Szexuális zaklatással vádolják Vatikán párizsi nagykövetét

Publikálás dátuma
2019.02.15. 17:33

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
A gyanú szerint egy fiatal férfi fenekét fogdosta az apostoli nuncius újévkor.
Szexuális zaklatás gyanújával indult eljárás Luigi Ventura apostoli nuncius, a Vatikán franciaországi nagykövete ellen Párizsban - erősítette meg pénteken a párizsi ügyészég a Le Monde című napilap értesülését.
A vizsgálatot január 24-én indította a vádhatóság, miután a nunciust azzal vádolta meg a párizsi önkormányzat egyik munkatársa, hogy szexuálisan zaklatta a városházán tartott újévi fogadáson. "Történt egy incidens a diplomáciai testületeknek tartott újévi fogadáson, és a döntés gyorsan megszületett arról, hogy jelezzük az ügyészségnek" - mondta Patrick Klugman, nemzetközi ügyekért felelős főpolgármester-helyettes.
A tájékoztatás szerint a január 17-én rendezett ünnepségen, amelyre a diplomáciai testületek és a vallási szervezetek képviselői voltak hivatalosak, a 74 éves nuncius, aki 2009 óta teljesít szolgálatot Párizsban, háromszor is fogdosni próbálta - eleinte a kezén, majd a fenekén - a városházának azt a fiatal munkatársát, aki a kíséretével foglalkozott az este folyamán. A városháza közleményében úgy fogalmaz a BBC szerint:
az apostoli nuncius "ismétlődően és ragaszkodóan simogatta" a fiatal férfi fenekét.

Az esetnek szemtanúja is volt. A harminc év körüli sértett a párizsi városháza nemzetközi kapcsolatok osztályán dolgozik, azonnal jelentette feletteseinek, mi történt.
A Vatikán párizsi nagykövetsége egyelőre nem erősítette meg az eljárás megindítását. Luigi Ventura, aki a Vatikán karrierdiplomatája és párizsi misszióját megelőzően több afrikai országban, majd Chiliben és Kanadában is dolgozott, diplomáciai mentességet élvez Franciaországban.

Vészhelyzetet hirdet Trump

Publikálás dátuma
2019.02.15. 17:20

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Elfogadta Donald Trump az amerikai határbiztonság finanszírozásáról szóló törvényt, de egyúttal úgy döntött, hogy rendkívüli állapotot hirdet ki a mexikói határtérségben. Ennek révén akar a törvényben foglaltnál több pénzt kapni a határ mentén az illegális bevándorlók távoltartása érdekében építendő falra. Az igazságügyi tárca azonban azzal számol, hogy bírói végzéssel átmenetileg felfüggeszthető az elnök lépése. Trump a Fehér Ház rózsakertjében pénteken jelentette be döntését, amelyet már előzetesen kilátásba helyezett Mitch McConnell, a szenátusban többségben levő republikánus frakció vezetője. Elmondta, hogy az elnök tájékoztatta őt arról: alá fogja ugyan írni a törvényt, hogy el lehessen kerülni a szövetségi kormányzat – költségvetési felhatalmazás hiánya miatti - újabb részleges leállását, ám országos szükségállapotot is ki akar hirdetni, mert nem tartja elégnek a törvényben előirányzott összeget.  
A szenátusban 83-16, a képviselőházban 300-128 arányban, vagyis jórészt kétpárti támogatással elfogadott törvény közel 1,4 milliárd dollárt ad határbiztonsági létesítményekre. Az elnök ezt - a drogdílerek elleni harc szempontjaira hivatkozva - ki akarja egészíteni 600 millióval a pénzügyminisztérium azon alapjából, amelyben a kábítószer-kereskedőktől elkobzott pénzt gyűjtik, 2 és fél milliárddal a Pentagon kábítószer-ellenes programkeretéből, valamint – és valójában csak ehhez van szükség a rendkívüli állapotra – 3 és fél milliárddal a védelmi tárca katonai építési költségkeretéből. Így összesen 8 milliárd dollárt fordíthatnának határvédelmi fal vagy kerítés felhúzására.  Ha bírói úton ez utóbbi tétel mégsem válna hozzáférhetővé, akkor 4 és fél milliárdos lehetne a keret, ami már nem nagyságrendekkel alacsonyabb, mint a Fehér Ház által eredetileg kért 5,7 milliárd dollár. Nem csupán az ellenzéki demokraták, hanem a republikánusok közül is sokan – élükön történetesen McConnell-lel - ellenezték a már korábban is lebegtetett rendkívüli állapot elrendelését, mondván, az kihívást intéz a kongresszus hagyományosan tiszteletben tartott jogköre, „az erszény fölötti hatalom” ellen, vagyis azzal szemben, hogy a törvényhozás joga eldönteni, mire költsék az adófizetők pénzét. McConnell azonban most már támogatásáról biztosította Trump lépését. Demokrata párti vezető törvényhozók viszont az elnöki hatalommal való visszaélésről beszélnek, és a képviselőházban, ahol a demokraták vannak többségben, az igazságügyi bizottság révén meg kívánják kérdőjelezni Trump eljárásának a jogszerűségét, és kétpárti közös határozattal szeretnék megakadályozni a rendkívüli állapot érvénybe léptetését.
Trump a mexikói határon beszélget a határőrökkel
Fotó: JIM WATSON / AFP

Összeomlás és megaláztatás: egyre távolabb az uniós Brexit-megállapodás

Publikálás dátuma
2019.02.15. 16:32

Fotó: Alberto Pezzali / AFP
Az Európai Unióból való brit kilépés napjához közeledve egyre távolabbinak látszik annak az esélye, hogy a fejleményeket az EU-val való megállapodás terelje mederbe.
Rövid ideig tartott Theresa May brit miniszterelnök január 29-ikei fellélegzése, amikor esetleg úgy érezhette, hogy alapvető tárgyalási pozíciójának parlamenti jóváhagyásával könnyebb lett a helyzete brüsszeli partnereivel szemben - Valentin-nap estéjére megint minden összeomlott. A kormányfő az elmúlt két hétben sem az unió vezetésével, sem Belfastban a Demokratikus Unionista Párttal, sem pedig Dublinban Leo Varadkar ír kormányfővel nem ért el áttörést a megállapodás legkritikusabb kérdésében, az ír-északír határ ügyének rendezésében. Ezért újabb felhatalmazásért visszatért a londoni alsóházba. Indítványa, amely elfogadás esetén sem bírt volna jogerővel, arra lehetett volna jó, hogy Brüsszel érezze, a kormányfő élvezi a parlament bizalmát a megbeszélések irányát illetően. Ha a szavazás jelképes jelentőségű volt is, annak elvesztése komoly csapás Theresa Mayre hazai és nemzetközi presztízse szempontjából egyaránt. A stratégiát 45 fős többséggel utasította el a ház. A Konzervatív Párton belül szoros egységet képező ötven fős Európai Kutatócsoport, Jacob Rees-Mogg euroszkeptikus politikus vezetésével testületileg tartózkodott a szavazástól. Ők arra hivatkoztak, hogy a tárgyalási pozíció nem tartalmazza a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét. További 17 tory azért nem haladt át sem az “igen”, sem a “nem” előcsarnokon, mert a kormány nem vállalta fel nyíltan a kilépés elhalasztását. Öt konzervatív honatya szavazott nemmel az ellenzékkel együtt. Theresa May kivívta a Munkáspárt vezetőjének haragját, miután a szavazás eredményének nyilvánosságra hozatala előtt elhagyta az üléstermet. Jeremy Corbyn kifogásolta, hogy a kormánynak nyilvánvalóan nincs tárgyalási stratégiája, és nem tudja egyesíteni még a saját pártját sem az EU-ból való “katasztrofális kizuhanás elkerülése érdekében”. Hasonlóan a Konzervatív Párthoz, a Munkáspárt is súlyos belső feszültségekkel terhes. A frakció egy része elfogadhatatlannak tartaná, ha az elmúlt napok konzultációi után a Munkáspárt segítene megszavazni May asszony megegyezését a parlamenttel. A Labour képviselői közül sokan nem fogadták el a Skót Nemzeti Párt westminsteri frontembere, Ian Blackford beadványát sem, amely kötelezte volna a kormányfőt, hogy már a jövő héten álljon a képviselők elé az érdemi szavazással, mert az országnak “bizonyosságra van szüksége”. A következő kritikus naptári bejegyzés február 27-e, amikorra a miniszterelnöknő újabb szavazást tűzött ki, természetesen abban a reményben, hogy addigra engedményeket csikar ki a vonakodó brüsszeliektől. Ha ez meghiúsulna, munkáspárti és konzervatív vezetők is nyomást gyakorolnának Mayre, hogy döntsön a megállapodás nélküli kilépés vagy annak elhalasztása között, ne húzza az időt az utolsó lehetséges pillanatig. A kormányfő most még továbbra is imamalomként ismételgeti, hogy időben meg fogja valósítani a rendezett kilépést. A BBC péntek reggeli jelentése szerint Andrea Leadsom, az alsóház konzervatív vezetője “megtorpanásnak és nem katasztrófának” minősítette a csütörtök este történteket. Kijelentette: May folytatja erőfeszítéseit, hogy elérje azokat a változtatásokat, melyek alapján a parlament támogatni tudja a megállapodást. Az előrehaladás reményében - várhatóan hétfőn - Steve Barclay Brexit-ügyi miniszter, majd maga a kormányfő is Brüsszelbe látogat. Amíg azonban a toryk tovább veszekednek egymással és északír "kvázi" koalíciós partnerükkel, az EU-val folytatott tárgyalások sem jutnak ötről a hatra.