EP-választások – Hackertámadások veszélyére figyelmeztet a Microsoft

Publikálás dátuma
2019.02.20. 08:42

Fotó: GERARD JULIEN / AFP
A vállalat számos európai országban elérhetővé teszi az AccountGuard nevű kiberbiztonsági szolgáltatását.
Több, a demokráciával foglalkozó szervezetet ért hackertámadás a tavalyi év utolsó hónapjaiban, ezért a Microsoft 12 európai országban elérhetővé teszi az AccountGuard nevű kiberbiztonsági szolgáltatását az európai parlamenti választások előtt – tudatta szerdán a vállalat ügyfélbiztonsági és -bizalmi alelnöke, Tom Burt. A vállalat honlapján közzétett blogbejegyzésben az MTI összefoglalója szerint Burt azt írta, hogy a Német Külügyi Tanács, a The Aspen Institute és a The German Marshall Fund alkalmazottait érte adathalász célú hackertámadás. Az amerikai vállalat 104 támadásról ír, amelyeket az említett szervezetek alkalmazottai ellen kíséreltek meg Belgiumban, Franciaországban, Lengyelországban, Romániában és Szerbiában 2018 szeptembere és decembere között.
„A Microsoft fenyegetéselemző központja továbbra is vizsgálja a támadások eredetét, de meggyőződésünk, hogy jelentős részük attól a csoporttól származott, amelyet mi Strontiumnak nevezünk”

– írta a Microsoft blogján Tom Burt.

A Strontium annak a hackercsoportnak a másik neve, amelyet az amerikai elhárítás APT28-ként vagy Fancy Bearként azonosított, és amely minden valószínűség szerint az orosz katonai hírszerzéshez (GU) kötődik. A Microsoft ezért 12 újabb európai országban teszi elérhetővé AccountGuard nevű programját, amelyet ott eddig csak két helyen volt nyújtottak. Az Egyesült Államok és Kanada mellett eddig az Egyesült Királyságban és Írországban elérhető szolgáltatás mostantól Franciaországban, Németországban, Svédországban, Dániában, Hollandiában, Finnországban, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Portugáliában, Szlovákiában és Spanyolországban is igénybe vehető. Az AccountGuard ingyenes, de csak azok tudják használni, akik előfizettek a cég Office365 nevű szolgáltatására.
Korábban a Facebook – ugyancsak a közelgő európai parlamenti választások miatt – bejelentette, hogy szigorítja a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályokat. Tájékoztatásuk szerint a politikai és a különböző ügyekhez kapcsolódó hirdetéseket engedélyeztetni kell majd, és azt is fel fogják tüntetni, hogy ki fizetett ezekért. Hangsúlyozták, hogy a módosítások nem csak a nyíltan egyes jelölteket vagy pártokat támogató hirdetésekre fognak vonatkozni, hanem azokra is, amelyek olyan, rendkívül átpolitizált témákról szólnak, mint például a bevándorlás.
Szerző

Trump: Ellenségeink már a világűrben vannak

Publikálás dátuma
2019.02.20. 07:18
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Az amerikai elnök utasította a Pentagont, hogy dolgozza ki az űrhaderő felállításához szükséges törvényjavaslat részleteit.
„Készen kell állnunk” – fogalmazott Trump, miközben az Ovális Irodában aláírta a Pentagonnak címzett elnöki rendeletet. Leszögezte, hogy a kormányzat számára
„az űrhaderő felállítása nemzetbiztonsági kérdés”.

Az aláírás után újságíróknak azt fejtegette, hogy
„az Egyesült Államok ellenségei már a világűrben vannak, akár tetszik ez nekünk, akár nem.”

Álláspontja szerint az amerikai űrhaderő nemcsak védelemre, hanem támadásra is alkalmas lesz, de – mint fogalmazott – „inkább országunk védelméről beszéljünk”. Az űrhaderő felállításának tervét az elnök 2018 júniusában – az Egyesült Államok Nemzeti Űrtanácsa ülése előtt – jelentette be, hangsúlyozva, hogy az öt másik haderőnemtől elkülönülő, de azzal egyenrangú haderőnemet kell létrehozni. A végső döntés a kongresszusé, amelynek meg kell szavaznia az amerikai hadsereg átszervezését. Az Egyesült Államok hadseregének fegyvernemei: a szárazföldi hadsereg, a légierő, a haditengerészet, a tengerészgyalogság és a parti őrség. Ehhez csatlakozik majd egyenrangúként az űrfegyvernem. Elemzők szerint ilyen jelentőségű átalakítás az amerikai hadseregen belül 1947-ben történt, amikor a légierő vált önálló fegyvernemmé. A tervek szerint az űrhaderő eleinte a légierő keretei között létrehozott parancsnokság lesz, majd a kongresszus hozzájárulása után válik önálló haderőnemmé. Ennek menetrendjéről az elnöki rendelet nem ejt szót. Az űrhaderő első feladata az lesz, hogy az esetleges támadásoktól megvédje az amerikai tulajdont, az amerikai eszközöket a világűrben. Ennek egyik módja a támadásokkal szemben ellenállóbb műholdak építése, vagy a műholdakat többször felhasználható hordozórakéták alkalmazása. Emellett megelőző lépés lehet az ellenséges műholdpusztító fegyverek megsemmisítése, még mielőtt azok eljutnának a céljukhoz. Katonai szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy e kapacitások kifejlesztése egyúttal elrettentő hatású lehet egy világűrbeli háború megindításával szemben. Az űrhaderő további feladata lehet a világűr megtisztítása a veszélyes űrszeméttől. Ez háborús helyzetben az ellenséges műholdak kölcsönös, tömeges megsemmisítése esetén rendkívül fontos lehet. Egyes kommentárok úgy vélik, hogy Donald Trump militarizálni akarja a világűrt. A Space News című szaklap tavaly – az űrhaderő létrehozásának bejelentése után – közzétett egyik elemzése szerint azonban ez már évtizedekkel korábban megtörtént. A Dwight Eisenhower elnök idején az űrkutatási és űrrepülési hivatalt (NASA) létrehozó 1958-as űrtörvény ugyanis csakis a civil űrtevékenységet adta a NASA kezébe, a katonai jellegű űrtevékenységet a Pentagonhoz utalta. A tárcán belül működik is egy olyan hivatal, amely összefogja és irányítja a különböző fegyvernemeknél folyó űrtevékenységet.
Szerző

Letartóztatták Macron tüntetőket verő biztonsági főnökét

Publikálás dátuma
2019.02.20. 06:59

Fotó: Christope Archambult / AFP
Előzetes letartóztatásba vették kedd este Alexandre Benallát, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnökét, aki ellen azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve.
A párizsi ügyészség tájékoztatása szerint a francia elnök volt biztonsági főnökét azért vették őrizetbe, mert megsértette azt a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphet kapcsolatba az ügy másik gyanúsítottjával, Vincent Crase-zal, a Köztársaság lendületben kormánypárt volt alkalmazottjával, aki kedd este szintén előzetes letartóztatásba került. Alexandre Benallát és Vincent Crase-t is azért idézték be kedden a vizsgálóbírók, mert a Mediapart tényfeltáró portál január 31-én közzétett egy, a két férfi között július 26-án, a vádemelésük után készült beszélgetésről készült hangfelvételt. A két férfi ekkor már nem léphetett volna egymással kapcsolatba a bírói döntés alapján, miután négy nappal korábban eljárás indult ellenük, amiért egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak. Benalla ügyvédje, Jacqueline Laffont azonnal tiltakozott az őrizetbe vétel ellen és jelezte, fellebbeznek a döntéssel szemben. "Nevetséges, hogy azért börtönzik be, mert állítólag hét hónappal ezelőtt volt egy egyeztetés" - hangsúlyozta az ügyvéd, aki vitatja a Medipart által közzétett felvétel törvényességét. A hét hónapja kirobbant úgynevezett Benalla-ügy továbbra is első helyen szerepel a francia médiában. Az államfő 27 éves volt bizalmi emberét januárban ismételten meghallgatta a francia szenátus jogügyi bizottsága, de Alexandre Benalla nem válaszolt érdemben a kérdésekre. A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta a diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett. A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás. 
Szerző