"Megvernek, elnyomnak és zsarolnak minket" - Traktoros tüntetők vonulnak Pozsony felé

Publikálás dátuma
2019.02.18. 18:32
Nem először demonstrálnak traktorral Pozsonyban
Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
100 járművel fognak a szlovák főváros terein tüntetni a földhelyzet mielőbbi rendezéséért.
Traktoraikkal indultak meg a gazdák Szlovákia fővárosa felé - írja az újszó.com. Nyilatkozatuk szerint azért szervezték a megmozdulást, mert küzdeniük kell a földjeikért, illetve az életüket és az egészségüket féltik: "megvernek, elnyomnak és zsarolnak minket" - olvasható a szövegben.
A mezőgazdászok szerint nem védi meg őket az állam, amelyet a nagyvállalkozók korrumpálnak.

Követeléseik között szerepel a földrendezés felgyorsítása, a rendszerváltás előtt megkárosítottaknak járó pótföldek zökkenőmentes kiadása, a szlovák termőföld, erdők és vízkészlet védelme, illetve a mezőgazdaságban tapasztalható korrupció elleni hatékony fellépés.
A gazdák azt is követelik, hogy a következő EU-s költségvetésben szabjanak felső korlátot az egy igénylőnek kifizetett uniós mezőgazdasági támogatások számára.

A gazdák abban állapodtak meg a pozsonyi városvezetéssel, hogy 100 mezőgazdasági géppel vonulnak be a központba. Hétfő délelőtt 60 gép indult el Észak-Szlovákiából, két útvonalon, kedden pedig délről indul el egy csoport. Mindhárom irányból holnap délelőtt 11 órára érkeznek a fővárosba; Pozsony főbb terein fognak majd állni. Csütörtök estig maradnak, idő közben pedig részt vesznek a meggyilkolt újságíró, Ján Kuciak és Martina Kušnírová emlékére szervezett megmozduláson.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 18:46

Hátat fordítottak a brit Munkáspártnak

Publikálás dátuma
2019.02.18. 18:06

Fotó: Alberto Pezzali / AFP
Tovább éleződött hétfőn a Brexit-káosz miatt amúgy is feszült brit belpolitikai helyzet.
Ahogy erre politikai megfigyelők már régen számítottak, Chuka Umunna dél-londoni honatya vezetése alatt hét munkáspárti képviselő jelentette be, hogy a parlamenten belül független csoportot hoznak létre. Umunna a Munkáspárt vezetőjének Brexit-politikáját nevezte meg a kilépés okaként és azt, hogy a párt nem tud megszabadulni az antiszemitizmus vádjától. Mint Luciana Berger, az új „függetlenek” egyik legismertebb arca fogalmazott, a „Munkáspárt intézményesen antiszemitává vált”, ezért szégyellné, ha a tagja maradna. Umunna a Labour frakció többi tagját és más pártok képviselőit is bátorította, “csatlakozzanak egy újfajta politika építéséhez”. A terveket és szerepeket később körvonalazzák, de egyelőre nincs szó egyesülésről a Liberális Demokratákkal. Jeremy Corbyn munkáspárti vezető csalódottságának adott hangot, amiért a hét képviselő nem volt képes folytatni az együttműködést a Munkáspárttal.
Témák
Labour

Egy korábbi törvénymódosítás robbantotta ki a lengyel-izraeli konfliktust

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:43

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Dugába dőlt a visegrádi négyek első, Európán kívülre tervezett ülése az újabb lengyel-izraeli diplomáciai feszültség miatt. Jeruzsálemben ehelyett kétoldalú találkozókat tartanak.
A V4 ugyan fontos európai fórum, de kapcsolataikat a történelmi igazság alapján kell alakítani, mondta a Jeruzsálembe tervezett 4+1-es csúcs lemondása kapcsán Jiszráel Kac, alig egy napja kinevezett izraeli külügyminiszter, akinek rádiós nyilatkozata miatt mondta le részvételét a lengyel küldöttség. A botrány ugyan nem Kac szavaival kezdődött: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök már előzőleg jelezte távolmaradását a csúcstól, ő Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő varsói kijelentése miatt sértődött meg. Netanjahu múlt héten Varsóban, a Trump adminisztráció kezdeményezte közel-keleti helyzetről szóló konferencián beszélt arról, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt során”. Ez azonnal kiverte a varsói politika biztosítékát. Noha úgy tűnik, a Jerusalem Post félrefordításáról van szó, az izraeli miniszterelnöki hivatal is közleményben tisztázta, hogy Netanjahu „lengyelekről”, vagyis egyes lengyelekről, nem pedig a teljes lengyel nemzetről vagy államról beszélt, a miniszterelnök telefonon lengyel kollégáját próbálta meggyőzni a sajtó félreértéséről, ez kevés volt Varsónak. Abban, hogy a helyzet tovább romlott, a közelgő, április 9-i izraeli előrehozott választás is közrejátszott, no meg az is, hogy Lengyelország nemcsak a májusi EP-voksolára készül, hanem parlamenti választásokra is sor kerül novemberben. Az izraeli ellenzék, élükön Jair Lapid Jes Atid vezetővel kifogásolta, ahelyett, hogy Lengyelország kérne bocsánatot a lengyel zsidók második világháborús tragédiájáért, rendre Netanjahu lép vissza a lengyel-izraeli történelmi vitában. Tavaly nyáron egy lengyel törvénymódosítás hozta felszínre a feszültségeket. A varsói parlament börtönbüntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha valaki lengyel haláltáborokról vagy a nácikkal együttműködő lengyelekről beszél. Amerikai nyomásra végül a büntetési kitételt kivették a törvényből, a két miniszterelnök pedig közös nyilatkozatban zárta le látszólag az ügyet. Ez a nyilatkozat azonban valóban inkább a lengyelek győzelmét jelentette, hiszen méltatta a zsidómentő lengyelek magatartását, elutasította, hogy Lengyelországot és a lengyel nemzetet a nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják, arról viszont nem ejtett szót, hogy a kollaboránsok között vélhetően lengyelek is voltak. Ezt a felszín alatt parázsló ügyet kavarta fel a mostani diplomáciai csörte. Jiszráel Kac külügyminiszter vasárnapi rádiós kijelentése, Jichák Samír néhai izraeli miniszterelnök szavainak felidézése, miszerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust" már egyértelműen a hazai választóknak szólt és annak a tudatában született, hogy ezt Varsó nem fogja lenyelni. Morawiecki lengyel miniszterelnök megengedhetetlennek és rasszistának nevezte Kac kijelentését és jelezte, határozott reakciót vár Izraeltől. Ezt azonban nem engedhette meg magának a korrupciós botrányai és az ellene folyó kivizsgálások miatt amúgy is megroppant támogatottságú Netanjahu néhány héttel a választás előtt. A V4-ek jeruzsálemi csúcstalálkozója kimondatlanul is az illiberális Netanjahu-kormánynak nyújtott választási támogatás lett volna, ám egy bocsánatkérés vagy bármiféle engedmény Varsó irányába ezt épp megfordította volna. Így a már hétfőn Izraelbe érkező Orbán Viktor, Andrej Babis cseh és Peter Pellegrini szlovák kormányfő kétoldalú tárgyalásokat folytat az izraeli vezetéssel. A V4-ek és Izrael kapcsolata a 2017 júliusi budapesti csúcs következtében mélyült el, amikor Benjamin Netanjahu volt a találkozó díszvendége. Az izraeli kormányfő akkor ígéretet tett a meghívás viszonzására, a részleteket idén január elsején, a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán (ahol csupán 12 állam és kormányfő, a világ illiberális elitje képviseltette magát) beszélte meg Netanjahu és Orbán Viktor. A jeruzsálemi lett volna az első, Európán kívüli V4 csúcs, amelynek jelentősége inkább Izrael, mint a visegrádiak számára lett volna nagyobb. A négy közép-európai ország a V4 formális kerete ellenére nem egységes. Míg Magyarország és Lengyelország kormányát szélsőjobboldaliként tartja számon a világ, addig a különben populista cseh vezetés nem kíván nyíltan szembemenni sem Brüsszellel, sem az EU alapértékeivel, a szlovák kormány még Fico vezetése alatt is igyekezett EU-konform maradni, az új vezetés pedig még inkább uniópárti. Izrael viszont egyre élesebb konfliktusba kerül az EU régi tagállamaival a telepespolitika illetve a Netanjahu-kormányzat jogállamiságot sértő illiberális lépései miatt, így igencsak felértékelődik az izraeli vezetés számára az uniós V4-el való minél szorosabb kapcsolat. És ki is fizetődik, hiszen például Magyarország is rendre szembe megy mind az EU-ban, mind az ENSZ-ben az Izraelt elítélő határozatokkal. A nemzetközi szinten ugyancsak elszigetelődő Budapest és Varsó számára is jó „reklám” a Közel-Kelet egyetlen demokráciája barátságának felmutatása.   
Szerző