Bizottság dönt a nyugdíjutalásokról

Publikálás dátuma
2019.02.20 09:08

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Magyar Államkincstárban (MÁK) létrehoztak egy Utalási Bizottságot, „amelynek feladata minden héten áttekinteni, monitorozni a várható kiutalásokat a társadalombiztosítási és bérszámfejtési oldalon” – ezzel a nagyívű bejelentéssel válaszolt a Pénzügyminisztérium (PM) parlamenti államtitkára Mesterházy Attila írásbeli kérdéseire.
A szocialista képviselő a januári nyugdíjutalási botrány, majd egy középvezető pellengérre állítása és leváltása után öt kérdést tett fel a tárca vezetőjének, ezekre összevontan sikerült egy három mondatos reagálást összerakni Tállai András csapatának. Mesterházy kíváncsi volt rá, miért mosódott egybe a kincstár belső vizsgálata a PM-ével, hogyan lehet, hogy csupán a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatóhelyettesének felelősségét lehetett megállapítani, mit jelent pontosan a bejelentés, hogy a „technikai probléma emberi tényezőre vezethető vissza”, illetve milyen intézkedések történtek a folyósításhoz kapcsolódó előzetes és utólagos kontroll megerősítése érdekében. Végül azt is szerette volna megtudni, mit takar a „komplex nyugdíjbiztosítási rendszer”, amitől a hírek szerint minden megoldódik a nyugdíjkifizetések területén. Nos, ezekre a felvetésekre reagálva jelentette be a pénzügyi államtitkár a bizottságosdit, mellette pedig közölte, hogy nem mosódott össze a külső és a belső vizsgálat, külön-külön kutakodva is rájöttek, hogy mi veszélyeztette a nyugdíjak időben történő kifizetését. Ám ahogy másfél hónapja senki nem mondta meg, mi történt pontosan, úgy az MSZP képviselője sem tudhatta meg, erre a kérdésre kifelejtette a választ Tállai államtitkár. Felhívta viszont a figyelmet a mindent megoldó informatikai fejlesztésre, amitől az egész nyugdíjbiztosítási információáramlás hatékonyabbá válik és nagyon modern lesz. Természetesen azt sem tudjuk meg a Mesterházy Attilának címzett írásbeli válaszból, hogy ez mit takar, és mikorra készül el, ahogy a tízmilliárdos fejlesztés részleteire eddig lapunk sem kapott választ az elmúlt egy évben, bár többször kerestük kérdéseinkkel a MÁK sajtóirodáját.

Telitalálat az ötös lottón: valaki csaknem 4,2 milliárddal lett gazdagabb

Publikálás dátuma
2019.04.20 19:49
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye. Mutatjuk a nyerőszámokat.
Telitalálatos szelvényre bukkantak az ötös lottó 16. heti számsorsolásán, a nyertes 4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forinttal gazdagodott – közölte a Szerencsejáték Zrt. szombaton. A nyerőszámok: 14 (tizennégy), 21 (huszonegy), 53 (ötvenhárom), 60 (hatvan), 90 (kilencven). Nyeremények: 5 találatos szelvény 1 darab volt; nyereménye 4.194.319.530 forint; 4 találatos szelvény 50 darab, nyereményük egyenként 1.732.680 forint; 3 találatos szelvény 4097 darab, nyereményük egyenként 22.555 forint; 2 találatos szelvény 123.044 darab, nyereményük egyenként 1645 forint. A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a mostani összeg a játék történetének harmadik legnagyobb főnyereménye: 2003-ban egy ötös lottózó 5,092 milliárd forintot vihetett haza, majd 2015-ben egy másik szerencsés 5,049 milliárdot. A 2003-as győztes szelvényt az eddigi leghosszabb halmozódás előzte meg: 38 héten keresztül nem volt telitalálat. A Szerencsejáték Zrt. közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban az ötös lottó heti számhúzásait havi rendszerességgel tárgynyeremény-sorsolás kísérte. Az 1957-től a hatvanas évek végéig tartó időszakban a legnagyobb értékű nyereménynek az öröklakás számított. Akkor összesen 505 lakást és 224 családi házat, üdülőt sorsoltak ki. Magyarország „legszerencsésebb nyaralótelepe” 1963-ban Balatonalmádiban volt, ahol minden tulajdonos a lottón nyerte az ingatlanát. A győztesek nem egyszer azt pingálták az üdülő táblájára: „nyer-telek”.
Szerző
Frissítve: 2019.04.20 20:37

Agymosó reklámokkal népszerűsítik az Origót a TV2-n

Publikálás dátuma
2019.04.20 16:03
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Más hirdetésekben bukkan fel a kormánypárti portált népszerűsítő képsor, a szintén a kabinethez közel álló hírcsatorna reklámjaiban.
Kevesebb mint egy másodpercig látható az Origo hirdetése az TV2 reklámblokkjaiban, ráadásul az is más hirdetésekbe ágyazva – szúrta ki a 444.hu egyik olvasója. Az ügy miatt a Momentum a Nemzetközi Média és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) fordult, mivel úgy gondolják, hogy a tizedmásodpercekben mérhető reklám manipulatívan hathat a nézőkre.
A reklámtörvény valóban tiltja a tudatosan nem észlelhető reklámokat, a 2008. évi XLVIII. törvényben így definiálják: „olyan reklám, amelynek közzétételekor – az időtartam rövidsége vagy más ok következtében – a reklám címzettjére lélektani értelemben a tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű látvány, hang- vagy egyéb hatás keltette inger hat”. 
Kérdés, hogy az NMHH, ami egyszer már jóváhagyta a TV2 hasonló – az MVM paksi atomerőművet propagáló - villantós reklámját, mit tesz ebben az esetben. A médiahatóság korábbi érvelése az volt, hogy a nézők tudatosan észlelték az MVM reklámszpotját, és jelentették be, tehát nem lehet szó tudat alatti észlelésről. Csakhogy a reklámtörvény a lélektani értelemben vett észlelést említi, ami nem csupán a villanás felismerését jelenti, de az is, ahogyan reagálunk a reklámra, ahogyan viszonyulunk hozzá. Egy 15-30 perces reklámról el tudjuk dönteni, hogy tetszik vagy sem, érdekes vagy érdektelen számunkra, de egy mosóporhirdetés közben felvillantott logóhoz, szlogenhez nem lehet ugyanígy viszonyulni.
A sors fintora, hogy 2014-ben az akkor még nem kormányhoz közeli Origo Tech rovata fejtette ki részletesen, mit lehet és érdemes elrejteni egy videó 25. képkockájában
Frissítve: 2019.04.20 16:12