Egyelőre szilárd a reptéri privatizációs szerződés

A kormány nem reagált lapunk arra vonatkozó kérdéseire, miszerint valóban felülvizsgálják-e a Budapest Airport (BA) privatizációs szerződését. A Magyar Nemzet pénteki száma szerint ugyanis ismét elővehetik a 2005-ben kötött megállapodást.

A lapnak több fideszes állami vezető is nyilatkozott, - így például Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, valamint Schneller Domokos a Miniszterelnökség helyettes államtitkára is -, és élesen kritizálták a repülőtéren uralkodó állapotokat. Lapunk több, egymástól független, a BA működésére rálátó forrásból is úgy értesült, hogy a kormányoldalon ugyan van olyan csoportosulás, amely szorgalmazná a BA-val szembeni fellépést, ám a kormánynak egyelőre nincs ilyen szándéka. A cikk és az abban felvetett kritikák kapcsán megkerestük Hardy Mihályt, a Budapest Airport szóvivőjét.

Hardy a cikk fő állítását – miszerint felülvizsgálná a kormány a privatizációs szerződést – nem kívánta külön kommentálni. A repülőtérrel kapcsolatos kritikákra annyit mondott: a BA már jó ideje dolgozik a repülőtér fejlesztésén, így tervek szerint nyárig mintegy 6,5 milliárd forintot fognak fordítani utaskényelmi szolgáltatások fejlesztésére. (Lapunk Visszhang rovatában részletesen is olvashat a repülőtéren kialakult helyzetről.)

A Budapest Airport (BA) Zrt. 75 évre szóló koncessziós szerződését egyébként aligha lenne könnyű felmondani. A jelenlegi főtulajdonos a német nyugdíjalapot kezelő AviAlliance GmbH (55,44 százalék), amely pénzügyi befektetőnek tekinthető. A vállalat nagy gyakorlatot szerzett a repülőterek üzemeltetésében, hozzá tartozik Athén 27, Düsseldorf 30, Hamburg 49 és a porto ricoi San Juan-i 40 százaléka. Mellettük egy szingapuri állami befektetési alap, a Malton Investment Pte Ltd. (23,33 százalék), egy kanadai befektetési alap Caisse de dépot et placement du Québec (21,23 százalék), és egy német állami fejlesztési alap a KfW IPEX-Bank GmbH (5 százalék) a tulajdonos.

A BA Zrt. árbevétele 2017-ben 80 milliárd, üzemi eredménye pedig 40 milliárd forint forint volt, ami tekintélyes összeg ugyan, de csak 2016-ban fordult pozitívba a cég: az azt megelőző években még vesztességesek volt. Ráadásul a BA Zrt. adóssága 2017-ben 450 milliárd forintot tett ki. A repülőtereknél egyébként világszerte az a tendencia érvényesül, hogy nem a le- és felszállási díjak, hanem az egyéb szolgáltatások nyújtása alkotja a bevételek nagyobb részét. Az európai repülőterek többsége állami tulajdonban van, de a magántulajdonuk aránya folyamatosan nő.