Európa legnagyobb konzultációjával készülnek civilek az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.02.20. 12:19

Az EU összes polgárától kérdezik, szerintük hogyan kéne újragondolni Európát. A felvetések még márciusban az Európai Parlament elé kerülnek.
"Európai polgárok, vegyük ismét kézbe a sorsunkat" - felszólítással indult el a várhatóan 100 millió embert is elérő WeEuropeans ("Mi, európaiak") közösségi konzultáció. Egy pártfüggetlen civil szerveződésről van szó, írják honlapjukon, melynek célja mozgósítani az Európai Unió polgárait a közös jövő alakításának érdekében.
A kezdeményezők - a CIVICO Europa független, nemzetközi nonprofit szervezet és a make.org civil platform - decemberben egy felhívásban kérték Európa összes polgárát, hogy vegyen részt felmérésükben. Ennek során azt a kérdést teszik fel:
"Hogyan gondoljuk újra Európát?"

A felmérés első fordulóját országonként bonyolítják le, majd a legsikeresebb javaslatok listájáról uniós szinten is megszavaztatják az embereket. A 10 legtámogatottabb javaslatot március 22-én egy polgári menetrendben az Európai Parlament elé terjesztik az Európai Kongresszuson. Minden politikai vezetőt, az EP-választások jelöltjeit, állam- és kormányfőket meg fognak kérni, hogy válaszoljanak a javaslatok által felvetett kérdésekre.
Szavazni és javaslatot tenni a weeuropeans.eu oldalon lehet.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 17:54

"Célba fogjuk venni az Egyesült Államokat!" - Putyin üzent Washingtonnak

Publikálás dátuma
2019.02.20. 12:12

Fotó: Aleksey Nikolskyi / AFP
Amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai telepítése esetén Oroszország nemcsak az ezeket az eszközöket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a törvényhozás két háza előtt szerdán Moszkvában elmondott évértékelő beszédében.
"Oroszország nem szándékozik ilyen (szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú) rakétákat elsőként telepíteni Európába. Ha ezeket valóban legyártják és Európába szállítják, márpedig az Egyesült Államoknak vannak ilyen tervei, legalábbis nem hallottuk ennek az ellenkezőjét, akkor hirtelen kiéleződik a helyzet a nemzetközi biztonság terén, ami komoly fenyegetést teremt Oroszország számára" - mondta Putyin, rámutatva, hogy a rakéták repülési ideje az orosz fővárosig 10-12 percre rövidül. "Ebben az esetben kénytelenek leszünk, hangsúlyoznám, kénytelenek leszünk tükör- és aszimmetrikus intézkedéseket előkészíteni. Egyenesen és nyíltan kijelentem, hogy mindenki számára előre világos legyen: Oroszország kénytelen lesz olyan fegyvereket kifejleszteni és telepíteni, amelyek nemcsak azokat a területeket képesek elérni, amelyekről bennünket veszély fenyeget, hanem azokat is, ahol az ilyen döntéseket meghozzák. Ezt meg fogjuk valósítani, amint a fenyegetés valóssá válik" - hangoztatta. Az elnök ismételten a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött INF-egyezmény megsértésével vádolta meg az Egyesült Államokat. Megítélése szerint a megállapodást Washington nem "nyíltan és becsületesen" mondta fel, ahogyan azt 2004-ben a hadászati rakétavédelmi (ABM) megállapodás esetében tette, hanem Oroszország ellen "kitalált vádak" alapján. "De még a szatellitáikat is mozgósítják, akik óvatosan, de aláröfögnek az amerikaiaknak ebben a kérdésben" - jellemezte Putyin a NATO többi tagországát. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy Oroszország senkit sem fenyeget, továbbra is kész a párbeszédre, válaszlépései védelmi jellegűek, valamint teljes értékű, egyenjogú és baráti viszonyra törekszik az Egyesült Államokkal. Putyin bejelentette, hogy Oroszország tavasszal bocsátja majd vízre először azt az atommeghajtású tengeralattjárót, amely Poszejdon típusú, korlátlan hatótávolságú víz alatti eszközök szállítására is képes, decemberben állítja hadrendbe a Pereszvet lézerfegyvert, és folytatódik a MiG-31-es harci repülők felszerelése Kinzsal típusú hiperszonikus rakétákkal. Közölte, hogy sikeres kísérletek folynak a Cirkon típusú, tengeri indítású hiperszonikus rakétával, az orosz flotta újabb korszerű tengeralattjárókat és hadihajókat kap, a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával folytatott kísérletek a menetrend szerint haladnak, valamint megkezdődött az Avangard hiperszonikus fegyverrendszer sorozatgyártása. Az Avangard szárnyas blokk kipróbálásának jelentőségét egyébként Putyin az első műhold felbocsátásáéhoz hasonlította Oroszország védelmi képességeinek növelése szempontjából. Az orosz elnök arra kérte azokat az amerikai szakembereket, akik hisznek az Egyesült Államok kivételességében és fölényében, hogy számítsák ki a fejlesztés alatt álló orosz fegyverek hatótávolságát és sebességét, mielőtt olyan döntéseket hoznak meg, amelyek új, komoly veszélyt jelenthetnek Oroszország számára. Putyin egyébként a beszédét a tavaly májusi beiktatásakor a fejlődésben és az életszínvonal terén elérendő áttörés érdekében meghirdetett 12 nemzeti projekt terén tervezett lépések ismertetésével kezdte. "Csakis előre tudunk haladni, mindig fokozva a tempót" - fogalmazott. Az elnök egyebek között a szociális helyzet javítását, valamint a demográfiai visszaesés ellensúlyozását célzó intézkedéseket hirdetett meg. Putyin szerint a javulást a lakosságnak már az idén meg kell éreznie. A gyermekvállalás ösztönzése érdekében az orosz elnök egyebek között kezdeményezte a gyermekvállalási támogatásban részesülő családok körének kiszélesítését, a sokgyermekes családok jelzálog- és földadóterheinek enyhítését, a bölcsődei férőhelyek növelését. Az elnök a három- vagy többgyermekes családoknak 450 ezer rubeles (csaknem 2 millió forintos) jelzálog-támogatást ajánlott fel. Kifejezte meggyőződését, hogy 2023-2024-re Oroszországban helyreállhat a természetes népszaporulat. Hangsúlyozta a szegénység visszaszorításának fontosságát, rámutatva, hogy a 147 milliós lakosságból mintegy 19 millióan élnek a hivatalos létminimum alatt.

NATO: elfogadhatatlan a fenyegetés

Elfogadhatatlan az az orosz fenyegetés, hogy az amerikai közepes hatótávolságú rakéták európai szárazföldi telepítése esetén Oroszország nemcsak a szóban forgó eszközöket befogadó országokat, hanem az Egyesült Államokat is célba fogja venni - jelentette ki a NATO helyettes szóvivője szerdán. Piers Cazalet rövid nyilatkozatában kijelentette: a NATO, mint védelmi szövetség mindig készen áll arra, hogy megvédje bármely tagját minden veszélytől. 

Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 17:56

Defektet kaphat az európai autópiac

Publikálás dátuma
2019.02.20. 12:00
BEHAJÓZÁSRA VÁRVA - Az Amerikába irányuló német autókivitel akár a felére is visszaeshet
Fotó: JÖRG SARBACH / AFP
Donald Trump, amerikai elnök ismét napirendre vette, hogy az importált gépjárművekre bevezeti a 25 százalékos büntető vámot. Magyarország a német piacon keresztül nagymértékben érintett lehet.
A védővám baseball ütőjét elsősorban a német autóipar fölött lengeti az amerikai elnök, ahonnan tavaly mintegy 470 ezer, döntően luxus kategóriájú személyautót exportáltak a tengerentúlra. Igaz, ez a szám eltörpül az USA-ban tavaly eladott 17 millió gépkocsihoz képest, de az amúgy is lanyhuló nemzetközi autópiaci kereslet mellett ez az intézkedés kellemetlenül érintheti a Mercedes-, a BMW-, illetve a Volkswagen-csoportot is. A 25 százalékosra taksált vámemelés összességében 7,7 százalékkal csökkentheti a német autókivitelt, ami mintegy 18,4 milliárd eurónak felel meg - idézte az MTI Gabriel Felbermayrifót. A  müncheni ifo gazdaságkutató intézet külkereskedelemmel foglakozó részlegvezetője szerint hosszabb távon az USA-ba irányuló német autóexport akár a felére is csökkenhet. Az EU-ban 10 százalékos vámot kell fizetni az amerikai gyártmányok importjáért, az EU-ban gyártott autókat viszont csupán 3 százalékos vám terheli az Egyesült Államokban. Ha valóban bevezetik az amerikai védővámokat, az érintheti a magyarországi német autógyárakat is. Márpedig a beszállítókkal együtt nagyjából 155 ezer munkahely függ a járműipartól és a teljes szektor becslések szerint 4,5-5 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez (GDP). Igaz, a képet árnyalja, hogy a hazai autógyártásban jelentős az állami dotáció, mivel több tízmilliárd forinttal támogatta az Orbán- kormány a Magyarországra települő járműipari cégeket.  A magyarországi exportnak 20-25 százalékát adja a járműipari ágazat. Ugyancsak figyelembe kell venni ebben az esetben is, hogy egyes statisztikai adatok szerint a magyarországi gyárakban a gyártósorról legördülő gépkocsikban 10-20 százalék a hazai hozzáadott érték. Ebben pedig már az energia és a számviteli szolgáltatás is benne van. Nagy kérdés, hogy, ha az amerikai export kiesik, vagy legalábbis visszaesik, az autógyárak hol tudnak új piacokat találni a pótlására – tette fel a kérdést Molnár László. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, elvileg a hatalmas kínai és indiai piac egérutat kínálna, de a fizetőképes kereslet korlátokat állít a luxuskategória nagyarányú átirányítása elé. A gyárak persze lenyelhetik a védővámok okozta többletköltségeket, de a 25 százalék, ha tényleg annyi lesz, ezt szinte kizárja. Ennek legföljebb egy részét állhatják az európai, elsősorban a német gyárak. A másik lehetőség, hogy a különbözetet ráteszik az eladási árra, azaz a vevővel fizettetik meg. Egyes típusok iránt szakértők szerint még ekkor sem csökkenne a kereslet. Az áremelés ellen szól, hogy a német autógyáraknak szinte kivétel nélkül vannak üzemei az USA-ban, Mexikóban és Brazíliában is, és a dolgok jelenlegi állása szerint rájuk nem vonatkozna az európai gépkocsikra kirótt vám. Így viszont alighanem az amerikai elnök fenyegetőzései inkább belpolitikai indíttatásúak, a saját szavazótábornak szóló üzenet, vagyis az sem kizárt, hogy ennek az egész ügynek nagyobb a füstje, mint a lángja. A magyarországi gyárakat is érzékenyen érintheti azonban, ha költségcsökkentő lépésként, például az Audi a motor és más fődarabok gyártását, vagy egy részüknek az összeszerelését kiviszi Amerikába, hogy kivédje a büntetővám fizetését - véli Molnár László.

Átalakulás előtt az autóipar

A hazai autógyárakat és a beszállítói kört a védővám-fenyegetettségtől sokkal közelebbről érinti a dízelbotrány okozta keresletcsökkenés, az e-mobilizáció, valamint a hibrid autók előretörése. Nehéz megjósolni, hogy közép, illetve hosszabb távon ezek a trendek hogyan alakítják át a magyarországi járműipart. Egyebek mellett az elektromos meghajtás a hagyományos robbanómotoros technológiákhoz képest sokkal kevesebb alkatrészt igényel. A BMW a debreceni gyárában már kizárólag e-autókat tervez gyártani. Ha a többi hazai autógyár is átnyergel erre a szegmensre, akkor valószínűleg kevesebb beszállító is elegendő lesz. 

Amerika-Európa mérkőzés

Donald Trump alatt még alig melegedett meg az elnöki szék, amikor májusban meghirdette a védővámokba torkolló kereskedelmi háborút Kínával és Európával szemben. A hivatkozás az amerikai érdekek, az amerikai munkahelyek védelme volt. A fő front a Kína és Amerikai között húzódik, de a gigászok összecsapásának szele Európában is érezhető. Különösen, hogy Trump az acél és alumínium termékekre már bevezette a büntetővámot, míg az európai autókra is többször beígérte ezeket az intézkedéseket. Úgy tetszik Donald Trump továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a védővámok megvédik a hazai ipart, és segítik Washingtont a kereskedelmi tárgyalásokon. Ennek kézzel fogható jele, hogy Wilbur Ross kereskedelmi miniszter átadta a tárca ajánlását az elnöknek, ez alapján az amerikai elnök védővámokat vethet ki egyes, teljesen összeszerelt importautókra, vagy egyes importalkatrészekre. A kereskedelmi minisztérium szóvivője útján azt közölte, hogy nem kívánja nyilvánosságra hozni a tárca autóipari védővámokról tett ajánlásait.  A nagy autógyárak már tavaly jelezték, hogy a védővámok esetleges bevezetése jelentősen megnövelné a gépjárművek árait. A Bloomberg hírügynökség hétfői elemzésében rámutat, hogy a globális gépjárműpiacok helyzete romlik, és megfogalmazása szerint Donald Trump politikája ezt "még rosszabbá teszi".  Angela Merkel német kancellár szombaton az 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). hangsúlyozta, rémisztő, hogy hírek szerint az amerikai kereskedelmi kormányzat nemzetbiztonsági kockázatként értékeli a német gyártású autók jelenlétét az amerikai piacon, amire hivatkozva védővámokat vezethet be. A német kancellár megjegyezte, hogy a bajor BMW-nek nem Bajorországban, hanem éppen az Egyesült Államokban működik a legnagyobb gyára, amely a kínai piacra is exportál. Merkel hangsúlyozta,megbeszéléseket kell folytatni erről a kérdésről.     

Szerző