrány segítségével is – a közbeszéd részévé képes tenni. Az ún. Éden-balhé például a metoo-kampányt előzte meg két évvel. A valóságshow tehát úgy tűnik, örökké a képernyőinken marad, de amíg az orwelli világból a Nagy Testvér mellé nem kerül a képernyőre a Gondolatrendőrség is, nagy baj talán nem lesz.

Metoo az Édenben

2015-ben a TV2 Éden Hotel című valóságshow 3. évadában, az egyik játékos agresszívan próbált szexuális kapcsolatot létesíteni a szabályok szerint vele egy ágyban alvó játékostársával, annak többszöri, jól hallható tiltakozása ellenére. Ez a jelenet, a számtalan intrikával, becsapással és pikáns helyzettel teli valóságshowban majdnem észrevétlen maradt. De a nézők, köztük az Üvegplafon blog szerzője, Csonka Anna figyelmét nem kerülte el a jelenet erőszakossága, és ezt másnapi blog posztjában meg is írta. Ezzel kirobbantva az Éden Hotel-botrányt. A TV2 szerkesztési hibákra hivatkozva ismerte el felelősségét, szerintük a szóban forgó jelenet „adásba engedésével” hibázhattak. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) eljárást indított. És mivel a nagy port kavaró adás nemcsak a TV2-n, hanem a brit joghatóság alá tartozó Super TV2-n is adásba került, az Európai Unió elé is vitték az ügyet. A Médiatanács 14 millió forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltatóra, mert „az erőszakos szexuális közeledést bemutató képsorok vetítésével megsértette az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó szabályokat, valamint a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek öncélú és sérelmes bemutatását tiltó rendelkezéseket.”

Kockákból épített világ

Tóth Bea írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:30

Kovács Jónás egyetemista közelebb került álmához, hogy hivatalos LEGO tervezővé váljon. Terve bekerült a legjobb 16 közé a dán cég LEGO AFOL Designer Program pályázatán. A BrickLink és a LEGO közös programjában a kocka 60. évfordulóját szeretnék megünnepelni, a magyar tervező a játék saját történetét alkotta meg.  Kovács Jónás The LEGO® Story című munkája időrendben mutatja be LEGO gyártásának meghatározó korszakait, a 30-as évek asztalosműhelyét, a 40-es évek első generációs fröccsöntőgépét, a modern tervezőirodát, gyártósort. Ötlete már régen megszületett, most némi leporolást alapos, a cég történetéről szóló kutatómunka követte. A LEGO több napos műhelymunkákat szokott szervezni a tervezőjelölteknek, ahol különféle feladatok elé állítják a jelentkezőket, majd a legtehetségesebbeket választják ki. Előfordul néha az is, hogy a cég a kiállításokon figyel fel egy-egy tehetségre. Most Kovács Jónásnak a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy egy számára eddig ismeretlen programban kellett dolgoznia, másrészt kaptak egy jelenleg is forgalomban lévő alkatrészekről szóló listát, ezekkel kellett gazdálkodniuk. 2-3 hét alatt elkészült a műve, bár szerinte egy LEGO építmény sohasem lesz "kész". Legjobban annak örül, hogy tervét nagyobb módosítások nélkül gyártják. A kockák töretlen népszerűségének titka abban rejlik szerinte, hogy kreativitással bármi megépíthető egy doboz kockából, nem csak azt, amit a képen lát az ember. A rajongók közössége folyamatosan növekszik, hiszen minden korosztály számára gyártanak termékeket. A világ számos részén működnek klubok. Kiemeli az építőkockák előnyeit a matematika oktatás területén is, mivel a gyerekek könnyedén és játékosan végzik el a matematikai alapműveleteket, geometriai feladatokat, a Mindstorms robotoknak köszönhetően pedig az informatikai oktatásban is nagy előrelépés történt. A gyerekek még játékként tekintenek az építő elemekre, míg a felnőtteket rabul ejti a kockakészlet. Kovács Jónás emlékei alapján ő is négy évesen kapta meg az első LEGO System (a hagyományos, kisebb kockák) készletét, azóta a felnőtteknek szánt, dedikált, bontatlan relikviákat gyűjti, amelyeket egyenesen Dániából kapott egy korábbi versenyen elért helyezéséért. Programozó tanulmányai mellett most kikapcsolódásképpen készíti saját tervezésű műveit. Info: A döntős műből jelenleg több mint 600 készletet rendeltek elő a maximális 2500-ból, az előrendelési oldalon az érdeklődők még április 15-ig jelezhetik igényüket.      Névjegy: Kovács Jónás 19 éves, Vajdaságban él. A Szegedi Tudományegyetem hallgatója programtervező informatikus szakirányon.

Nyomot hagyott

 LEGO a képzőművészetben is nyomot hagyott. A Nathan Sawaya és a Bright Bricks cégek hatalmas LEGO modelleket építenek, amelyek a világ számos pontján megtekinthetőek. Hasonló óriási alkotásokat láthatunk a LEGOLAND parkokban is. 

Varieté újratöltve

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2019.02.14. 11:30
A cirkuszt, a sanzont és a tánc világát vegyíto musorban a Duna Palotában Eötvös Krisztina és Richter Szebasztián is fellép
Fotó: BUDAPEST VARIETÉ
Budapestről szinte teljesen eltűntek a varieték, A műfajt szeretné újra meghonosítani Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina. Február 14-től három napon át a Duna Palotában látható az a show, amely a cirkusz, a sanzon és a tánc világát vegyíti.
Budapest Varieté, Olimpia, Fővárosi Varieté, Maxim, Moulin Rouge, néhány legendás név, ahol évtizedeken át varieté műsorokat rendeztek. Ezekben a Latabár fivérektől, Darvas Szilárdon át Kazal Lászlóig neves színészek és ugyancsak ismert énekesek, táncosok, cirkuszművészek szerepeltek. A varieté éjszakai műfaj, az említett művészek, főleg a színészek az esti előadásuk után mentek át a varietékbe, ahol még hajnalig szórakoztatták a közönséget. Ezekben a produkciókban sokszor más oldalukat is megmutathatták, mint ahogy ismerték őket, vagy lehettek kitárulkozóbbak, személyesebbek. A jó varieté nem hakni, hanem különböző műfajú minőségi előadások gyűjtőhelye. Az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag a rendszerváltás óta érdemileg nálunk kiveszett ez a műfaj. Néhány vállalkozó szellemű alkotó időnként próbálja ezt a „varietécsendet” megtörni. Változó sikerrel. Most Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina teszi ezt, ők cirkuszművészek, mindketten a cirkusz világában nőttek fel és mindketten a szakmában igencsak jól csengő cirkuszdinasztiák tagjai. Évek óta lépnek fel artistaként, külföldön is, és megfordultak különböző varietéműsorokban is, luxustengerjárókon és más helyeken egyaránt. Eötvös Krisztina szerint a varieté műfajának a lényege a változatosság. Általában van egy műsorvezető, aki házigazdaként, az este meghatározó karaktereként humoros gegekkel köti össze a műsorszámokat. Az egyelőre mától három alkalommal a Duna Palotában látható show-ban ezt a szerepet Kőhalmi Ferenc tölti majd be. Richter Szebasztián úgy véli, a varieté műfaja leginkább a cirkusz és a kabaré közé esik, például Németországban ma is virágzik, ahol több városban is működik önálló varietészínház. Ezért is lehetséges, hogy az elmúlt években kifejezetten erre a műfajra gondolva jöttek létre különböző műsorszámok, amelyek aztán Németországon túl más európai játszóhelyeken is láthatók. A varieté a cirkusszal ellentétben kifejezetten felnőtteknek szóló műfaj – teszi hozzá Eötvös Krisztina. A Duna Palotában rendezett Budapest Varieté című műsor este hattól kezdődik, egy több fogásos vacsorával, melyet követ maga a show. Richter Szebasztián úgy gondolja és ezt az eddigi fokozott érdeklődés is bizonyítja, hogy Magyarországon pótolni kell azt a hiányt, hogy nincs olyan játszóhely, ahol a színházak, romkocsmák mellett folyamatosan varieté működne. A Duna Palota most alkalmi befogadóhelyként szerepel, a későbbiekben kiderül majd, hogy itt, vagy máshol állandóan helyet kaphat-e a varieté műfaja. A Budapest Varieté című produkcióban fellép mások mellett Méhes Csaba mozgáskomikus, pantomim művész, a Fever Dance Group, Czigány Judit énekesnő, Pajor Szilvia légtornász, Földváry Balázs karika akrobata, Szőts és Bagdi erőemelők, Rolling Wheel kerék akrobaták illetve az est szervezői: Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina is. Info: Budapest Varieté Duna Palota 02.14-15-16