Előfizetés

Az Európai Szocialisták csúcsjelöltjével találkozik Nagy Blanka az MSZP kongresszusán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.02.15. 13:54
Nagy Blanka
Fotó: Tóth Gergő / Népszava
A találkozót Frans Timmermans kezdeményezte.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, az Európai Szocialisták választási csúcsjelöltje mindenképpen szeretne találkozni Nagy Blankával, értesült a Népszava. A politikus részt vesz az MSZP szombati kongresszusán, külön kérte, hogy Nagy is legyen ott az eseményen. A diáktüntető igent mondott.
Azt, hogy Timmermans és Nagy miről fognak beszélni, egyelőre homály fedi.
A szocialisták a hétvégén várhatóan elfogadják a párt uniós programját és az EP-választásra szóló jelöltlistát. A program végleges, a névsor azonban még alakulhat, ha más pártok is közös listán szeretnének indulni az MSZP-vel.
Kapcsolódó
Kongresszus előtt az MSZP: biztos a program, nyílt a lista

Fizessen az állam saját szolgáinak! - Ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentettek be

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.02.15. 13:00
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be délelőtt a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság.
A közszféra munkáltatójának, vagyis a kormánynak címzett követeléseket a nyolctagú szövetséget összefogó Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Földiák András ismertette délelőtti sajtótájékoztatójukon. Mindenekelőtt azt várják a sztrájkbizottsághoz csatlakozó érdekvédők, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján, illetve az utóbbinál 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbérhez igazodva számolják ki a jelenlegi szorzókkal. Utóbbi kategóriának a bevezetését régóta sürgetik a közszféra szakszervezetei. Az indoklás szerint az éves minimálbér emelések hatására a közalkalmazotti bérek 76 százalékának kiszámításánál ma nem veszik figyelembe sem az illető iskolai végzettségét, sem pedig életkorát, a bértábla teljesen összecsúszott. A lista második pontja a pedagógusok béremelésekor követeli a mindenkori minimálbér alapján történő számítás visszaállítását, amit a kormány 2015 januárjától az akkori szinten rögzített. Az országos sztrájkbizottság a követelések között rögzítette, hogy ezen a szinten is képviselik a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait. Az ebben a körben már korábban kidolgozott sztrájkkövetelések alapján kezdeményezett tárgyalásokra már négy tárca reagált – jelentette be ehhez kapcsolódva a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a tájékoztatón. Boros Péterné jelezte, a humántárca már konkrét tárgyalási javaslatot is tett a szociális terület elvárásainak megvitatására, de a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium is kész a tárgyalások megkezdésére. Ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, marad a március 14-re meghirdetett sztrájk megszervezése – tette hozzá. A követeléslista utolsó két pontjában a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tagjai február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségét és ha kellő elszántságot érzékelnek, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

Nem az élet számára készült az új szakképzési stratégia, ez "egy nemes veretű politikai propagandaanyag"

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2019.02.15. 13:00
Hegesztő tanuló egy kazincbarcikai szakiskolában
Fotó: Németh András Péter
A magyar szakképzés hosszú távú, valós problémáinak megoldásában elenyésző szerepet fog játszani az innovációs minisztérium új szakképzési stratégiája – állítja Szilágyi János szakképzési elemző, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi képzési és oktatási igazgatója.
Itt nem született más, mint egy nemes veretű politikai propagandaanyag – vélekedett Szilágyi János az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) új, a szakképzési rendszer megreformálásáról szóló stratégiájáról. Megírtuk: a lapunk birtokába került, A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája című dokumentum több pontban vázolja fel, milyen „beavatkozások” szükségesek ahhoz, hogy a szakképzés modernebb és népszerűbb legyen. Az anyagban szó van a tankötelezettség korhatárának 17 évre emeléséről is, ám az ITM szerint a tervezet kormány elé kerülő változatában ez már nem lesz benne. Szilágyi szerint a Szakképzés 4.0-nak is nevezett anyag az alapproblémák megkerülésével született meg; látszik rajta, hogy az valójában a döntéshozóknak, nem pedig „az élet számára” készült. – Vannak mozaikszerű jó gondolatok, ötletek, felvillanások, amelyek innen-onnan lettek összelopkodva, de ezeket is felemásan, dilettáns módon barkácsolták össze. Erre példaként említhető a tankötelezettségi korhatár felemelése felemás módon 17 évre, amelyet egyébként rész-szakképesítéssel ki lehet(ne) váltani, tehát adtunk is, meg nem is, mivel rész-szakképesítést fél-egy év alatt bárkinek tudnak adni, és segédmunkásnak, vagy közmunkásnak ezzel jól el lehet helyezkedni. Jó plágiumnak tűnik az ösztöndíj bevezetése, mivel ezt már évek óta jelezték mértékadó szakmai körök, hogy manapság szinte minden szakma hiányszakmának minősül – fogalmazott Szilágyi. A szakértő szerint elhibázott gondolat, hogy a szakközépiskolát szakképző iskolává akarják átnevezni, amely korábban két iskolatípus összefoglaló neve volt (szakiskola és szakközépiskola). – Nagyobb probléma az az elgondolás, mely szerint nem lesz lehetőség a szakközépiskola elvégzése után nappalin érettségizni, ezzel megerősítve a magyar szakképzés zsákutcás jellegét – mutatott rá Szilágyi. Hozzátette: az, hogy a szakgimnáziumokat technikumokká neveznék át, a szakgimnáziumi képzés kormányzati szintű kudarcának beismerése. Az elemző szerint a koncepció legnagyobb hiányossága, hogy „leszűkíti annak tartományát ipari-technológiai kérdéssé, holott az innovatív társadalom magában foglalja a társadalom humántőkéjének fejlesztését, az iskolázottság növelését, a társadalmi kohézió erősítését, az örök vesztesek felkarolását, valamint a jövő kihívásaira történő felkészülést”. – Összegezve megállapítható, hogy az írásmű a döntéshozói jóindulat és politikai szándékok, elvárások kiszolgálása szempontjából meggyőző marketing terméknek fog bizonyulni, de a magyar szakképzés hosszú távú, valós problémáinak megoldásában elenyésző szerepet fog játszani. Csak jelzem előre, hogy ez nem a tudásalapú, innovatív társadalom szakképzésének stratégiája, annak ellenére, hogy a szómágia és képmutatás szintjén ezt az illúziót próbálja nagyon hatásosan és zavarosan kelteni – vélekedett Szilágyi. Pedig nagy szükség lenne a szakképzés valódi reformjára: a munkaerőpiacon 250-300 ezer fő hiányzik, a gazdaság hosszú távú fenntartható fejlődése került veszélybe, amely a rendszer gazdasági stabilitását, működőképességét veszélyezteti. A szakértő szerint Magyarországon foglalkoztatási válság alakult ki, politikai kényszerintézkedések bevetését kellett alkalmazni, amely a túlóratörvény puccsszerű elfogadtatásával meg is történt. A krónikussá váló szakemberhiány olyan súllyal nehezedik a gazdaságra, a cégekre, hogy halasztva készülnek el beruházások és a vállalatok döntő többsége szerint a szakemberhiány jelenti a termelés növekedésének legnagyobb korlátját. Az Iparkamara volt képzési igazgatója szerint az elmúlt évek hibás szakképzés-politikájának eredendő bűnei közé tartozik a szakiskolai képzés „szegregált képzési formává silányítása”, ahová a társadalom peremére szorult réteg gyermekei kerülnek be, akik funkcionális analfabétaként nem képesek szakmát elsajátítani, többségük fiatal munkaerőként csak betanított, vagy segédmunkára alkalmas. A szakgimnáziumi képzés erőltetése is súlyos károkat és torzulásokat okozott, az óraszerkezet radikális megváltoztatása, valamint a szakmai érettségi bevezetése tovább szűkítette a továbbtanulási lehetőségeket, amely „megadta a kegyelemdöfést” ennek az intézménytípusnak. Az elmúlt nyolc év tapasztalatai bebizonyították, hogy hibás lépés volt a tankötelezettségi korhatár leszállítása is. – Itt, ami leginkább romboló volt, az üzenet és a politikai szándék, a „renitenskedő” tanulók megregulázása, eltávolítása, közmunka „rezervátumba” kényszerítése – fogalmazott Szilágyi, hozzátéve: a szakértők döntő többsége részéről tapasztalt legszomorúbb beigazolódás, hogy a korai iskolaelhagyók száma a 2010-es 10,8 százalékos arányához képest 2017-re 12,5 százalékra szökött fel, az uniós országok szégyenpadjára küldve Magyarországot.