Európai Bizottság;Juncker;7. cikkely;plakátkampány;

- Sokkolta az EU-t az újabb gyűlöletkampány

Kemény választ adott az Európai Bizottság a kormány legújabb, Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert gyalázó plakátkampányára. Továbbra is az a kérdés, mit lép az Európai Néppárt.

Judith Sargentini és Guy Verhofstadt EP-képviselők után Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök is felkerült az Európai Uniót gyalázó kormányzati propagandaplakátokra, ami az eddigieknél hevesebb reakciókat váltott ki Brüsszelben. Megkérdeztük Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét: várja-e, hogy előbb-utóbb ő is egy magyar poszter szereplője legyen. - Már kétszer szerepeltem Orbán Viktor beszédeiben. Micsoda megtiszteltetés! Valószínűleg túl csúnya vagyok ahhoz, hogy plakátra kerüljek — tette hozzá némi gúnnyal.

A kormányzati kampányra az Európai Bizottság keményen válaszolt, és “sokkolónak” nevezte, hogy “egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”. A testület alternatív plakátot is készített, amelyen tételesen megcáfolta a kormány állításait. Leszögezte, hogy az EU támogatja a tagállamok határvédelmét, nem tervezi humanitárius vízumok bevezetését és nem szól bele abba, hogy az egyes országok támogatják-e a legális migrációt.

A bizottságihoz hasonló álláspontot tett közzé a Twitteren Joseph Daul, a Fidesz és a KDNP pártcsaládjának, az Európai Néppártnak az elnöke. - Mélységesen elítélem a magyar kormány EP-választásokat megelőző kampányát, és Juncker bizottsági elnök megrágalmazását — írta. Megismételte, hogy a Juncker elleni támadások és az összeesküvés-elméletek minden alapot nélkülöznek.

Hegedűs Dániel, az amerikai German Marshall Fund közép- és kelet-európai szakértője szerint a Bizottság korábban, például az “Állítsuk meg Brüsszelt!” konzultáció alatt is próbálta már ellensúlyozni a magyar kormány manipulatív és tényeket nélkülöző üzeneteit, ez azonban a magyar nyilvánosság és médiarendszer struktúrája miatt nyilván nem lehetett sikeres. - A mostani keménynek tűnő reakció a Bizottság arcának a megőrzését szolgálja, egy fél lábbal már az ajtón kilépő Bizottság részéről nincsen komolyabb súlya. Az EP választási kampányra tekintettel nyilvánvalóan az Európai Néppárt reakciói lehetnek fajsúlyosak és jelezhetnek esetleges Magyarországgal kapcsolatos elmozdulást. Bár Joseph Daul, a Néppárt elnöke egyértelműen elítélte a magyar lépést, ennél keményebb fellépésre álláspontom szerint nem kell a magyar kormánynak számítania. A Néppárton belül is tudják, hogy Juncker vélhetően nem lesz sehol hat hónap múlva, Orbán azonban igen. Üzenetértékű az is, hogy Daul, nem pedig az Európai Bizottság elnöki székére pályázó Manfred Weber figyelmeztette Orbánt, aki nem érdekelt abban, hogy elidegenítse magától a magyar miniszterelnököt. Mindig kell egy utolsó csepp a pohárba, de hogy a Juncker-affér lesz-e az, azt vélhetően csak a most beinduló háttéregyeztetések és az azon képviselt magyar álláspont fogják eldönteni — nyilatkozta lapunknak a szakértő.

A Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt ábrázoló plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Frans Timmermans kétszer is szóba hozta a témát, és forrásaink szerint a német kormány képviselője is “erősen reagált”. A vitában 12 tárcavezető szólalt fel. Többségük szorgalmazta, hogy a közeljövőben kerüljön sor a magyar kormány hivatalos meghallgatására, ami az eljárás következő állomása. Varga Judit Európai ügyekben illetékes államtitkár felszólalásában hangsúlyozta, hogy a folyamatnak tényeken és bizonyítékokon kell alapulnia. Néhány résztvevő furcsának találta, hogy ez épp akkor hangzott el, amikor a magyar kormány elindította álhíreken alapuló Brüsszel elleni kampányát.

Polt Péter nem magyarázza meg az OLAF-jelentéstPolt Péter nem megy el az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottságának meghallgatására, mert azt a közelgő EP választási kampány részének tartja. A legfőbb ügyész ezzel hárította el a szakbizottság meghívását, amit lapunknak megerősített Bart Staes belga zöldpárti EP-képviselő. A politikus közölte: az Európai Bizottság regionális főigazgatóságától a szakbizottság is azt az információt kapta, hogy a magyar hatóságok néhány projekt, köztük az Elios Zrt. számláit visszavonták a 2007-2013 közötti költségvetési időszak most zajló végelszámolása során. A belga EP-képviselő az “Állítsuk meg az EU-pénzek elcsalását!” nevű európai polgári kezdeményezés brüsszeli sajtóbemutatóján vett részt. Carl Dolan, a Transparency International európai irodájának vezetője azt mondta: a magyar hatóságok hiába vonták vissza az Elios Zrt. számláit, a csalás gyanuja továbbra is fennáll. “Ha volna már európai ügyészség, és Magyarország annak tagja lenne, akkor az Elios-ügynek a végére járnának.”

Még a Ripostnak, az Origonak és a Lokálnak kell hasonlóan tennie, különben már indulhat is ellenük a sajtó-helyreigazítási per.