A kifejlesztője szerint nem kell félteni a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedőtől

Publikálás dátuma
2019.02.16 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup
Alaptalan a tengerbiológusok azon aggodalma, amely szerint az óceántisztító háló veszélyezteti a tengeri élővilágot - mondta az Ocean Cleanup projekt holland kifejlesztője.
Mint megírtuk, tengerbiológusok aggodalmukat fejezték ki az óceántisztító háló, az Ocean Cleanup technológiája ellen, mert szerintük veszélyezteti a víz ökoszisztémáját. Rebecca Helm medúzakutató nemrégiben a The Atlantic folyóirat weboldalán vetette fel, hogy a kifejlesztője nem vette figyelembe a levegő és a víz találkozásánál képződő filmszerű réteg, az úgynevezett neuszton gazdag élővilágát. Gondolatmenetét G. Tóth László magyar limnológus és óceanológus több ponton is alátámasztotta, sőt hozzátette, hogy a tengerek élővilágának felborulása akár az édesvizek ökoszisztémájára is hatással lehet. Egyes tengeri területekre ugyanis édesvízi halak járnak ívni, és a neuszton tengeri madarak egész tárházának szolgál táplálékául.
Boyan Slat, a szemétszedő háló holland megalkotója azonban ezeket az aggodalmakat eltúlzottnak és alaptalannak nevezte. A cikkre reagálva kifejtette, a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható, hogy a technológia veszélybe sodorná a neusztonállományt. Erre szerinte a legfőbb bizonyíték az, hogy miközben a gyorsan szaporodó tengerfelszíni élővilág nagyjából 50 millió négyzetkilométernyi területen terül el az óceánok felszínén, az Ocean Cleanup hálói legfeljebb 500 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtenék a szemetet - írta a Qubit.
„Számos adat áll rendelkezésre, hogy a tengerekben úszkáló több százezer tonnányi műanyag hulladék károsítja a tengeri élővilágot, beleértve a neusztont is”.
A víz felszínén lebegő szemétszedő háló, amelytől a kifejlesztői azt várják, hogy az évszázad közepére megtisztítja a világ vizeit, még csak próbaüzemben működött, de Hawaii-szigetek közelében vissza kellett vontatni partra, mert technikai problémák adódtak. 
Frissítve: 2019.02.16 11:11

Kacsát költött ki egy bagoly Floridában

Publikálás dátuma
2019.04.19 10:10

Fotó: Facebook/Laurie Wolf/ Laurie Wolf
Bagolyfióka helyett kiskacsa kandikált ki egy floridai ház mesterséges fészkéből. A karolinai récék fészekparaziták, azaz nem csak a saját fészkükbe tesznek tojásokat.
A kis szőrös madár láttán Laurie Wolf azt gondolta, kikelt annak a lármás füleskuviknak az első tojása, amely egy hónappal korábban költözött be floridai házuk mesterséges fészkébe. Sötétedéskor azonban kiderült, az új lakó nem bagoly, hanem egy sárga-fekete kiskacsa – írta a National Geographic alapján a Sokszínű Vidék.
Mivel a nő aggódott, hogy a bagoly megeszi majd a kiskacsát, egy ragadozómadár-szakértőhöz fordult, aki megerősítette, az állat veszélyben lehet. A házaspár meg akarta fogni a kiskacsát, hogy egy állatvédő szervezethez vigye, de az ijedtében elrepült a közeli tóhoz repült, és azóta nem látták. 
Azt már tudományosan is bizonyították, hogy a karolinai récék (vagy más néven kisasszonyrécék) ha kell, megférnek a lármás füleskuvikkal, Christian Artuso kutató 2005-ben azt figyelte meg, hogy egy bagoly három kiskacsát is kiköltött.
A kisasszonyrécék fészek- vagy költésparazitiák, ez azt jelenti, hogy a szülő egy-két tojást más fészkébe pottyant. Több olyan esetet is dokumentáltak már, amikor ragadozómadarak költötték ki vízimadarak tojásait. Volt, hogy egy tarka vércse egy fehérfejű kercerécéről gondoskodott, és hogy egy halászsas segítette elő egy kanadai lúd világra jöttét.
Az azonban kérdés, hogy a nőstény bagolynak hogyan nem tűnt fel, hogy rossz, azaz oválisabb és dupla akkora tojáson ül, mint szokott. Artuso szerint lehetetlen megmondani, hogy mi járhat a vadon élő bagoly fejében, de egy evolúciós jelenség állhat a háttérben.
Frissítve: 2019.04.19 10:10

Majombébik születtek a pécsi állatkertben

Publikálás dátuma
2019.04.18 17:25
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Fotó: Pécsi Állatkert és Akvárium Terrárium
Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops) és zászlós farkú kolobusz (Colobus guereza) született a pécsi állatkertben - tájékoztatott a majomkölykök érkezésről az intézmény.
A Dumbó nevű hím szavannacerkóf április 11-én látta meg a napvilágot. A gondozók nem számítottak az új jövevényre, mivel a Dumbót megelőző cerkófkölyök tavaly augusztus végén - több mint 10 éves szünet után - született meg a pécsi vadasparkban. Mivel a szavannacerkófoknál a vemhességi idő 5 és 6 hónap között változik, a két kölyök születése között a biológiailag lehetséges legrövidebb idő telt el. A kis hím szépen cseperedik, egyre gyakrabban játszik a csapat felnőtt tagjaival. Az állatkert szavannacerkóf-állományát a szülőpáron és a két kölykön kívül egy idősebb nőstény alkotja.
A zászlós farkú kolobuszok, más néven gerezák kölyke a kis cerkóf után mindössze két nappal, április 13-án jött világra. Érkezésével héttagúra bővült a pécsi gerezacsapat, amely egy szülőpárból, a szülők négy kölykéből és egy fiatal, idegen vérvonalú hímből áll. A cerkófhoz hasonlóan a kis gereza is egészséges; az újszülött a fekete-fehér bundájú felnőttekkel ellentétben hófehér szőrű; körülbelül három hónapos korában ölti majd fel a kifejlett állatokra jellemző mintázatot.
A kölyök születése szakmailag is fontos esemény, mivel a zászlós farkú kolobusz védett majomfaj, az európai állatkertek összehangoltan, az Európai Törzskönyvi Program (ESB) keretein belül tartják és tenyésztik.
A közlemény arról is tájékoztat, Vadim, a közelmúltban érkezett rozsomák egyre aktívabb új otthonában. Idén először a hosszú hétvégén nyílik meg a gyűrűsfarkú makik kifutója a látogatók előtt.
Szerző